A Veszprémi Főegyházmegyéről a KÉSZ-ben


2012-05-16 21:57:47  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


A Veszprémi Főegyházmegyéről a KÉSZ-ben főképe
A Veszprémi Főegyházmegyéről tartott ma este előadást a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének összejövetelén dr. Mail József apát plébános, aki kitért annak történelmi múltjára, szerkezetére, felépítésére, liturgikus életére, anyagi helyzetére, intézményeire is. Az egyházmegyét Szent István alapította, ám már előtte is működött ott missziós tevékenység, a püspökséget a passaui egyház alapította.
- A történészek egy része szerint az első alapítású egyházmegye volt, mi Veszprémben 996-ra tesszük az alapítás dátumát. Attól kezdve működik az egyházmegye, nagyon sok gyümölcsöző időszaka volt és nagyon sok szomorú esemény is történt ez alatt a hosszú idő alatt. Mondhatnánk azt, hogy voltak olyan események, amelyekben a magyarországi egyházmegyék közül az elsők voltunk és voltak olyan időszakok is, mint például a török hódoltság ideje, amikor az egyházmegyében csak három pap tevékenykedett, holott akkor az egyházmegye a Drávától egészen a Margit-szigetig kiterjedt - mondta az apát.
Az elmúlt századokban több területi változáson ment keresztül és alakult át jelenlegi méretére a Veszprémi Főegyházmegye. 1777-ben Mária Terézia az akkori Veszprémi Egyházmegyéből hozta létre a székesfehérvárit és a szombathelyit. Csak ekkor került Pápa, amely addig a Győri Egyházmegyéhez tartozott a veszprémihez. 1993-ban pedig II. János Pál pápa a Balaton közepétől délre eső részekből alapította meg a Kaposvári Egyházmegyét, így aztán érseki rangra emeltre az addig püspökséget. Jelenleg a Veszprémi Főegyházmegye magába foglalja egész Veszprém megyét, Zala megye jó részét továbbá egy-két plébániát Komárom és Fejér megyéből.
Az egyházmegye több egységből áll: négy főesperességből és nyolc kerületből, mivel a katolikusoknál pontosan az ellenkezője érvényesül, mint a protestánsoknál, akiknél a nagyobb egység a kerület, a kisebb egység pedig a megye. A kerületeken belül vannak a plébániák és azokon belül működnek a filiák, illetve az oldalagosan ellátott plébániák, amelyek plébániai rangú helyiségek, de nincs ott plébános.
Minden egyházmegye egy önállóan működő egység, tehát az esztergomi érsek, és Magyarország bíborosa sem szólhat bele az egyházmegyék életébe, de egységben van a római pápával és természetesen a többi püspökkel is. A magyarországi egyházmegyéket a püspökök önállóan kormányozzák, de van egy szerv, a Püspöki Konferencia, amely az országos kérdésekben hivatott egységes álláspontot megfogalmazni.
Dr. Mail József előadásában kitért az egyházi bíróság felépítésére valamint saját munkaköreire, szolgálatára is. Az apát közel 15 hivatalban tevékenykedik, ebből kifolyólag sok és szerteágazó feladatot lát el. Dolgozik az egyházmegye központjában, mint érseki helynök, tehát az egész egyházmegye összes plébániája, intézménye hozzá tartozik gazdasági szempontból, emellett főesperes két kerületben, a pápaiban és a zirciben, dolgozik felügyelőként körülbelül 30 plébánián, továbbá az egyházmegyei bíróságon is tevékenykedik.


Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!