Cziráki Lajos festőművészről szólt a KÉSZ összejövetele


2013-05-17 23:15:24  | cikk: HuHa  | 


Cziráki Lajos festőművészről szólt a KÉSZ összejövetele főképe
Cziráki Lajosról, a Szent Anna templom oltárképét készítő festőművész életéről és művészetéről ismerhettek meg részleteket a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége pápai csoportjának ma esti összejövetelén az érdeklődők. Az előadásnak természetesen ezúttal a templom adott otthont, ott mutatta be az alkotást Kis Péter festőművész, grafikus. A rendezvényre eljött Győrből a 2003-ban elhunyt művész özvegye is, aki számos információval segítette az előadót.
Kis Péter az előadás előtt mosolyogva úgy fogalmazott, ő az, aki már festett Cziráki képet. Állítása nem képzavar, hiszen Cziráki Lajos sok alkotását restaurálta, ennek kapcsán pedig személyesen is ismerte a művészt. Az előadó szerint, Cziráki Lajos a világ ötszáz legnagyobb alkotója közé tartozik, ám a kor, amelyben született és dolgozott, nem adta meg számára, hogy a legnagyobbak között ismerjék el művészetét.
-A rajztanulás filozofikus megközelítése egy művészeti ágban sem megkerülhető. Klasszikus rajztudás nélkül elképzelhetetlen, hogy valaki képzőművész legyen és Cziráki Lajosnak megvolt ez a klasszikus rajztudása, nem véletlen, hogy a grafikában, a festészetben, a szobrászatban, a plasztikában és az éremművészetben részt tudott venni – mondta.
Az előadó arról is beszélt, Cziráki Lajos nagysága abban is megmutatkozik, hogy mérhetetlen tudása ellenére rendkívül szerény volt, elviselte a mellőzést, hogy nem alkalmazták, folytonosan megalázták és egyik iskolából a másikba lökdösték és szinte titokban kezdte nagyon koncepcionálisan felépített életművét. A művész tanított Pápán is, és nagyon sokat dolgozott fizetség nélkül, úgymond társadalmi munkában. A Szent Anna templom oltárképét például 2 méter öltöny anyagáért készítette.
-A Szent Anna templom 62 négyzetméteres oltárképe az ötvenes évek elején készült, amikor elhurcolták a papokat a városból. Mindez nagy hatással volt a mélyen vallásos művészre. A falfestmény nem szokványos és nem szokványos a feldolgozás sem. Úgy van felépítve, hogy Anna és gyermeke portréja körül, filmkocka szerűen jelennek meg az életképek. Mindez visszautal a régi időkre, amikor az írástudatlanság jellemző volt, és amikor a templomi festmények úgy magyarázták el a Bibliát, hogy az olvasni nem tudók számára is érthető és befogadható legyen – mesélte Kis Péter. Az ilyen alkotások elsősorban ájtatosságra késztetnek, ugyanakkor egyháztörténeti szerepük is van, hiszen konkrét események alapján készültek. Ezzel a koncepcióval korábban már dolgoztak európai alkotók a templomokban, ez a korai Cziráki kép pedig igazi kuriózumnak tekinthető – véli az előadó.
Kis Péter úgy fogalmazott, saját művészetére is hatott a Munkácsy-díjas alkotó munkássága, első szárnypróbálgatásai bizony „hajaztak” a Cziráki képekre, a közvetlen ismeretség és a restaurálások pedig tudását növelték. Mint mondta, nagyon sokat köszönhet Lajos bácsinak, ma már azonban már saját útját járja az alkotómunkában.
-Cziráki Lajos képeit körbelengi egy kódolt, de a világ másik felén is értelmezhető, olvasható képrendszer. Alkotásai mélységes szakmai alázattal, és spirituális tartalommal készültek, ennek összhangjában választotta meg a képszerkesztés módját és ezzel párhuzamosan választotta a színeket is. Képei tartalmilag, formailag rendkívül erős egységet képeznek, ezért is állítom, hogy a legnagyobbak közé kell őt sorolni – fejtette ki előadásában. 

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!