Pápa is profitálhat az Európa Kulturális Fővárosa Programból

Navracsics Tibor, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Program koordinálásáért felelős kormánybiztos volt a díszvendége az önkormányzat pénteken tartott vállalkozói fogadásának. A politikus 2010-2014 között hazánk miniszterelnök-helyetteseként, közigazgatási és igazságügyi minisztereként, majd külgazdasági és külügyminisztereként tevékenykedett. Ezt követően az Európai Bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosként dolgozott, jelenleg pedig kormánybiztosi feladatokat lát el az Európa Kulturális Fővárosa Programban. Előadásában is erről szólt a vállalkozásvezetők előtt és erről a kiemelt jelentőségű programról kérdeztük a rendezvény után.

Navracsics Tibor felidézte ez a program több, mint 30 éves múltra tekint vissza, annak idején Melina Mercouri (1920-1994) görög színésznő, Görögország első női kulturális minisztere kezdeményezte, hogy évről évre az Európai Bizottság válasszon ki városokat, melyek múltjuknál, programjuknál, közösségeiknél fogva fontosak lehetnek Európa kultúrája szempontjából. Az elmúlt 10 évben ez a program egyre komolyabbá vált, évente két városnak ítélhetik oda a címet, egyiket Európa nyugati feléből, másikat a kontinens keleti feléből választják ki. Idén Fiume az egyik ilyen város, a másik pedig az írországi Galway.
-2023-ban Magyarország és Nagy Britannia adta volna Európa Kulturális Fővárosát, mivel azonban Nagy Britannia időközben távozott az Unióból, így Magyarország egyedül maradt a címmel - magyarázta a kormánybiztos, kiemelve Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban Veszprém lesz, de a program érinti a Bakony-Balaton régiót is.
-Ez óriási elismerés és történelmi lehetőség a város és a régió számára. Veszprém történelme során még soha nem kapott ekkora lehetőséget, hogy kilépjen az európai színpadra. Mi ismerjük, tudjuk, hogy ez a világ legszebb régiója, de ezt Európában nem tudják. Így ez egy óriási lehetőség arra, hogy nemzetközileg megismertessük magunkat, másrészt pedig lehetőség arra, hogy a közösségépítést, közösségteremtést különböző programokkal segítsük, nemcsak városon belül, hanem a Bakony-Balaton térségben és közvetett
módon a Bakonyon túli térségekben is, tehát akár Pápán is.

-Veszprémre és térségére vonatkozóan ez fejlesztéseket fog jelenteni?
-Mindig nagy dilemmája az Európa Kulturális Fővárosa Programnak, hogy mennyi beton és mennyi program. Én inkább a programok pártján vagyok, a pécsi példa is azt mutatta, hogy a felkészülés jegyében hajlamosak vagyunk olyan beruházásokat megvalósítani, melyeket később nem tud fenntartani az adott közösség. Pécsen a Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Hangversenyközpont is komoly gondokkal küszködik. Éppen ezért én azt szeretném elérni, hogy a térségben inkább a programokra koncentráljunk és a meglévő, de nem jó állapotban lévő épített örökséget újítsuk meg, ha tudunk neki olyan funkciót és üzleti modellt adni, hogy 2023 után is fenntartható legyen és ne jelentsen többletköltséget az önkormányzat számára.
-Gazdasági hasznot hozhat-e ez az előkelő cím Veszprém városának és környékének?
-Igen, ha okosan bánunk vele, akkor ez a cím nem cél önmagában, hanem eszköz, hogy az európai színtéren megmutatkozzunk, illetve eszköz lehet arra is, hogy a gazdasági struktúrát, gazdasági modellt olyan irányba alakítsuk, ami 2023 után ennek az egész Észak-dunántúli térségnek fenntartható fejlődést biztosít. Hiszen itt van Győr, ami remek ipari adottságokkal rendelkezik és itt vagyunk mi, akiknek remek természeti adottságaink vannak. Éppen ezért én azt szeretném, ha a kreatív ipar irányába egészítenénk ki a régió gazdasági profilját: kis- és középvállalkozások, gasztronómia, turizmus, szolgáltatások, adott esetben az ipari formatervezés, vagy éppen a divattervezés terén. Tehát rengeteg olyan adottság van, amit, ha összerakunk és együtt komolyan dolgozunk benne, akkor a jövőben ez biztosíthatja a sikert az egész régió számára.

-Előadásában azt említette, hogy ez a program Pápa városára is hatással lehet. Miként profitálhat ebből a mi városunk?
-Egyrészt a Bakony-Balaton térségnek siker esetén van egy olyan kisugárzó hatása, amit Pápa - mint közvetlen szomszéd - hasznosíthat. De ennél többre is gondolok, az elmúlt ezer évben Veszprém megye azért tudott megmaradni és azért tudott erős maradni, mert Pápa és Veszprém - tudjuk, sok, időnként komikus ellentétek mellett is - együttműködött. Pápa a megye legnagyobb városa a megyeszékhely után, a Bakonyon túli, vagy a Dél-kisalföldi résznek a térségszervező városa. Ebből adódóan egy jó együttműködés mindkét város - Pápa és Veszprém - érdekét szolgálja és az egész regionális együttműködés alapja tud lenni.
-Ön Pápa városának szerepét olyan vonatkozásban is megemlítette, hogy fontos összekötő kapocs lehet Győr és Veszprém között. Mit ért ezen?
-Igen, azt gondolom, ez egy nagy lehetőség és kihívás a gazdasági és politikai elit számára is. Győr és Veszprém most két olyan város, mely nagyon jó lehetőségekkel és adottságokkal rendelkezik, hogy „kilőjjön”. Ha Pápa jól kapja el ezt a pillanatot, jól fogalmazza meg a saját szerepvállalását, akkor ez a város hasznosulhat leginkább a két növekedő városból, hiszen mindkettőből el tudja hozni a szükséges pozitívumokat, és közvetíteni tud a két város között. Pápa kereskedőváros, tehát ebben van rutinja a pápaiaknak. Ha viszont nem sikerül jól elkapni ezt a pillanatot, fennáll a veszély, hogy Pápa elvész a két város fejlődése, gyarapodása mögött. De ismerve polgármester urat, nincs kétségem afelől, hogy az előbbi utat fogják bejárni.

Képek: