Hulladékügyben sok még a tennivaló - beszélgetés Áldozó Tamás alpolgármesterrel
2010-01-03 23:20:49 | cikk: -.- |
Jövő januártól már a királyszentistváni lerakó fogadja városunkból a lakossági hulladékot. A pápaiaknak tulajdonképpen közömbös, Ajkára vagy Királyszentistvánra szállítják az összegyűjtött, jó esetben szelektált szemetet, a fontos inkább az, hogy minőségi szolgáltatást kapjanak megfizethető áron. Utóbbiról, azaz a díjról azt rögzíthetjük, hogy két esztendő alatt közel a duplájára nőtt, míg a szolgáltatás minősége hagy kívánnivalót maga után. Elsőként azt kérdeztük Áldozó Tamástól alpolgármestertől, aki egyben a királyszentistváni lerakó felépítésére és működtetésére alakult önkormányzati társulás alelnöke is, hogy egyetért-e utóbbi megállapítással.
- A hulladékgyűjtést Pápán a Közszolg Kft. – egy többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság – végzi. Egyetértek azzal, hogy a szolgáltatás minőségén sokat kell javítani; a társaság az elmúlt évben nem annyira a minőségre, mint inkább a feladat ellátásának biztonságára helyezte a hangsúlyt.
- A díj mértéken kívül milyen más változásra számíthatnak a pápaiak ebben az esztendőben?
- A tulajdonos önkormányzat nevében a társaság taggyűlésén jeleztük elvárásainkat az ügyvezetőnek: minden részletre kiterjedő, folyamatos tájékoztatást kérünk a polgárok számára a szolgáltatásról; például az, hogy az elmúlt napok ünnepi szolgáltatási rendje csupán a városi televízió képújságján olvasható, elfogadhatatlan. Elvárjuk, hogy azok a sárga színű, a Közszolg Kft. nevével feliratozott zsákok, amelyek árában a vásárló megfizeti a szolgáltatás díját is, így kiteheti a hulladékgyűjtő edénye mellé az utcára, mert a gyűjtőautó elszállítja azt, nos, hogy ezek a zsákok minél több helyen könnyen elérhetőek, így megvásárolhatóak legyenek; továbbá elvárjuk azt is, hogy lehetősége legyen a háztatásoknak havonta, átutalással fizetni a díjat.
- Térjünk vissza a hulladékkezelési díj, ismertebb nevén: szemétdíj mértékéhez. Jóval többet kell ezen a jogcímen fizetnünk, mint a korábbi években.
- Úgy kell megállapítani a díj mértékét, hogy a felmerült kiadásokat fedezze az abból befolyó bevétel, hasznot, profitot nem vár el a tulajdonos önkormányzat. A pápai lerakó, szeméttelep működési engedélye tavaly július 15-én lejárt; a régi telep korszerűsítésére nem volt lehetőség. Jelenleg Ajkára szállítjuk a szemetet, 2011. január 1-től pedig Királyszentistván lesz a célállomás. A keletkezett hulladékot a különböző jogszabályokban előírt, 21. századi követelményeknek megfelelően kell ártalmatlanítanunk: szelektálni, komposztálni, a maradékot pedig lerakni. Az ilyen összetett rendszerek üzemeltetése, fenntartása költséges; ahol Magyarországon már elkészültek az ilyen beruházások, ott 30 és 50 ezer forint között állapították meg a díj mértékét. A királyszentistváni lerakót felépítő társulás 153 önkormányzatot tömörít Veszprém megyében; ezeken a településeken 30 és 35 ezer forint közötti lesz 2011-ben a hulladékkezelési díj.
- Nem tartanak attól, hogy ilyen magas díjak esetén csak az illegálisan lerakott szemétkupacok száma sokasodik majd a város határában?
