Struktúra átalakítás után – az első fél év tapasztalata a pápai kórházban
2013-01-24 18:03:38 | cikk: HuHa | fotó: papaikorhaz.hu |
A struktúra átalakításáról szólt az elmúlt év az egészségügyben. A pápai Gróf Esterházy Kórház májusban került állami fenntartásba és nyártól az új struktúra szerint működik. Dr. Vörös Ibolya főigazgatót az eddigi tapasztalatokról kérdeztük.
- A májusi fenntartó váltás a kórház életét nem befolyásolta, július elsejétől azonban gyökeres változások történtek. Az egész egészségügyi ellátó struktúrát át kellett alakítani az igényeknek megfelelően. A pápai kórház is aktív ágyszámokat veszített, nem kritikus értelemben. Bizonyos feladatokat - az urológiai és a szemészeti ellátást egynapos sebészeti ellátás keretében tudjuk biztosítani. Ezek a változások már megértek, fel is készültünk rá, ezeket a feladatokat az elmúlt években már nagyrészt 24 órás ellátásban végeztük. A struktúra átalakítása nyomán 32 aktív ágyunktól kellett megválnunk. Összességében a teljes ágyszámhoz képest ez nagy veszteséget jelentene, de tudni kell, hogy ennek ellentételezéseként megerősítettük a járóbeteg ellátást. Az egynapos sebészetre ágyakat különítettünk el. Az urológiai műtétek ugyanazzal a tárházzal folytatódnak továbbra és a szemészeti műtéteket is ugyanúgy el tudjuk végezni. Ezt azért fontos tudni, mert a pápaiak és Pápa környékiek félelmei, rosszindulatú hangulatkeltések, nem igazolódtak be. Úgy érzem, fennakadás nem történt a betegellátásban. Az ágyveszteséget egyébként igyekeztünk előnyünkre fordítani, a kieső aktív ágyak ellentételezéseként krónikus, valamint járóbeteg óraszámokat kérni. Mindannyian tudjuk, hogy térségünkben nagyon sok a szív- és érrendszeri betegségek, agyi történések száma, a teljesítmények átalakításánál ezen betegek utókezeléséről szerettünk volna gondoskodni, a hátteret megteremteni. A rehabilitációs ellátásokkal szemben megnövekedett igényeket plusz 10 ággyal tudjuk felvállalni. Ez összhangban van az elmúlt évben elnyert uniós pályázattal, amely egy harminc ágyas teljesen új rehabilitációs osztály felépítését és kialakítását szolgálja a kórház területén, valamint város egészségturisztikai fejlesztésével is, ami nem elhanyagolható szempont a betegellátás segítése mellett. Az aktív ellátások vonatkozásában megerősítettük a belgyógyászati ellátást (60 ágy), a sebészeti, szülészet-nőgyógyászati kórházi ellátás változatlan maradt, a gyermekgyógyászaton pedig plusz három ágy aktív ellátásra kaptunk lehetőséget.
- Összességében mi mondható el a változásokról?
- A betegellátás nem sérült és lehetőséget kaptunk arra, hogy fejleszteni tudjunk. Azt gondolom, jól lobbiztunk. Az, hogy ez a struktúra így kialakulhatott, nem csak az állami és szakmai vezetésnek, hanem országgyűlési képviselőinknek, a város elöljáróinak, a hozzánk közel álló és tenni tudó kollégáknak is köszönhető.
- Eredményezett dolgozói létszámváltozást a struktúra átalakítás? Szükség volt munkaerő csökkentésre?
- Mindenki félt attól, hogy az aktív ágyszám vesztés a dolgozói létszám leépítésével fog együtt járni. Szerencsére ez nem történt meg, senkinek sem kellett a jogviszonyát megszüntetni. A jelen szakdolgozói, illetve orvos létszámmal már meg tudunk felelni annak a minimum feltételrendszernek, amit az érvényben levő jogszabályok előírnak. A pályázati lehetőségek kihasználásával a foglalkoztatás és a szakember képzés tekintetében is előre tudunk lépni. Közel százmillió forintot nyertünk a TÁMOP pályázaton, ez lehetőséget ad további szakdolgozók, valamint szakorvosok felvételére, mely a minőségi betegellátást segíti. A hiányszakmák esetében magasabb bért is tudunk fizetni számukra. Addig, amíg az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása köztudott, a pápai kórház abban a szerencsés helyzetben van, hogy szülészet-nőgyógyászati osztályára három szakorvost vehettünk fel, a radiológia vonatkozásában is lesz új kolléganő februártól és a sürgősségi betegellátó osztályon egy régi-új kolleganőt foglalkoztatunk.
- A struktúraátalakítás kapcsán az imént arról szólt, hogy az volt a céljuk, hogy ebből az átalakítási folyamatból a betegek semmit ne érzékeljenek, az ellátásban ne okozzon fennakadást. Mennyire tudták ezt megvalósítani?
- A betegek tájékoztatását a várható változásokról időben elkezdtük. Több mint egy évvel ezelőtt különböző fórumokon, civil szervezetek összejövetelein beszéltünk róla, a médiumokat is felhasználva. Elmagyaráztuk az új ellátási formák lényegét, valamint azt, hogy nem szűnnek meg szakmák, gyógyulásukat ugyanúgy szolgáljuk továbbra is. Úgy gondolom a betegellátás nem sérült. Nagyobb feladat hárul a sürgősségi betegellátó osztályra. Rendelési időn kívül nekik kell koordinálniuk az urológiai, illetve szemészeti sürgősségi ellátást. Az itt élők megszokták, hogy bármi problémájuk van, a délutáni időszakban vagy este is találtak megoldást problémájukra. Jelenben az urológiai panaszokkal az ügyeletre érkezőket az SBO sebész szakorvosai és a belgyógyász szakorvosok látják el. A szemészeti problémával hozzánk fordulókat pedig a sürgősségi betegellátó osztály orvosai hatáskörüknek megfelelően. Szükség esetén, hét közben egyszerűbb módon a szakrendelésre visszarendelik a betegeket, hétvégén pedig a veszprémi kórházba irányítják tovább. Sajnos a megyei kórházak szemészeti osztályán is csupán csak készenléti szolgálat működik. Az ország többi ellátó helyéhez hasonlóan.
-A beteg utak megváltozása mennyire nehezítette meg az orvosok feladatát?
- A beteg utak bonyolultabbá váltak. Míg eddig a magasabb szintű ellátásra Veszprémbe irányítottuk a betegeket, most a kistérséget három nagyobb betegellátó intézményhez sorolták be, Veszprém mellett Szombathelyhez és Győrhöz. A szakorvosoknak néha még most is elő kell venniük a sillabuszt, amely tartalmazza, hogy melyik település betegét hová kell küldeni. Az első időszak nehézségeit sikerült átvészelnünk. A fogadó intézmények –az egyeztetéseknek köszönhetően - rendkívül rugalmasak voltak, és az átmeneti időszakban nem küldték el azokat a betegeket, akik esetlegesen nem hozzájuk tartoztak az új rendszer szerint. Azt gondolom, lesznek változások ezen a téren az ésszerűbb beteg utak kialakításával.
-A múlt év másik jelentős eseménye volt az orvosok, szakdolgozók béremelése. A pápai kórházban dolgozókat ez miként érintette?
- Örvendetes volt ez a változás, hiszen nagyon régóta nem nyúltak már az egészségügyi dolgozók fizetéséhez. A méltatlanul alacsony bért korrigálni kellett, ha itthon akarjuk tartani dolgozóinkat. A béremelés az ágy mellett dolgozó egészségügyieket érintette első körben, az orvos-doktorokat, a szakdolgozókat és diplomás ápolókat. Az emelés mértéke nagy különbséget mutatott, egy-egy szakterületen belül. Nem tartottuk igazságosnak, kollegiálisnak, hiszen nemcsak ágy mellett dolgozók vannak az egészségügyben, hanem műszakiak, mosodában, élelmezésen dolgozók is. Ezt nem csak mi, hanem a szakmai szervezetek is jelezték a megfelelő fórumok fele. A szaktárca ígéretét bírjuk a második, harmadik körös bérrendezéseknek.
- Főigazgató asszony, önt 2012 februárjában nevezték ki ismét az intézmény vezetőjének és 2012 év végén újra meg kellett pályáznia a főigazgatói állást. Miért volt erre szükség?
- Múlt év január végén járt le előző vezetői megbízatásom öt éve. Ez magyarázta a pályázati kiírást. A tulajdonosváltás miatt azonban – a gazdasági és főigazgatói állásokat újra meg kellett pályázni, függetlenül attól, hogy ki mikor nyerte el. Ez utóbbi pályázatot az új fenntartó írta ki (GYEMSZI), és bírálta el a szaktárcával egyetértésben. Bizalmat szavaztak, ennek eredményeként nyertem el december elsejétől ismét a Gróf Esterházy Kórház vezetését a következő öt évre. Továbbra is legfőbb feladatomnak tartom a térség lakosságának egészségi állapotának megőrzését szolgálni, munkatársaimmal együtt. (Készült: a Pápa Városi Televízió hozzájárulásával)
- A májusi fenntartó váltás a kórház életét nem befolyásolta, július elsejétől azonban gyökeres változások történtek. Az egész egészségügyi ellátó struktúrát át kellett alakítani az igényeknek megfelelően. A pápai kórház is aktív ágyszámokat veszített, nem kritikus értelemben. Bizonyos feladatokat - az urológiai és a szemészeti ellátást egynapos sebészeti ellátás keretében tudjuk biztosítani. Ezek a változások már megértek, fel is készültünk rá, ezeket a feladatokat az elmúlt években már nagyrészt 24 órás ellátásban végeztük. A struktúra átalakítása nyomán 32 aktív ágyunktól kellett megválnunk. Összességében a teljes ágyszámhoz képest ez nagy veszteséget jelentene, de tudni kell, hogy ennek ellentételezéseként megerősítettük a járóbeteg ellátást. Az egynapos sebészetre ágyakat különítettünk el. Az urológiai műtétek ugyanazzal a tárházzal folytatódnak továbbra és a szemészeti műtéteket is ugyanúgy el tudjuk végezni. Ezt azért fontos tudni, mert a pápaiak és Pápa környékiek félelmei, rosszindulatú hangulatkeltések, nem igazolódtak be. Úgy érzem, fennakadás nem történt a betegellátásban. Az ágyveszteséget egyébként igyekeztünk előnyünkre fordítani, a kieső aktív ágyak ellentételezéseként krónikus, valamint járóbeteg óraszámokat kérni. Mindannyian tudjuk, hogy térségünkben nagyon sok a szív- és érrendszeri betegségek, agyi történések száma, a teljesítmények átalakításánál ezen betegek utókezeléséről szerettünk volna gondoskodni, a hátteret megteremteni. A rehabilitációs ellátásokkal szemben megnövekedett igényeket plusz 10 ággyal tudjuk felvállalni. Ez összhangban van az elmúlt évben elnyert uniós pályázattal, amely egy harminc ágyas teljesen új rehabilitációs osztály felépítését és kialakítását szolgálja a kórház területén, valamint város egészségturisztikai fejlesztésével is, ami nem elhanyagolható szempont a betegellátás segítése mellett. Az aktív ellátások vonatkozásában megerősítettük a belgyógyászati ellátást (60 ágy), a sebészeti, szülészet-nőgyógyászati kórházi ellátás változatlan maradt, a gyermekgyógyászaton pedig plusz három ágy aktív ellátásra kaptunk lehetőséget.
- Összességében mi mondható el a változásokról?
- A betegellátás nem sérült és lehetőséget kaptunk arra, hogy fejleszteni tudjunk. Azt gondolom, jól lobbiztunk. Az, hogy ez a struktúra így kialakulhatott, nem csak az állami és szakmai vezetésnek, hanem országgyűlési képviselőinknek, a város elöljáróinak, a hozzánk közel álló és tenni tudó kollégáknak is köszönhető.
- Eredményezett dolgozói létszámváltozást a struktúra átalakítás? Szükség volt munkaerő csökkentésre?
- Mindenki félt attól, hogy az aktív ágyszám vesztés a dolgozói létszám leépítésével fog együtt járni. Szerencsére ez nem történt meg, senkinek sem kellett a jogviszonyát megszüntetni. A jelen szakdolgozói, illetve orvos létszámmal már meg tudunk felelni annak a minimum feltételrendszernek, amit az érvényben levő jogszabályok előírnak. A pályázati lehetőségek kihasználásával a foglalkoztatás és a szakember képzés tekintetében is előre tudunk lépni. Közel százmillió forintot nyertünk a TÁMOP pályázaton, ez lehetőséget ad további szakdolgozók, valamint szakorvosok felvételére, mely a minőségi betegellátást segíti. A hiányszakmák esetében magasabb bért is tudunk fizetni számukra. Addig, amíg az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása köztudott, a pápai kórház abban a szerencsés helyzetben van, hogy szülészet-nőgyógyászati osztályára három szakorvost vehettünk fel, a radiológia vonatkozásában is lesz új kolléganő februártól és a sürgősségi betegellátó osztályon egy régi-új kolleganőt foglalkoztatunk.
- A struktúraátalakítás kapcsán az imént arról szólt, hogy az volt a céljuk, hogy ebből az átalakítási folyamatból a betegek semmit ne érzékeljenek, az ellátásban ne okozzon fennakadást. Mennyire tudták ezt megvalósítani?
- A betegek tájékoztatását a várható változásokról időben elkezdtük. Több mint egy évvel ezelőtt különböző fórumokon, civil szervezetek összejövetelein beszéltünk róla, a médiumokat is felhasználva. Elmagyaráztuk az új ellátási formák lényegét, valamint azt, hogy nem szűnnek meg szakmák, gyógyulásukat ugyanúgy szolgáljuk továbbra is. Úgy gondolom a betegellátás nem sérült. Nagyobb feladat hárul a sürgősségi betegellátó osztályra. Rendelési időn kívül nekik kell koordinálniuk az urológiai, illetve szemészeti sürgősségi ellátást. Az itt élők megszokták, hogy bármi problémájuk van, a délutáni időszakban vagy este is találtak megoldást problémájukra. Jelenben az urológiai panaszokkal az ügyeletre érkezőket az SBO sebész szakorvosai és a belgyógyász szakorvosok látják el. A szemészeti problémával hozzánk fordulókat pedig a sürgősségi betegellátó osztály orvosai hatáskörüknek megfelelően. Szükség esetén, hét közben egyszerűbb módon a szakrendelésre visszarendelik a betegeket, hétvégén pedig a veszprémi kórházba irányítják tovább. Sajnos a megyei kórházak szemészeti osztályán is csupán csak készenléti szolgálat működik. Az ország többi ellátó helyéhez hasonlóan.
-A beteg utak megváltozása mennyire nehezítette meg az orvosok feladatát?
- A beteg utak bonyolultabbá váltak. Míg eddig a magasabb szintű ellátásra Veszprémbe irányítottuk a betegeket, most a kistérséget három nagyobb betegellátó intézményhez sorolták be, Veszprém mellett Szombathelyhez és Győrhöz. A szakorvosoknak néha még most is elő kell venniük a sillabuszt, amely tartalmazza, hogy melyik település betegét hová kell küldeni. Az első időszak nehézségeit sikerült átvészelnünk. A fogadó intézmények –az egyeztetéseknek köszönhetően - rendkívül rugalmasak voltak, és az átmeneti időszakban nem küldték el azokat a betegeket, akik esetlegesen nem hozzájuk tartoztak az új rendszer szerint. Azt gondolom, lesznek változások ezen a téren az ésszerűbb beteg utak kialakításával.
-A múlt év másik jelentős eseménye volt az orvosok, szakdolgozók béremelése. A pápai kórházban dolgozókat ez miként érintette?
- Örvendetes volt ez a változás, hiszen nagyon régóta nem nyúltak már az egészségügyi dolgozók fizetéséhez. A méltatlanul alacsony bért korrigálni kellett, ha itthon akarjuk tartani dolgozóinkat. A béremelés az ágy mellett dolgozó egészségügyieket érintette első körben, az orvos-doktorokat, a szakdolgozókat és diplomás ápolókat. Az emelés mértéke nagy különbséget mutatott, egy-egy szakterületen belül. Nem tartottuk igazságosnak, kollegiálisnak, hiszen nemcsak ágy mellett dolgozók vannak az egészségügyben, hanem műszakiak, mosodában, élelmezésen dolgozók is. Ezt nem csak mi, hanem a szakmai szervezetek is jelezték a megfelelő fórumok fele. A szaktárca ígéretét bírjuk a második, harmadik körös bérrendezéseknek.
- Főigazgató asszony, önt 2012 februárjában nevezték ki ismét az intézmény vezetőjének és 2012 év végén újra meg kellett pályáznia a főigazgatói állást. Miért volt erre szükség?
- Múlt év január végén járt le előző vezetői megbízatásom öt éve. Ez magyarázta a pályázati kiírást. A tulajdonosváltás miatt azonban – a gazdasági és főigazgatói állásokat újra meg kellett pályázni, függetlenül attól, hogy ki mikor nyerte el. Ez utóbbi pályázatot az új fenntartó írta ki (GYEMSZI), és bírálta el a szaktárcával egyetértésben. Bizalmat szavaztak, ennek eredményeként nyertem el december elsejétől ismét a Gróf Esterházy Kórház vezetését a következő öt évre. Továbbra is legfőbb feladatomnak tartom a térség lakosságának egészségi állapotának megőrzését szolgálni, munkatársaimmal együtt. (Készült: a Pápa Városi Televízió hozzájárulásával)
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!