A hun-magyar rokonságról az Edvy Malomban
2012-10-12 21:57:01 | cikk: mo |
A hun-magyar rokonság kérdéskörét boncolgatta előadásában Obrusánszky Borbála történész és keletkutató az Edvy Malom Fogadó Értékeink élőben című előadássorozata keretében. A kutató tanulmányait itthon és Mongóliában végezte. Utóbbi helyen figyelt fel arra a rengeteg hasonlóságra, mely a mongol és magyar nép története és kultúrája között húzódik. Több tanulmányúton volt Mongóliában és Kínában, ahol a hunok örökségét gyűjtötte össze, és a helyi kutatókkal is konzultált.
Obrusánszky Borbála kifejtette, történetileg bizonyítható, hogy a kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok birodalma nem tűnt el, hanem a kelet-európai sztyeppéken a 6. században még létezett: pont ott volt a pontuszi hun állam, ahová a magyar történeti hagyomány a magyarok őseit helyezte, vagyis a Meotisz-tó vidékére. Bár az is elképzelhető, hogy maradtak hunok a Kárpát-medencében, hiszen egy-egy birodalom bukását követően nem menekül el, vagy tűnik el hirtelen mindenki – fogalmazott az előadó, majd hozzátette, a krónikáink máig vitatott elemeit szinte teljesen egészében meg lehet érteni a régi mongol szokások alapján, amelyek hun gyökerekre nyúlnak vissza.
Néhány nyelvészi vélemény szerint a magyarok nevének első említése (Muagerisz) is a 6. századra datálható. Nincs tehát időrendileg és földrajzilag áthidalhatatlan elmélet a hunok eltűnése és a magyarok feltűnése között – magyarázta Obrusánszky Borbála.
- A jelenleg érvényes nemzetközi orientalista történészi véleményt magam is osztom, ami azt állítja, hogy a belső-ázsiai pusztákon a hun államszervezet meghatározó jelentőséggel bírt, amely továbbélt a pusztai népek, így a türkök, magyarok, de a mongolok között is. Sőt, a magyar állam szerkezete, a legfontosabb méltóságnevek eredete (bán- wang, gyula-yula, yuli, vajda-bojla) azt bizonyítja, hogy a korai magyar állam a hun állam mintájára épült fel. A társadalomszerveződés döntő jelentőségű lehet a hun-magyar hagyomány, vagy rokonság kérdésében. A pusztai népek társadalma önszerveződés révén épült fel, amelynek egyik fontos eleme a törzseket, törzsszövetséget, vagy éppen államot létrehozó vérszerződés volt, melyet eleink kötöttek Etelközben. A vérszerződés intézménye a szkíták, hunok, médek, pártusok, avarok, mongolok és egyéb népeknél fontos egyesítőerőt képviselt – tette hozzá a kutató.
Az Értékeink élőben című programsorozat folytatásában Varga Tibor vallás-és jogtörténész előadását hallhatják az érdeklődők október 19-én, 17 órától.
Obrusánszky Borbála kifejtette, történetileg bizonyítható, hogy a kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok birodalma nem tűnt el, hanem a kelet-európai sztyeppéken a 6. században még létezett: pont ott volt a pontuszi hun állam, ahová a magyar történeti hagyomány a magyarok őseit helyezte, vagyis a Meotisz-tó vidékére. Bár az is elképzelhető, hogy maradtak hunok a Kárpát-medencében, hiszen egy-egy birodalom bukását követően nem menekül el, vagy tűnik el hirtelen mindenki – fogalmazott az előadó, majd hozzátette, a krónikáink máig vitatott elemeit szinte teljesen egészében meg lehet érteni a régi mongol szokások alapján, amelyek hun gyökerekre nyúlnak vissza.
Néhány nyelvészi vélemény szerint a magyarok nevének első említése (Muagerisz) is a 6. századra datálható. Nincs tehát időrendileg és földrajzilag áthidalhatatlan elmélet a hunok eltűnése és a magyarok feltűnése között – magyarázta Obrusánszky Borbála.
- A jelenleg érvényes nemzetközi orientalista történészi véleményt magam is osztom, ami azt állítja, hogy a belső-ázsiai pusztákon a hun államszervezet meghatározó jelentőséggel bírt, amely továbbélt a pusztai népek, így a türkök, magyarok, de a mongolok között is. Sőt, a magyar állam szerkezete, a legfontosabb méltóságnevek eredete (bán- wang, gyula-yula, yuli, vajda-bojla) azt bizonyítja, hogy a korai magyar állam a hun állam mintájára épült fel. A társadalomszerveződés döntő jelentőségű lehet a hun-magyar hagyomány, vagy rokonság kérdésében. A pusztai népek társadalma önszerveződés révén épült fel, amelynek egyik fontos eleme a törzseket, törzsszövetséget, vagy éppen államot létrehozó vérszerződés volt, melyet eleink kötöttek Etelközben. A vérszerződés intézménye a szkíták, hunok, médek, pártusok, avarok, mongolok és egyéb népeknél fontos egyesítőerőt képviselt – tette hozzá a kutató.
Az Értékeink élőben című programsorozat folytatásában Varga Tibor vallás-és jogtörténész előadását hallhatják az érdeklődők október 19-én, 17 órától.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!