- Az év első felében a Közszolg Kft. átfogó ellenőrzést folytat majd a város területén: pontosítani fogják a szolgáltatást igénybevevők listáját, sem magánszemély, sem vállalkozás nem marad ki az ellenőrzésből. Akinek az esetében kiderül, hogy eddig nem fizetett, az öt évre visszamenően kénytelen lesz ezt megtenni. A tulajdonos önkormányzat határozottan elvárja, hogy a nemfizetőkkel szemben szigorúan lépjen fel a társaság; s amikor ezt tesszük, azoknak az érdekeit képviseljük, akik pontosan, határidőre fizették a díjat. Pontosan fizették azok helyett is, akik ezt nem tették meg, hisz a szemét összegyűlt, a nemfizetőké is, azt is át kellett-kell szállítani Ajkára. Viszont amennyiben mindenki a társaság látókörébe kerül, azaz nem húzhatja ki magát a fizetés alól – a tartozás adók módjára behajtható -, abban az esetben nem is fűződik érdeke az illegális szemétlerakáshoz. Az illegális lerakás által leginkább veszélyeztetett helyeket kamerákkal, gyakori hatósági jelenléttel fogjuk védeni. A türelmi idő lejárt: aki nem fizet, a törvénytisztelők zsebéből veszi ki a pénzt. Ezt nem tűrhetjük.
Nem tűrhetjük azt sem, hogy a lakótelepeken élők, például az én választókerületemben lakók, a vajdaiak legyenek kénytelenek viselni azt, hogy magánszemélyek és vállalkozók a lakótelepi konténerekbe hordják a szemetüket: ez ugyanolyan szabálytalan magatartás, mintha az erdő szélére hordanák a hulladékot.
- Az illegális hulladék jelentős része lomizásból származik. Tudnak ezzel valamit kezdeni? Lehet ezt a tevékenységet normális keretek közé szorítani?
- Amennyiben a minisztériumok, a kormány, esetleg az Országgyűlés nem segítenek, nagyon nehéz dolgunk lesz. Amit lehet, azt viszont meg kell tennünk. Azt reméljük, hogy a Közszolg Kft. képes lesz működtetni például olyan hulladékudvart, ahol egész évben folyamatosan fogadni tudja az elektronikus hulladékot, a kidobásra szánt bútort, az építési törmeléket, a zöld hulladékot, egyszóval mindent, ami egy háztartásban a szokott heti hulladékmennyiségen felül keletkezik. Amennyiben ez a rendszer kialakul, megszűnhet a lomtalanítás is, hisz bármikor lehetőségünk lesz – a jelenlegi feltételek mellett, azaz meghatározott mennyiségig – díjtalanul megszabadulni a lomtól, s ezzel megelőzhetjük azt, hogy utánfutós csapatok néhány napra az egész városból szemétdombot csináljanak.
- Sokan szkeptikusak a városban: vannak családok, akiktől úgysem tudják majd behajtani a díjat!
- Azért a város sem teljesen eszköztelen. A nemfizető, de szemétkupacok között, megengedem: mocsokban élőktől a feltételek fennállása esetén közegészségügyi okok miatt a szociális jellegű járandóságokból is levonható a szemétdíj. Nem lesz alkalma nem fizetni, ebben az esetben meg sem kapja a pénzt.
- Hogyan tudják kivédeni a magasabb díjat azok, akiknek egyszerűen kevesebb a háztartási hulladékuk? Aki kevesebbet vagy tudatosan fogyaszt, annak a szemete is kevesebb. Vagy mi a helyzet azokkal az ingatlanokkal, amelyekben nem laknak? Azok után is fizetni kell?
- A helyi szabályozás ismeri a kisebb űrméretű gyűjtőedény használatát is, ezeket az előírásokat tovább kell finomítanunk. Csak egy példát mondok: az egyedül élő lakótelepi nyugdíjas ma is a teljes díjat fizeti, holott az általa "termelt" hulladék biztos kevesebb, mint mondjuk abban a családban, aki esetleg negyedmagával lakik a szomszéd lakásban. A lakatlan ingatlanok esetében van mód a díjfizetés alóli mentességre ma is; itt azt várjuk el a Közszolgtól, hogy életszerű megoldással ellenőrizni is tudja azt, hogy az ingatlan valóban üresen áll.
