Pápa társadalma a két világháború közt - Gyekiczki András előadása a Városháza aulájában
2013-03-07 19:50:15 | cikk: mo |
Az Elfeledett szomszédaink című nagyszabású kiállítást követően Gyekiczki András ismét a két világháború közti Pápa társadalmát mutatta be az érdeklődőknek. Ezúttal azonban nem embernagyságú családi tablókon jelenített meg emberi sorsokat, hanem szóban, egy előadás keretében idézte fel az egykor városunkban élt zsidó közösség viszonyát a társadalomhoz, különös tekintettel a második világháború előtt élt és tevékenykedett prominens személyek portréira. A programot Pápa Város Önkormányzata és a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület szervezte. Gyekiczki András beszélt a zsidók pápai letelepedéséről, majd részletesen, emberi sorsokon keresztül mutatta be a két világháború közti, fejlődő Pápa társadalmát. Hangsúlyozta, a Dunántúl második legnépesebb zsidó közössége jött létre Pápán, kereskedők, iparosok, tanult emberek, hiszen az Esterházyak különösen vigyáztak arra, hogy kiket engednek letelepedni a városban – tette hozzá az előadó.
- A 20. század elejére kialakult egy módos kereskedő, iparos és értelmiségi réteg, amely 1920-ban a városi képviselőtestületet is meghatározta. A legtöbb adót fizető polgárok között többségben voltak a zsidó kereskedők és iparosok. Rendkívül törekedtek arra, hogy képviselői munkájukban ne a saját vallási közösségük előremozdításán fáradozzanak, hanem összvárosi érdekeket tartottak szem előtt – mondta el Gyekiczki András. Az előadó kiemelte Kende Ádám nevét, aki 1880-ban kezdte meg ügyvédi pályafutását a városban. Két év múlva városi képviselő lett, ő volt az, aki az első takarékszövetkezet megalapításánál bábáskodott, majd a Pápai Takarékbank gründolásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Kende Ádám nagyon sokat tett azért, hogy a zsidó közösség és Pápa városa is fejlődjön. - Ezek a férfiak az életük java részét közéleti tevékenységeknek szentelték. Lelkes hazafiak voltak és senki nem vonta kétségbe magyarságukat. Sulyok Dezső, a város 1945 utáni első polgármestere írta, hogy Pápán, ha egy katolikus áll elő közügyek területén, akkor támogatja a református és az izraelita kisebbség, ha egy református, akkor őt is más felekezetbeliek is támogatják. Tehát ezen a közös gyékényen mindannyian megtalálták a maguk számítását és a kölcsönös támogatást. Ez a felekezeti béke már az első zsidótörvények előtt kezdett megbomlani – fogalmazott az előadó. Gyekiczki András az Elfeledett szomszédaink címmel, a Zsinagógában tavaly nyílt kiállítás kapcsán elmondta, a zsidó családi portrékat bemutató tárlatra csaknem öt hónap alatt közel 8000-ren voltak kíváncsiak és a vendégkönyv sem árulkodott negatív felhangokról. A kiállítás ötletgazdája érdeklődésünkre elmondta, tervezik, hogy a tárlatot tavasszal Budapesten, ősszel pedig külföldön is bemutatják.
- A 20. század elejére kialakult egy módos kereskedő, iparos és értelmiségi réteg, amely 1920-ban a városi képviselőtestületet is meghatározta. A legtöbb adót fizető polgárok között többségben voltak a zsidó kereskedők és iparosok. Rendkívül törekedtek arra, hogy képviselői munkájukban ne a saját vallási közösségük előremozdításán fáradozzanak, hanem összvárosi érdekeket tartottak szem előtt – mondta el Gyekiczki András. Az előadó kiemelte Kende Ádám nevét, aki 1880-ban kezdte meg ügyvédi pályafutását a városban. Két év múlva városi képviselő lett, ő volt az, aki az első takarékszövetkezet megalapításánál bábáskodott, majd a Pápai Takarékbank gründolásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Kende Ádám nagyon sokat tett azért, hogy a zsidó közösség és Pápa városa is fejlődjön. - Ezek a férfiak az életük java részét közéleti tevékenységeknek szentelték. Lelkes hazafiak voltak és senki nem vonta kétségbe magyarságukat. Sulyok Dezső, a város 1945 utáni első polgármestere írta, hogy Pápán, ha egy katolikus áll elő közügyek területén, akkor támogatja a református és az izraelita kisebbség, ha egy református, akkor őt is más felekezetbeliek is támogatják. Tehát ezen a közös gyékényen mindannyian megtalálták a maguk számítását és a kölcsönös támogatást. Ez a felekezeti béke már az első zsidótörvények előtt kezdett megbomlani – fogalmazott az előadó. Gyekiczki András az Elfeledett szomszédaink címmel, a Zsinagógában tavaly nyílt kiállítás kapcsán elmondta, a zsidó családi portrékat bemutató tárlatra csaknem öt hónap alatt közel 8000-ren voltak kíváncsiak és a vendégkönyv sem árulkodott negatív felhangokról. A kiállítás ötletgazdája érdeklődésünkre elmondta, tervezik, hogy a tárlatot tavasszal Budapesten, ősszel pedig külföldön is bemutatják.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!