Magas rangú elismerés dr. Farkas Kálmán főorvosnak

Semmelweis-nap - az egészségügyi dolgozók napja - minden évben lehetőséget nyújt arra, hogy a szakma kiválóságait elismerésben részesítsék. A Gróf Esterházy Kórház idén is megfogalmazta előterjesztését a szaktárca felé: dr. Farkas Kálmánt tartották érdemesnek, méltónak a magas rangú kitüntetésre - mondta el minap dr. Vörös Ibolya, az egészségügyi intézmény főigazgatója, hozzátéve Pro Sanitate díjra javasolták a főorvost, aki évtizedek óta meghatározó alakja a pápai kórháznak. Ez a kitüntetés a Batthyány-Strattmann László-díj utáni legmagasabb elismerés a hazai egészségügyben.

-Doktor úr a gyógyításra tette fel az életét, sőt nyugdíjas éveiben is visszajárt dolgozni hozzánk, csaknem teljes munkaidőben és a kórbonctan-kórszövettan szakmában nyújtott kiváló teljesítményt - méltatta kollégáját a főigazgató, így jellemezve őt: dr. Farkas Kálmán mindig csendben végezte munkáját, soha nem volt hivalkodó, de amit tett, azt mindig a kórház és a betegellátás javára tette. Mély emberi tulajdonságai és szakmai tudása érdemessé tette a rangos elismerésre.
Dr. Vörös Ibolya főigazgató és a kitüntetett, dr. Farkas Kálmán főorvos

A kitüntetést Budapesten az országos Semmelweis-napi ünnepségen vette át a főorvos dr. Kásler Miklóstól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterétől és dr. Nagy Anikó államtitkártól.
-Én mindig visszahúzódó voltam, így nagyon meglepett, amikor értesültem a kitüntetésről, soha nem gondoltam, hogy ilyen rangos elismerést kapok. Köszönöm az előterjesztőknek és mindazoknak, akiknek szerepe volt abban, hogy én ezt megkaphattam - fogalmazott érdeklődésünkre.
Dr. Farkas Kálmán az egyetemen Romhányi professzornál hallgatott patológiát, az ő személyisége olyan hatással volt rá, hogy emiatt választotta ezt a szakterületet. Mégsem egyből patológus lett, három évig aneszteziológus volt és intenzív terápiás osztályon dolgozott Szombathelyen, ezt követően ment át a patológiára és 1984-ben jött Pápára, akkor nevezték ki itt főorvosnak. A doktor úr 46 évet töltött az egészségügy szolgálatában, idén június végén vonult végleg nyugdíjba.
-Első pillanatban meg szoktak lepődni az emberek, amikor elmondom, mi a foglalkozásom - mesélte mosolyogva tapasztalatait - gondolom a boncolások miatt tűnik ez kevésbé szimpatikusnak, de azért azt tudni kell, hogy a boncolások nem önmagukért vannak, abból az orvosok tanulnak is, hiszen van egy ellenőrző és egy oktatási funkciója is.
Mint megtudtuk, a boncolások csak a töredékét teszik ki a patológusok munkájának, a szövettani és citológiai vizsgálatok adják a fő feladatot.
-A szövettannak van egy speciális része, amit műtéteknél, főleg emlőműtéteknél végzünk, ez egy fagyasztásos vizsgálat, amivel meg lehet állapítani, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú az elváltozás és attól függően megy tovább a műtét. A többi rutin szövettani vizsgálat: minden emberből eltávolított anyagot szövettani vizsgálatnak kell alávetni, hiszen sokszor az ártalmatlannak tűnő elváltozásról kiderül, hogy rosszindulatú - magyarázta a főorvos. A citológiai vizsgálat hasonlóan fontos, itt a sejteket vizsgálják, és főleg a méhnyakrák megelőzésében van döntő szerepe.
-Szerettem ezt a vizsgálatot csinálni. Sok olyan betegünk volt, aki már nem beteg, mert időben sikerült kiszűrni a betegséget és egy kisebb műtéttel véglegesen meggyógyultak.
A Pro Sanitate díj a hazai egészségügyben a második legmagasabb kitüntetés

A kitüntetettet a pápai kórház Semmelweis-napi ünnepségén is köszöntötték, dr. Vörös Ibolya főigazgató és dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő is gratulált és köszönetet mondott a főorvosnak több évtizedes kimagasló színvonalú munkájáért.

Képek: