Hétfőn átadják a régészek a területet
2011-12-11 19:07:53 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
960 négyzetméternyi területen, mintegy 46 szondában végeztek feltárást a régészek az október 10-én kezdődő és december 9-ig tartó második feltárási ütemben. Beszédes adat a második ütemről, hogy a régészek a napokban a 6000. tételszámot is meghaladták. A tételszám nem darabot jelent, hanem azoknak a zacskóknak, zsákoknak a számát, amelyek a különböző leleteket tartalmazzák, a pápai ásatás esetében ez több tonnányit jelent.
- Az alapvető célunk a Kutatás és Örökségvédelmi Hivatallal való egyeztetés után az volt, hogy mindenütt elérjük azt a szintet, amely a korcsolyapálya alapozási szintjének felel meg. Ezt mindenütt elértük, úgyhogy részünkről az ásatási terület átadható és erre hétfőn sort is kerítünk - mondta el kérdésünkre dr. Mordovin Maxim ásatásvezető régész.
Az ásatások során előkerült egyik legfontosabb objektumként a 120 négyzetméteres uradalmi központi pincét nevezte meg a szakember.
- A pincét biztos, hogy az Esterházy család építtette, becsléseink szerint az 1730-as években, bortárolásra használták és nyilvánvalóan volt felette egy borkimérő helység is - a kocsma jellegre több minden is utalt -, továbbá a kocsma mellett boltok és lakóház is épült abban az időben.
Az ásatások során kiderült az is, hogy ezt a pincét a 18. században többször is átépítették, a téglából épült falak jól láthatóan napfényre kerültek a feltárás során, maga a pince pedig kőből készült. A 18. századi barokk falak bélyeges, évszámokkal ellátott téglákból épültek, a régészek találtak 1750-es, 1760-as és 1770-es években készült téglákat is a munka haladtával. Érdekes, hogy a pince bizonyos részeit akkor építették át, mielőtt elkezdték volna azt lebontani. A feltárás során bebizonyosodott, az 1770-es években átépítették a pincét, majd rá húsz évre lebontották az egészet. A dátum nem véletlen, hiszen 1790 körül épül fel a teret ma is uraló templom és a végleges térrendezés során bontották le a szinte közvetlenül előtte épült pincét. Az uradalmi pince mai szinthez képes mért legmélyebb pontja 3 méter 40 centi volt, ezt a mélységet a középkori templom törmelékével töltötték fel, saját boltozatából is kerültek elő leszakított darabok a feltárások során. A pincéből a középkori temető maradványaiként több tucat középkori koporsóveret, ruhadarab került elő, és rengeteg állatcsontot ástak ki a régészek. Írásos forrásokból tudjuk, hogy mészárosok laktak itt, ezzel magyarázható a rengeteg állatcsont. A régészek fontos leletként a pincében 18. századi kegyérméket is találtak, egyiken például jól kiolvasható, hogy a 17. századi ólom kegyérme zarándoklat útján került Pápára Mariazellből.
Szintén téglából épült a legizgalmasabb objektum, a pellengér. Dr. Mordovin Maxim kiemelte, ritkán kerül elő ásatásokon ilyen jó és használható állapotban lévő pellengér.
A nyáron megtalált Árpád-kori település bizonyos részei a tér másik oldalán, a most megkutatott területen is folytatódtak. Dr. Mordovin Maxim elmondta, az egész Fő tér alatt megtalálhatóak az Árpád-kori Pápa maradványai, de főleg a tér délkeleti illetve keleti részén rendkívüli azok intenzitása.
- Az is nyilvánvaló már, hogy a 13. század végén a falu ezen a területen megszűnik, mintha elradírozták volna és nem sokkal utána egységes burkolatot kap a tér, majd hatalmas árokkal kerítik körbe. A ma is látható középkori templom körüli árok a 14. században már biztos, hogy létezett. Nagyon jó, hogy ezeket megtaláltuk, hiszen a jégpálya miatt elsősorban ezeket kerestük. A feltárásoknak köszönhetően tökéletesen ki tudjuk rajzolni a városközpont topográfiájában a teljes árokszakaszt a templom körüli temető déli és délnyugati oldalán is. Az ásatás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt az árkot a 15. században betemették, majd az egész teret újra egységesen leburkolták, legalábbis a nyáron megtalált körítőfalig biztos, hogy egységes térburkolat volt.
Az ásatásvezető régész elmondta, a mohácsi csata után hirtelen megváltoztak a körülmények és számos tehetős ember költözött be abban az időben a város falain belülre, egyes írásos források szerint az Alföldről menekült nemesek jöttek ide. A feltárás arra enged következtetni, és szinte majdnem biztos, hogy már akkor a Fő terünkön álltak az első, gerendavázas szerkezetű, úgynevezett „fachwer” házak, melyek szép számban előfordulnak a mai Németországban és Ausztriában is. Ezek gerendavázas szerkezetű, kőtörmelékkel kitöltött és agyaggal tapasztott házak voltak és rengeteg pénzt találtak azok feltárása során; több mint 500 darabot, amely leginkább arról árulkodik, hogy valószínűleg az épületek földszintjén boltok üzemeltek. Ezek a házak az 1597-es visszafoglalás után pusztultak el, ugyanis írásos forrásokból tudjuk, hogy a törökök 1594-ben ostrom nélkül foglalták el a várost, a visszafoglalás viszont komoly ostrommal járt. Ennek a pusztulásnak a nyomait a tér több területén megtalálták a régészek; vöröses, agyagos réteg őrzi emlékét az egykori harcoknak. Továbbhaladva a kronológiában négy házat sikerült meghatározni a 16. századból, melyek már akkor a körítőfalhoz épültek, majd újabb házsor következett, a két sor között pedig egy 6-7 méter széles sikátor húzódott. Egy nagyobb tűzvész során ezek a házak leégtek, a romok eltakarítását követően pedig majdnem pontosan az előző házak alaprajzi és helymintájára építettek kőházakat. Valószínűleg már akkor nagyon szigorú telekrendszer volt városunkban. Az ásatásvezető régész kijelentette, a kőházak jelenléte két dologra is utal, építőiknek sok pénze volt, másrészt pedig további ostromokkal számoltak a jövőt illetően.
A további leletek mellett szintén Pápa történelmi jelentőségére utal az ásatások során előkerült nagy mennyiségű plomba, melyek közül az angliaiak a legfontosabbak, hiszen Európától ez volt a legtávolabbi ország abban az időben. Nem kis szó, hogy a 16. században, Pápára már luxusáruként, kézi készítésű szövetet hozattak az itt élők Angliából. A megtalált textilplombák közül legalább négy darab Erzsébet királynő korából származik, Angliából, egy pedig Lengyelországból való, valószínűleg Gdanskból.
A pince mellett egy épület feltárásakor furcsa meglepetés várta a régészeket, amikor egy edényben madárcsont maradványaira bukkantak. Valószínűleg babonához köthető, hogy a padlóban madárcsontot tartalmazó edényt ástak el elődeink.
A régészek holnap tehát átadják a stafétát, a rájuk bízott feladattal végeztek, feltárták a jégpálya területét.
- Az alapvető célunk a Kutatás és Örökségvédelmi Hivatallal való egyeztetés után az volt, hogy mindenütt elérjük azt a szintet, amely a korcsolyapálya alapozási szintjének felel meg. Ezt mindenütt elértük, úgyhogy részünkről az ásatási terület átadható és erre hétfőn sort is kerítünk - mondta el kérdésünkre dr. Mordovin Maxim ásatásvezető régész.
Az ásatások során előkerült egyik legfontosabb objektumként a 120 négyzetméteres uradalmi központi pincét nevezte meg a szakember.
- A pincét biztos, hogy az Esterházy család építtette, becsléseink szerint az 1730-as években, bortárolásra használták és nyilvánvalóan volt felette egy borkimérő helység is - a kocsma jellegre több minden is utalt -, továbbá a kocsma mellett boltok és lakóház is épült abban az időben.
Az ásatások során kiderült az is, hogy ezt a pincét a 18. században többször is átépítették, a téglából épült falak jól láthatóan napfényre kerültek a feltárás során, maga a pince pedig kőből készült. A 18. századi barokk falak bélyeges, évszámokkal ellátott téglákból épültek, a régészek találtak 1750-es, 1760-as és 1770-es években készült téglákat is a munka haladtával. Érdekes, hogy a pince bizonyos részeit akkor építették át, mielőtt elkezdték volna azt lebontani. A feltárás során bebizonyosodott, az 1770-es években átépítették a pincét, majd rá húsz évre lebontották az egészet. A dátum nem véletlen, hiszen 1790 körül épül fel a teret ma is uraló templom és a végleges térrendezés során bontották le a szinte közvetlenül előtte épült pincét. Az uradalmi pince mai szinthez képes mért legmélyebb pontja 3 méter 40 centi volt, ezt a mélységet a középkori templom törmelékével töltötték fel, saját boltozatából is kerültek elő leszakított darabok a feltárások során. A pincéből a középkori temető maradványaiként több tucat középkori koporsóveret, ruhadarab került elő, és rengeteg állatcsontot ástak ki a régészek. Írásos forrásokból tudjuk, hogy mészárosok laktak itt, ezzel magyarázható a rengeteg állatcsont. A régészek fontos leletként a pincében 18. századi kegyérméket is találtak, egyiken például jól kiolvasható, hogy a 17. századi ólom kegyérme zarándoklat útján került Pápára Mariazellből.
