Magyarország és az európai integráció viszonya


2012-03-24 10:29:16  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Magyarország és az európai integráció viszonya főképe
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Pápai Csoportja tegnap este dr. Gazdag Ferencet, a ZMNE Biztonsági és Védelempolitikai tanszék vezetőjét hívta meg előadónak. Az egyetemi tanár Magyarország és az európai integráció viszonyáról beszélt. A kezdetekre visszatekintve kihangsúlyozta, ha Magyarország és az Európai Unió viszonyát nézzük, nem szabad csak Magyarországot és az Uniót néznünk, hiszen hazánk egy régió darabja, a hajdani szovjet birodalom része és ne feledjük el, hogy kilenc másik állammal és két másik szovjet állammal együtt került be az Unióba, amely a maga nemében szeret régiókban, nem pedig egyes államokban gondolkozni.
- Hogy most mennyire különbözik a mi viszonyunk a többiekétől? Én úgy gondolom, nem sok mindenben, hisz az Unió által támasztott feltételeknek meg kellett felelnünk, ezeket meg is csináltuk, vannak problémáink, a többieknek is van, az hogy most jobban kereszttűzben vagyunk, ez egy politikai probléma. Ez a viszony kétoldalú dolog, így a kérdés az, jó-e nekünk az Európai Unió?
Dr. Gazdag Ferenc szerint a mérleg mindkét oldalát tekintve jó, hogy az Unió tagja hazánk, amely a méreteinél és a képességeinél fogva egy közepes méretű állam Európában. A szakember szerint a magyar politikának az a dolga, hogy előre, „befelé haladjon, és egyfajta harmonizációt találjon az Unió és hazánk között, a gép eléggé csikorog”.
- A mai világ az anyagi javakról szól, mindent ledarál és ledönt, és ha ezt az optikát vizsgáljuk, akkor meg kell nézzük, hogy Magyarország nagyságrendileg több támogatást kap az Uniótól, mint amennyi a nettó befizetése. Bonyolultabb, de sokkal fontosabb az a dolog, hogy az, amit önmagunkról gondolunk, és magunk elé magatartási szabályként normát és értékrendet állítunk, hogyan illeszkedik Európába. Magyarország már túl van azon a fázison, amikor még azt kellett felírnunk a plakátokra, hogy: „Vissza Európába!”- ez a rendszerváltás jelszava volt. Európa közepén vagyunk és most már az európai értékrend tartalmáról beszélgetünk. A tradícióinkra, kultúránkra tudunk támaszkodni, és ez azt jelenti, hogy lelki zavar nélkül tudjuk azt mondani, hogy európaiak vagyunk. A vita nem arról szól, hogy Magyarország különb lenne, mint egy másik tagállam. A vita az európai percepcióról szól, hogy az európai nagy mezőnyben több ágra hasadtan értelmeződik az, amit mi akarunk. Nyilván egy liberális felfogást zavar egy olyan dolog, hogy a magyar Alkotmány az „Isten, áld meg a magyart!” formulával kezdődik.
Az Unió olyan szervezet, amely amőbarendszerként működik, tehát a problémákat nem tudja gordiuszi csomóként kezelni, hanem körbenövi, aztán megemészti. A tagállamok arra vannak szorítva és ítélve, hogy egyetértésre jussanak, ez az uniós logikának az alapelve. A kandidátus abban bízik, hogy a hazánk körül dúló viták előbb-utóbb megoldódnak.
- Nehéz meghúzni a határt a mostani vitában, hiszen az egyik oldalon helyeselhető az, hogy egy állam, a saját nemzeti érdekeit védelmezi az Unióban, megjegyezném, az Európai Unió ezen az elven működik, hisz a tanácsülésein a tagállamokat képviselő politikustól megkérdezik, hogy mi az önök érdeke. Az a politikus, aki nem tud érveket megfogalmazni és képviselni, halálra van ítélve. A másik oldalon pedig van egy játék, hisz az Unió egy klub, amelynek van egy szabályrendszere, és a klubszabályok betartása minden klubtagnak érdeke. Ha a két oldal különbözik, akkor addig kell tárgyalni, amíg egyetértésre nem jutnak.
A rendkívül érdekes előadás során dr. Gazdag Ferenc bemutatta az Európai Unió szavazati rendszerét, valamint, hogy milyen történelmi válasz volt az európai integráció a nemzetállamok kialakulása utáni háborúk kizárására, és a hazánk vitáiról tudósító média túlzásaira is kitért a szakember.
Az előadás során kiderült, dr. Gazdag Ferenc esetében is igaz a mondás, hogy egy kicsit mindenki pápai. Mint mondta, mindig elfogultan érkezik ebbe a városba, lévén, hogy itt végzett a Türr István Gimnáziumban.
- Tanár vagyok, de nem tudok átlépni ezen az érzelmi reláción: ha Pápára jövök, hazajövök érzésem van annak dacára, hogy már senkim nem él a városban, csak a környékén. Nagy örömmel jövök ide, ha hívnak - mondta a neves oktató, aki a Türr-napokra is hivatalos volt, de az amerikai nagykövet érkezése miatt nem tudott maradni – derült ki az előadáson.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!