Tragikus hirtelenséggel elhunyt „A Megjósolt Bajnok”


2012-06-08 17:17:00  | cikk: Haraszti Gábor  | fotó: www.scitec.hu  | 


Tragikus hirtelenséggel elhunyt „A Megjósolt Bajnok” főképe
Juhász István fekvenyomó világbajnok pályafutása 17 évvel ezelőtt Pápán indult, amikor még futballistaként ellátogatott Farkas Tamás edzőtermébe. Idővel aztán abbahagyta a labdarúgást és fekvenyomóként hetven országos bajnokságon, 67 alkalommal végzett a dobogó legmagasabb fokán, szerepelt több nemzetközi versenyen, számos rekord is fűződik a nevéhez. A sportemberrel két éve Farkas Tamás, a Pannonia Power SE elnöke beszélgetett, az alábbiakban rá emlékezve ebből a cikkből idézünk.
Farkas Tamás: Mikor is kezdtél el edzeni?
Juhász István : Tizenhét évvel ezelőtt tértem be hozzád, az edzőterembe.
F.T: Hozzám?! Nem is emlékszem... Azt hittem, hogy előtte már jártál valahova.
J.I.: Nem. Én nálad kezdtem. Azt az élményt nem lehet összekeverni mással. Mély nyomot hagyott bennem az első edzés élménye. Kezem, lábam remegett, egy teljes testre irányuló program következtében. Másnap belázasodtam és két kézzel kellett fognom a kakaós bögrét...
F.T.: Milyen célokkal is kerestél fel?
J.I.: Tizennyolc évesen voltam kemény 53 kiló. Fociztam én is, mint a többi srác. Kicsit gyarapodni akartam, hogy jobban érvényesüljek a nagyobb darab hátvédek gyűrűjében.
F.T.: Na tessék! Ahelyett, hogy lettél volna egy közepes labdarúgó, aki agyon keresi magát, lett belőled világbajnok, aki inkább beleteszi a zsét, mint kiveszi.
J.I.: Igen. Én nem bánom, hogy így alakult. Amikor azzal a rosszindulatú, laikus kérdéssel zaklatnak, hogy „aztán mit értél el a gyúrással”, akkor olyan válasszal felelek meg, ami mindenki számára egyértelmű. Több, mint hetven OB-n indultam, és három alkalommal nem nyertem. De a többin, mindegyiken első lettem.
F.T.: Hogyan kerültél a focipályáról a verseny fekvenyomó padra?
Az érettségi után a nyár azzal telt, hogy komolyabban vettem a súlyzós gyakorlatokat. Különösen a fekvenyomás tetszett, és az edzőpartneremmel már kialakult egy kis versengés. Ez oda vezetett, hogy pár hónap múlva a teremben, már kinyomtam a 100 kilót. Akkor történt, hogy Kupcsik Laci szervezett egy versenyt. Elindultam ezen és úgy, ahogy kell ki is estem...
F.T.: Ennek a sok évvel ezelőtti frusztrációs élménynek a nyomát látom én az arcodon azóta is, az első gyakorlatod előtti pillanatokban...
J.I.: Igen, valóban félek a kieséstől, mint mindenki, aki fekvenyomó ruhás versenyeken indul. De el kell mondanom, hogy 1995-óta, 2010 májusáig, egyetlenegyszer sem estem ki. Most a WUAP EB-n valóban kipottyantam, de utána pár héttel már javítottam a mosonmagyaróvári WPC EB-n.
F.T.: Melyek voltak a pályafutásod legjelentősebb állomásai a kilogrammok térképén?
J.I.: Miután egyre komolyabban vettem az edzéseket, felkészültem az IPF OB-ra, akkor már a Tóth Ferike irányítása alatt. 67,5-ben már egészen komoly erőt képviseltem. Kezdtem elérni a nemzetközi szintet a 170-körüli nyomásokkal. Később átigazoltam a Botond-ba, a Freimann Sanyiékhoz, ahol jelenleg végzem a felkészüléseimet.
F.T.: Te is tagja voltál annak a híres Fekvenyomó Aranycsapatnak, amelyik megnyerte a Fekvenyomó Világbajnokságot?
Igen. 67,5-ben 172,5-et nyomtam. De itt még érmet nem sikerült szereznem. Csak egy év múlva a trnavai EB-n. Ott már 75-ben bronzérmes lettem 192,5-el.
F.T.: Mennyit kellett várni az aranyra?
J.I.: Sajnos IPF-ben nekem az örökös második hely jutott. Aztán később, mikor már profi színekben versenyeztem sikerült végre aranyérmet szereznem.
F.T.: Azóta több szervezetnél is állítottál fel világrekordot, igaz?
J.I.: Igen, WUAP, GPC, WPC aranyérmeim vannak. De a rekordokat ne kérdezd, nem nagyon tartom számon.
F.T.: Melyik volt a legemlékezetesebb viadalod?
J.I.: Talán a luxemburgi IPF EB, amikor a Könye Szabival együtt voltunk a súlycsoportban és előtte héten ő megvert engem az OB-n. Két amerikaival és két japánnal kellett megküzdenünk a legjobb helyzéskért, a második körben mindenki rontott. Őrületes izgalmak közepette a Németh Laci felemeltette a harmadik gyakorlatom súlyát és nem mondta meg mennyire... Én csak kimentem, meg kell csinálni! És sikerült! 207, 5 kiló volt, amihez addig még semmi közöm sem volt. Nagyon boldog voltam, mert ezzel én kerültem az élre. Csak az volt a baj, hogy az utánam következő két japánnak szintén sikerült a gyakorlata és ezzel csak harmadik lettem. De akkor is szép emlék, a nagy küzdelemről.
 F.T.: Ebből a történetből is látszik, hogy a fekvenyomás, erőemelés, micsoda izgalmakkal, milyen hatalmas csatákkal rendelkezik. Olyan óriási taktikázások vannak, amilyet nem is tételezne fel a halandó. Mennyi volt a legtöbb súly, amit versenyen teljesítettél?
J.I.: Fekvenyomó ruhában 260, RAW-ban pedig 215. És mindezt a 82, 5 kg-os kategóriában.
F.T.: Úristen, az több, mint a testsúlyod háromszorosa! Nálad melyek voltak a kritikus számok a fejlődésed alatt.
J.I.: Igen, jól gondolod, nálam is voltak olyan mágikus számok, amelyek áttörése komoly gondot jelentett. Ilyen volt a száz kiló leküzdése, majd a 200 kilóé, amit pont Luxemburgban törtem át és előtte három évig ostromoltam. Aztán a 240-en akadtam el, de azt is sikerült legyőzni.
 F.T.: És mi az, ami leginkább segít az ilyen álomhatárok áttörésében?
J.I.: A kitartás! Hogy soha nem szabad feladni a célokat! Kitartóan kell küzdeni még akkor is, ha elakadunk egy ponton. Türelemmel meg kell várni, amíg eljön a pillanat, és minden tényező összeáll a csúcsteljesítmény megvalósításához. Edzésben, táplálkozásban, táplálék kiegészítésben, magánéletben.
F.T.: Mik a későbbi terveid?
J.I.: Természetesen 2011-ben is komoly célokat tűztem ki. Nem lesz könnyű, de szeretnék még megmaradni a 82,5 kg-os súlycsoportban. Ahogyan a jövő évi versenynaptárat nézem, kiemelkedő esemény lesz a nálunk rendezett GPC EB, aminek rendezési jogát, ha jól tudom Eger városa kapta. És a hírek szerint exkluzív környezetben lesz a verseny megtartva. Itt ruhás és RAW kategóriában is szeretnék indulni. Előbbiben 280 feletti nyomást szeretnék prezentálni, ami egyáltalán nem nagy mutatvány, tekintve, hogy edzésen már ment. És akkor ugye már közelítünk a 300-hoz, ami nagy álmom. RAW-ban 220 feletti teljesítmény elfogadható számomra. Jövőre is lesz SCITEC RAW, mindegyik helyszínen ott leszek. Miskolcon lesz egy komoly pénzdíjas verseny, hála Mészinek, Árvai Pistinek, Kathi Bélának.
F.T.: Egy jóslattal indult ez az interjú, fejezzük be szintén egy jóslattal. De most te jósolj! Hogyan látod a távolabbi jövőt?
J.I.: Szeretnék minél tovább aktívan versenyezni. Sok olyan példa van előttem, akik negyvenéves koruk után teljesedtek ki igazán. Mészi, Kupcsik, Ónozó Szabolcs. Ezért úgy érzem nagy jövő áll előttem, és talán most a körülmények is ideálisak ahhoz, hogy valóra váljanak a terveim.

Juhász István csütörtök éjszaka az 1-es főúton Mosonmagyaróvár határában szenvedett halálos közlekedési balesetet. Kimle felől haladt barátjával Mosonmagyaróvár irányába, amikor a vizsgálat eddigi adatai szerint a város határához érve egy Audi próbált előtte megfordulni az úton. Az autó vezetője vélhetően észlelte az úton keresztbe álló autót, megpróbálta elkerülni az ütközést, ezért a kormányt jobbra rántotta. Juhászék gépkocsija érintőlegesen ütközött az Audival, majd az út menti fának csapódott. A balesetben kocsi sofőrje és a mellette ülő utasa is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életüket vesztették.

Nyugodjanak békében!

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!