Ők tizenegyen a magyar irodalomból


2012-06-07 21:03:32  | cikk: Tóth Tamara  | 


Ők tizenegyen a magyar irodalomból főképe
Molnár Lajos festő, grafikus neve jól ismert a pápai polgárok között. Éppen ezért a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasóterme zsúfolásig megtelt kultúrakedvelőkkel ma délután, amikor Molnár Lajos kiállításának záró méltatása, valamint könyvének bemutatója kezdődött. A könyvtár nevében dr. Hermann István igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Válint Magdolna beszélt a kiállításról, mely a Költők és más képek címet kapta.
- Költők és más képek. A cím megjelenített irodalmárokra, bibliai és tájképekre utal. 2009-ben, Veszprémben, felvonultatott egy változatot a magyar írók-költők sorozatából. Amit itt láthatunk, ez egy kicsit más. Nem is portrék, hanem látomásszerű kompozíciók. Egyetlen képbe sűrítve mindazt, ami a magyar irodalomból kiragadott és megjelenített 11 irodalmár művészetére, költői világára jellemző. A művek szimbólumok, motívumok látomásszerű kompozíciói. Bibliai témájú képei közül találkozhatunk „Zsuzsanna” történetével, melynek tanulsága:”a hamis vádlókból lehetnek vádlottak”. „Salome” – akinek arcát a képen álarc fedi, jelezvén azt, hogy amit tesz, azt más személy akaratából teszi. „Éva” – akinek egyik kezében alma, a másikban Pendrive /adathordozó/ látható, az emberi intellektuális fejlődésre utalnak. A „Lót” c. képből sokan sokfélét olvashatunk ki. Tájképei közül „Az öreg platán” ragadott meg igazán. Az ember és a természet kapcsolata érződik. Csodálatos színei az élet sokszínű voltára utalnak. S eszembe jut, de talán Önöknek is, hogy lombja alatt gyermekbarátságok, diákszerelmek szövődtek, mindaddig, míg 1963-ban egy nyári zivatar véget vetett létének. Találkozhatunk néhány személyét érintő alkotással is, mint pl.: „Az Ide születtem”, a „Családfa”, a „Piros szánkó”, a „Fél évszázad veled”, - a címekből is érződik a személyes indíttatás, vagy az „In memorián Fischer”, amivel sakkozói múltjára emlékezik - ezekkel a szavakkal mutatta be a kiállítást a Jókai Kör titkára.
A szebbnél szebb, gazdag színvilággal rendelkező képek mellett, a folyosón elhelyezett tárlókban több úti kép, valamint számtalan versillusztráció kapott helyet.
Molnár Lajos kiállításainak mindig volt visszhangja. Számos megyei és helyi újság foglalkozott alkotásaival. A cikkek bemutatták a kiállító művészt, és egyúttal jellemzést, véleményt is megjelenítettek alkotásairól, művészetéről.
- Életünkben rátalálni értelmet adó dolgokra, s általa megélni a szívbéli örömöt, az nagyon jó! Az öröm a lelki béke velejárója, s ha az alkotó a képei által ezt sugározni tudja, az átragadhat a képek nézőire is. Én így gondolkodom, s ezért festek jókedvvel, szorgalommal. Számomra fontos Salamon Nándornak, egykori tanáromnak a kiállításom vendégkönyvébe bejegyzett soraiból a következő: „… Molnár Lajos megvívta a maga küzdelmes életét, bejárta a művészet göröngyös útjait, megtalálta örömét a festészetben” - nyilatkozott az alkotó, Molnár Lajos.
A Jókai Mór Városi Könyvtár kiadványában a Jókai Füzetek sorozatában megjelent 71. számú kiskönyv keletkezéséről Bakody Lászlóné mondott pár szót. A kellemes olvasmány az Ők tizenegyen a magyar irodalomból címet kapta.
- Molnár Lajos évekkel ezelőtt fogott hozzá magyar írók és költők képeinek megfestéséhez. Mivel nemcsak portrét akart festeni szorgalmasan kutatta a kiválasztott irodalmárok életének történetét, közben válaszokat keresve a maga által feltett kérdésekre is. A hajdan középiskolásként szerzett ismeretek szaporodtak számos új keletű feljegyzéssel, miközben ugyancsak szaporodtak kétségei a létrehozandó alkotások megformálását illetően. Végül leírta és beszédes formába szerkesztve olvasmányossá tette a költőkről és írókról összegyűjtött érdekes információkat, szolgálva vele az ismeretterjesztés szent ügyét - fogalmazott Bakody Lászlóné, majd verses összeállításokkal tűzdelve, az Irodalmi önképzőkör közreműködésével bemutatta a kiadványt.  
A könyvről előszavában Molnár Lajos így ír:
„Én festő vagyok, s nem az irodalom szakavatott tudósa. Persze nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy ami érdekel bennünket, azt a valamit szeressük és kutassuk, s abban elmélyedjünk. Ha a versek, novellák, regények íróinak életét és cselekedeteit alaposan megismerjük, az egyúttal segít írásaik megértésében is.”  

Képek:

MOLNÁR LAJOS festő-grafikus

Kisszőlősön született 1945-ben. Bíró Károly művész-tanárnál tanulta az ábrázolás alapjait, s a Párizst, Londont megjárt, A. Tóth Sándor festő- és bábművész irányításával képezte magát. A gyakorlati munka mellett művészettörténeti előadásokat hallgatott. Az alkotások közepette egyre módszeresebben és több időt fordítva fejlesztette tudását. Művészeti tanulmányait a Pápai Képzőművészeti Szabadiskolában végezte, 1962-66 között, majd a műszaki pálya felé fordult az érdeklődése, végül rajztanári végzettségű gyermekei ösztönzésére, csaknem harminc év kihagyás után tért vissza újra a képzőművészethez. A művész a festés és tervezés mellett többféle művészeti ágat, mint az alkalmazott grafikát, ceruza- és tollrajzot is kipróbálta. 

A szélesebb körű ismertséget segítette a pályázatokon való részvétel, az országos kiállításokon való szereplés, és ösztönzőleg hatottak az elnyert díjak, elismerések.
1997-ben mutatta be kiállításon – első alkalommal – a megelőző évek „termésének” válogatását. 1997-től ez idáig 24 egyéni kiállítása volt, csoportos tárlaton 45 alkalommal szerepelt képeivel. Tagja az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Kolorista festő, de jelentősek grafikai munkái is, melyek megjelentek folyóiratokban. Számos verses- és novellás kötetet illusztrált, könyvborítók, lógók és reklámkiadványok tervei fűződnek nevéhez. Számos kitüntetéssel, elismeréssel díjazták alkotásait a Képzőművészeti pályázatokon.

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!