Magyarok a szétszórattatásban
2012-05-14 21:03:31 | cikk: Tóth Tamara |
Pápa Város Önkormányzata és a Jókai Kör Egyesület közös szervezésében egy nem mindennapi könyvet mutattak be ma délután a pápai közönségnek.
Gazda József A harmadik ág - magyarok a szétszórattatásban című kétkötetes könyvében ezer ember vall sorsáról, életéről. A szociográfiai kötetek a világban szétszórt magyarság sorskrónikái és egyben az emlékezésben megőrzött történelem dokumentációi. Gazda József fejezetenként tekinti át a magyar történelem azon korszakait, amelyekben a haza, a haza tipró gépezete majdnem mindig a „jókat” büntette, üldözte el, kényszerítette menekülésre. A kötetben „megszólalnak” Rákóczi szegénylegényei, 1848-1849 menekülői, 1916, Trianon és 1956 emigránsai.
A könyvbemutatón Válint Magdolna, a kör titkára köszöntötte a megjelenteket. Gazda József magyar nyelv és irodalom tanárként dolgozott 40 éven át, ebből 34 évet Kovásznán. Közben bejárta Erdélyt, a Kárpát-medencét, az Antarktiszon kívül már minden kontinensen megfordult, és nem turistaként, hanem mindenhol az ott élő magyarok sorsproblémái foglalkoztatták. Emberek ezreit szólaltatta meg, hihetetlen munkabírással sorsokat gyűjtött, művészeti monográfiákat, útirajzokat, főleg sorskönyveket írt magyarokról.
- Gazda József irodalom- és műkritikus, esszéíró, szociográfus, A harmadik ág címet viselő kétkötetes könyvében a magyarság szétszórattatását vizsgálja, ahogyan ezt személyes látogatásai során a világ mintegy ötven országában tapasztalta. Hazatérés vagy beolvadás? Megmaradás vagy asszimilálódás? Mi lehet a sorsa a nagyvilág sokféle országába sodródott honfitársainknak? A harmadik ág több mint félszáz ország ezernél több elbujdosott magyarjának sorsában beszéli el, hogy mik történtek és történnek velünk. Ezer megkérdezett, kifaggatott ember vallja és vállalja magyarságát, s van, aki önhibáján kívül, vagy éppen ezért elveszíti azt, de érdekes módon generációs kihagyások, veszteségek után is visszaerősödhet a gyertya lángja és fénye. Gazda József ezer szószólójának szavaival a megmaradás, a magyarnak maradás, a magyar értékteremtés aszkétájaként győz meg: jó magyarnak lenni - fogalmazott Válint Magdolna.
Gazda József most bemutatott könyvének borítóján egy lángot óvó kéz látható. Mint mondta, kevés olyan kötete van, amelynek borítója jobban kifejezné a mögötte lévő tartalmat.
- Ez a magyar emigráció, szeleknek, hullámoknak, viharoknak, az óceán elnyelő erejének kitett rétege a magyarságnak, amelyiket szerintem óvni kell, menteni kell, mert óriási értékeket képvisel, nemzetünk nagy értékeit testesíti meg - mondta az író.
Amióta ennek a könyvnek az anyagát gyűjti, nem éri meglepetés, hiszen a világ ötven országában találkozott magyarokkal. Találkozott magyar szóval a görögországi Amfiteátrumban és Kappadókiában is, eróziós vájatokban. Úgy véli, a távolság alakítja és mássá teszi az embereket. A világ legtávolabbi pontján, Új-Zélandon élő magyarok már nem vágynak annyira haza, mint a bécsi emigráltak vagy azok, akik Uruguayban élnek szegényebb körülmények között, utóbbiak bár gyakrabban hazajönnének, nincs rá pénzük.
Gazda József A harmadik ág - magyarok a szétszórattatásban című kétkötetes könyvében ezer ember vall sorsáról, életéről. A szociográfiai kötetek a világban szétszórt magyarság sorskrónikái és egyben az emlékezésben megőrzött történelem dokumentációi. Gazda József fejezetenként tekinti át a magyar történelem azon korszakait, amelyekben a haza, a haza tipró gépezete majdnem mindig a „jókat” büntette, üldözte el, kényszerítette menekülésre. A kötetben „megszólalnak” Rákóczi szegénylegényei, 1848-1849 menekülői, 1916, Trianon és 1956 emigránsai.
A könyvbemutatón Válint Magdolna, a kör titkára köszöntötte a megjelenteket. Gazda József magyar nyelv és irodalom tanárként dolgozott 40 éven át, ebből 34 évet Kovásznán. Közben bejárta Erdélyt, a Kárpát-medencét, az Antarktiszon kívül már minden kontinensen megfordult, és nem turistaként, hanem mindenhol az ott élő magyarok sorsproblémái foglalkoztatták. Emberek ezreit szólaltatta meg, hihetetlen munkabírással sorsokat gyűjtött, művészeti monográfiákat, útirajzokat, főleg sorskönyveket írt magyarokról.
- Gazda József irodalom- és műkritikus, esszéíró, szociográfus, A harmadik ág címet viselő kétkötetes könyvében a magyarság szétszórattatását vizsgálja, ahogyan ezt személyes látogatásai során a világ mintegy ötven országában tapasztalta. Hazatérés vagy beolvadás? Megmaradás vagy asszimilálódás? Mi lehet a sorsa a nagyvilág sokféle országába sodródott honfitársainknak? A harmadik ág több mint félszáz ország ezernél több elbujdosott magyarjának sorsában beszéli el, hogy mik történtek és történnek velünk. Ezer megkérdezett, kifaggatott ember vallja és vállalja magyarságát, s van, aki önhibáján kívül, vagy éppen ezért elveszíti azt, de érdekes módon generációs kihagyások, veszteségek után is visszaerősödhet a gyertya lángja és fénye. Gazda József ezer szószólójának szavaival a megmaradás, a magyarnak maradás, a magyar értékteremtés aszkétájaként győz meg: jó magyarnak lenni - fogalmazott Válint Magdolna.
Gazda József most bemutatott könyvének borítóján egy lángot óvó kéz látható. Mint mondta, kevés olyan kötete van, amelynek borítója jobban kifejezné a mögötte lévő tartalmat.
- Ez a magyar emigráció, szeleknek, hullámoknak, viharoknak, az óceán elnyelő erejének kitett rétege a magyarságnak, amelyiket szerintem óvni kell, menteni kell, mert óriási értékeket képvisel, nemzetünk nagy értékeit testesíti meg - mondta az író.
Amióta ennek a könyvnek az anyagát gyűjti, nem éri meglepetés, hiszen a világ ötven országában találkozott magyarokkal. Találkozott magyar szóval a görögországi Amfiteátrumban és Kappadókiában is, eróziós vájatokban. Úgy véli, a távolság alakítja és mássá teszi az embereket. A világ legtávolabbi pontján, Új-Zélandon élő magyarok már nem vágynak annyira haza, mint a bécsi emigráltak vagy azok, akik Uruguayban élnek szegényebb körülmények között, utóbbiak bár gyakrabban hazajönnének, nincs rá pénzük.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!