- Az Ön által elmondottakból az derül ki, hogy jócskán van még teendője a jogalkotónak és a szolgáltatónak is a hulladékkezelés területén.
- Valóban így van. Arra is számítunk, hogy a pápaiak tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik a munkánkat, hisz a célunk nyilvánvalóan közös: elérhető áron jó minőségű szolgáltatást biztosítani.
- A hulladékgyűjtést Pápán a Közszolg Kft. – egy többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság – végzi. Egyetértek azzal, hogy a szolgáltatás minőségén sokat kell javítani; a társaság az elmúlt évben nem annyira a minőségre, mint inkább a feladat ellátásának biztonságára helyezte a hangsúlyt.
- A díj mértéken kívül milyen más változásra számíthatnak a pápaiak ebben az esztendőben?
- A tulajdonos önkormányzat nevében a társaság taggyűlésén jeleztük elvárásainkat az ügyvezetőnek: minden részletre kiterjedő, folyamatos tájékoztatást kérünk a polgárok számára a szolgáltatásról; például az, hogy az elmúlt napok ünnepi szolgáltatási rendje csupán a városi televízió képújságján olvasható, elfogadhatatlan. Elvárjuk, hogy azok a sárga színű, a Közszolg Kft. nevével feliratozott zsákok, amelyek árában a vásárló megfizeti a szolgáltatás díját is, így kiteheti a hulladékgyűjtő edénye mellé az utcára, mert a gyűjtőautó elszállítja azt, nos, hogy ezek a zsákok minél több helyen könnyen elérhetőek, így megvásárolhatóak legyenek; továbbá elvárjuk azt is, hogy lehetősége legyen a háztatásoknak havonta, átutalással fizetni a díjat.
- Térjünk vissza a hulladékkezelési díj, ismertebb nevén: szemétdíj mértékéhez. Jóval többet kell ezen a jogcímen fizetnünk, mint a korábbi években.
- Úgy kell megállapítani a díj mértékét, hogy a felmerült kiadásokat fedezze az abból befolyó bevétel, hasznot, profitot nem vár el a tulajdonos önkormányzat. A pápai lerakó, szeméttelep működési engedélye tavaly július 15-én lejárt; a régi telep korszerűsítésére nem volt lehetőség. Jelenleg Ajkára szállítjuk a szemetet, 2011. január 1-től pedig Királyszentistván lesz a célállomás. A keletkezett hulladékot a különböző jogszabályokban előírt, 21. századi követelményeknek megfelelően kell ártalmatlanítanunk: szelektálni, komposztálni, a maradékot pedig lerakni. Az ilyen összetett rendszerek üzemeltetése, fenntartása költséges; ahol Magyarországon már elkészültek az ilyen beruházások, ott 30 és 50 ezer forint között állapították meg a díj mértékét. A királyszentistváni lerakót felépítő társulás 153 önkormányzatot tömörít Veszprém megyében; ezeken a településeken 30 és 35 ezer forint közötti lesz 2011-ben a hulladékkezelési díj.
- Nem tartanak attól, hogy ilyen magas díjak esetén csak az illegálisan lerakott szemétkupacok száma sokasodik majd a város határában?
- Az év első felében a Közszolg Kft. átfogó ellenőrzést folytat majd a város területén: pontosítani fogják a szolgáltatást igénybevevők listáját, sem magánszemély, sem vállalkozás nem marad ki az ellenőrzésből. Akinek az esetében kiderül, hogy eddig nem fizetett, az öt évre visszamenően kénytelen lesz ezt megtenni. A tulajdonos önkormányzat határozottan elvárja, hogy a nemfizetőkkel szemben szigorúan lépjen fel a társaság; s amikor ezt tesszük, azoknak az érdekeit képviseljük, akik pontosan, határidőre fizették a díjat. Pontosan fizették azok helyett is, akik ezt nem tették meg, hisz a szemét összegyűlt, a nemfizetőké is, azt is át kellett-kell szállítani Ajkára. Viszont amennyiben mindenki a társaság látókörébe kerül, azaz nem húzhatja ki magát a fizetés alól – a tartozás adók módjára behajtható -, abban az esetben nem is fűződik érdeke az illegális szemétlerakáshoz. Az illegális lerakás által leginkább veszélyeztetett helyeket kamerákkal, gyakori hatósági jelenléttel fogjuk védeni. A türelmi idő lejárt: aki nem fizet, a törvénytisztelők zsebéből veszi ki a pénzt. Ezt nem tűrhetjük.