Szintén téglából épült a legizgalmasabb objektum, a pellengér. Dr. Mordovin Maxim kiemelte, ritkán kerül elő ásatásokon ilyen jó és használható állapotban lévő pellengér.
A nyáron megtalált Árpád-kori település bizonyos részei a tér másik oldalán, a most megkutatott területen is folytatódtak. Dr. Mordovin Maxim elmondta, az egész Fő tér alatt megtalálhatóak az Árpád-kori Pápa maradványai, de főleg a tér délkeleti illetve keleti részén rendkívüli azok intenzitása.
- Az is nyilvánvaló már, hogy a 13. század végén a falu ezen a területen megszűnik, mintha elradírozták volna és nem sokkal utána egységes burkolatot kap a tér, majd hatalmas árokkal kerítik körbe. A ma is látható középkori templom körüli árok a 14. században már biztos, hogy létezett. Nagyon jó, hogy ezeket megtaláltuk, hiszen a jégpálya miatt elsősorban ezeket kerestük. A feltárásoknak köszönhetően tökéletesen ki tudjuk rajzolni a városközpont topográfiájában a teljes árokszakaszt a templom körüli temető déli és délnyugati oldalán is. Az ásatás során az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt az árkot a 15. században betemették, majd az egész teret újra egységesen leburkolták, legalábbis a nyáron megtalált körítőfalig biztos, hogy egységes térburkolat volt.
Az ásatásvezető régész elmondta, a mohácsi csata után hirtelen megváltoztak a körülmények és számos tehetős ember költözött be abban az időben a város falain belülre, egyes írásos források szerint az Alföldről menekült nemesek jöttek ide. A feltárás arra enged következtetni, és szinte majdnem biztos, hogy már akkor a Fő terünkön álltak az első, gerendavázas szerkezetű, úgynevezett „fachwer” házak, melyek szép számban előfordulnak a mai Németországban és Ausztriában is. Ezek gerendavázas szerkezetű, kőtörmelékkel kitöltött és agyaggal tapasztott házak voltak és rengeteg pénzt találtak azok feltárása során; több mint 500 darabot, amely leginkább arról árulkodik, hogy valószínűleg az épületek földszintjén boltok üzemeltek. Ezek a házak az 1597-es visszafoglalás után pusztultak el, ugyanis írásos forrásokból tudjuk, hogy a törökök 1594-ben ostrom nélkül foglalták el a várost, a visszafoglalás viszont komoly ostrommal járt. Ennek a pusztulásnak a nyomait a tér több területén megtalálták a régészek; vöröses, agyagos réteg őrzi emlékét az egykori harcoknak. Továbbhaladva a kronológiában négy házat sikerült meghatározni a 16. századból, melyek már akkor a körítőfalhoz épültek, majd újabb házsor következett, a két sor között pedig egy 6-7 méter széles sikátor húzódott. Egy nagyobb tűzvész során ezek a házak leégtek, a romok eltakarítását követően pedig majdnem pontosan az előző házak alaprajzi és helymintájára építettek kőházakat. Valószínűleg már akkor nagyon szigorú telekrendszer volt városunkban. Az ásatásvezető régész kijelentette, a kőházak jelenléte két dologra is utal, építőiknek sok pénze volt, másrészt pedig további ostromokkal számoltak a jövőt illetően.
A további leletek mellett szintén Pápa történelmi jelentőségére utal az ásatások során előkerült nagy mennyiségű plomba, melyek közül az angliaiak a legfontosabbak, hiszen Európától ez volt a legtávolabbi ország abban az időben. Nem kis szó, hogy a 16. században, Pápára már luxusáruként, kézi készítésű szövetet hozattak az itt élők Angliából. A megtalált textilplombák közül legalább négy darab Erzsébet királynő korából származik, Angliából, egy pedig Lengyelországból való, valószínűleg Gdanskból.
A pince mellett egy épület feltárásakor furcsa meglepetés várta a régészeket, amikor egy edényben madárcsont maradványaira bukkantak. Valószínűleg babonához köthető, hogy a padlóban madárcsontot tartalmazó edényt ástak el elődeink.
A régészek holnap tehát átadják a stafétát, a rájuk bízott feladattal végeztek, feltárták a jégpálya területét.
Képek:
Kapcsolódó cikk(ek):
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!