A kerámia bűvöletében


2013-08-17 14:51:25  | cikk: Babos Petra  | fotó: Babos Petra  | 


A kerámia bűvöletében főképe
„Az igazi fazekas nem szépít: hagyja, hogy minden tárgy megmutatkozzon a maga természetes szépségében, s ami dísz rákerül, csak ajándék a vásárlónak. A fazekas teremt, a tárgy birtokosa pedig részesévé válik a teremtésnek…” - ez volt a kiállítás egyik mottója Berta István megfogalmazásában. Tegnap délután a Kékfestő Múzeumban nyílt időszaki kiállítás, A kerámia bűvöletében címmel a Pápa környékén dolgozó fazekasok csodálatos munkáiból.
Reidmár Linda néprajzos, a kiállítás szervezője elmondta, a tárlat megszervezésének egyik kiindulópontja, hogy erősen kötődik a kerámiához, ezért is született az ötlet, hogy bemutassák a szakma legnagyobbjait, vagyis Domonkos Lászlót, Berta Istvánt és Sipos Ágnest. Az idei évben jubilál a Győry-gyűjtemény is. A hallatlanul nagy néprajzi anyag 20 éve a város kezében van, Győry Éva néni pedig több mint 50 éve kezdte a néprajzi tárgyak gyűjtését. A nívós kiállításon megtekinthetők még Kobzi Gyula, Lőrincz Miklós és a Görbe-Bögre Alkotó Műhely tanítványainak csodás munkái. A néprajzos elárulta azt is, hogy a cím arra próbál utalni, hogy a jó fazekast az agyag bűvölete készteti alkotásra.
A megnyitón a Homokbödögei Művészeti Alapiskola táncosai kalotaszegi legényest és ördöngös füzesi táncot mutattak be, majd a tárlatot Tanai Péter, a győri Rommer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néprajzos muzeológusa ajánlotta a művészetbarát közönség figyelmébe.
- Évezredek tapasztalata sűrűsödik abban a 200 esztendőben, mely a magyar díszítő művészet stíluskorszakának jutott. Hagyományos művészetünk életében, a lassú önállósodás, majd a nagyjából két évszázados virágzás végén megkezdődött a visszavonhatatlan és mindinkább gyorsuló elhalás. A falu kulturális elzártságának felszámolásával párhuzamosan megszűnt a nép művészete is. A nagyipar olcsó tömegcikkei a legeldugottabb falvakba is eljutottak, méghozzá a gépi tökély oly fokán megvalósítva, amelynek láttán egyre-másra bénult meg az alkotói kedv. S bár az 1920-as éveket követően e kultúra lassú elmúlásának lehetünk tanúi, népi díszítőművészetünk átmentéseként, az e területen alkotók tevékenysége a népi iparművészet irányába kezdett eltolódni – fogalmazott Tanai Péter.
A kiállítók Domonkos László, Berta István és Kobzi Gyula a dunántúli fazekasságra jellemző archaikus, a középkorig visszavezethető, nemes arányú, változatos formáikkal, méltó követői az egykori gerencséreknek és ugyanakkor a 20. századi avantgárdot megszégyenítő bátorsággal nyúlnak e régi hagyományhoz, amikor anyagismeret, technikai tudás és alkotó vágy birtokában a mának készítik tárgyaikat. Sipos Ágnes kerámia bögréi a gömb, mint tökéletes forma bűvöletében készültek, és átmenetet képeznek az anyagi és anyagtalan világ között. A Görbe-bögre alkotó közösség munkáin a pusztán az alkotás öröméért létrehozott színes, fiatalos lendület érzékelhető.
A tárlatmegnyitót Spiegelberg István somlói borász ízletes nedűivel tették még élvezetesebbé.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!