Nem tűrhetjük azt sem, hogy a lakótelepeken élők, például az én választókerületemben lakók, a vajdaiak legyenek kénytelenek viselni azt, hogy magánszemélyek és vállalkozók a lakótelepi konténerekbe hordják a szemetüket: ez ugyanolyan szabálytalan magatartás, mintha az erdő szélére hordanák a hulladékot.
- Az illegális hulladék jelentős része lomizásból származik. Tudnak ezzel valamit kezdeni? Lehet ezt a tevékenységet normális keretek közé szorítani?
- Amennyiben a minisztériumok, a kormány, esetleg az Országgyűlés nem segítenek, nagyon nehéz dolgunk lesz. Amit lehet, azt viszont meg kell tennünk. Azt reméljük, hogy a Közszolg Kft. képes lesz működtetni például olyan hulladékudvart, ahol egész évben folyamatosan fogadni tudja az elektronikus hulladékot, a kidobásra szánt bútort, az építési törmeléket, a zöld hulladékot, egyszóval mindent, ami egy háztartásban a szokott heti hulladékmennyiségen felül keletkezik. Amennyiben ez a rendszer kialakul, megszűnhet a lomtalanítás is, hisz bármikor lehetőségünk lesz – a jelenlegi feltételek mellett, azaz meghatározott mennyiségig – díjtalanul megszabadulni a lomtól, s ezzel megelőzhetjük azt, hogy utánfutós csapatok néhány napra az egész városból szemétdombot csináljanak.
- Sokan szkeptikusak a városban: vannak családok, akiktől úgysem tudják majd behajtani a díjat!
- Azért a város sem teljesen eszköztelen. A nemfizető, de szemétkupacok között, megengedem: mocsokban élőktől a feltételek fennállása esetén közegészségügyi okok miatt a szociális jellegű járandóságokból is levonható a szemétdíj. Nem lesz alkalma nem fizetni, ebben az esetben meg sem kapja a pénzt.
- Hogyan tudják kivédeni a magasabb díjat azok, akiknek egyszerűen kevesebb a háztartási hulladékuk? Aki kevesebbet vagy tudatosan fogyaszt, annak a szemete is kevesebb. Vagy mi a helyzet azokkal az ingatlanokkal, amelyekben nem laknak? Azok után is fizetni kell?
- A helyi szabályozás ismeri a kisebb űrméretű gyűjtőedény használatát is, ezeket az előírásokat tovább kell finomítanunk. Csak egy példát mondok: az egyedül élő lakótelepi nyugdíjas ma is a teljes díjat fizeti, holott az általa "termelt" hulladék biztos kevesebb, mint mondjuk abban a családban, aki esetleg negyedmagával lakik a szomszéd lakásban. A lakatlan ingatlanok esetében van mód a díjfizetés alóli mentességre ma is; itt azt várjuk el a Közszolgtól, hogy életszerű megoldással ellenőrizni is tudja azt, hogy az ingatlan valóban üresen áll.
- Az Ön által elmondottakból az derül ki, hogy jócskán van még teendője a jogalkotónak és a szolgáltatónak is a hulladékkezelés területén.
- Valóban így van. Arra is számítunk, hogy a pápaiak tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik a munkánkat, hisz a célunk nyilvánvalóan közös: elérhető áron jó minőségű szolgáltatást biztosítani.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!