164 év után is hűnek kell lennünk a „rabok tovább nem leszünk” esküjéhez – Városi ünnepség március 15-én
2012-03-15 12:10:51 | cikk: mo | fotó: Babos Petra, mo |
Március idusán vagyis március 15-én Pest-Budán vértelen forradalom zajlott le, melynek hatása a magyar nemzet számára meghatározó fordulópont volt. A forradalom célja nem más volt, mint a Habsburg-uralom elleni küzdelem, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívásáért vívott harc. Az 1848/49-es szabadságharc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is egyben. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot.Sok érdeklődő töltötte meg ma délelőtt a Március 15. teret, hogy részese lehessen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója tiszteletére rendezett, több mint 160 közreműködővel lezajlott városi ünnepi megemlékezésének. Az ünnepség a Pápai Fúvósok Egyesülete toborzója mellett a katonai díszalegység és a Pápai Huszáregyesület díszegyenruhába öltözött hagyományőrző lovashuszárjainak bevonulásával kezdődött. A megemlékezésen Unger Tamás mondott ünnepi beszédet. Pápa alpolgármestere hiteles képet festett a korszak társadalmi és gazdasági helyzetéről, a forradalmat kirobbantó tényezőkről.
- A forradalom Magyarországon vér nélkül diadalmaskodott. Az ország egésze akarta a változást. A nemzet minden tagja egyként volt érdekelt a feudalizmus idejétmúlt államrendjének eltörlésében. Az ország népe szíve és szándéka szerint saját országgyűlést és saját kormányt akart, majdani saját fővárosában: Pest-Budán. Ugyanakkor mindannyian saját bőrükön érezték a csapnivaló gazdasági rendszer összes hátrányát, rugalmatlanságát, fejlődésképtelenségét. Újra meg újra megtapasztalhatták, mit is jelent, ha a törvény előtt nem mindenki egyformán egyenlő, vagy ha a cenzúra versekben, írásokban kotorászik. Nem cselekedhettek másként, bátran félresöpörték azt a világot, amelyben korábban éltek: intézményeket, törvényeket, egy egész rendszert. Meg kellett tenniük, mert nem tudtak tovább úgy élni, mint addig. Ennek felismeréséből születhetett új nemzet ott, a Nemzeti Múzeum előtt – hangzott az ünnepi beszéd.
Unger Tamás beszédében azt hangsúlyozta, az ünnep önvizsgálatra figyelmeztet: élünk-e megfelelő és méltó módon szabadságunkkal? „Megtanulhattuk, hogy a szabadságot nemcsak a diktatúrában, a nyílt erőszak és a hatalmi terror világában fenyegeti veszély. A szabadság egy demokráciában is könnyen elenyészhet, látszattá válhat, ha elvtelen alkuk megkötésével áruba bocsátjuk, vagy egyszerű nemtörődömséggel feladjuk, és önként lemondunk róla” - fogalmazott.
- A mi szabadságunk nem akkor szabadság, ha idegen pénzekkel mértéktelenül eladósítjuk magunkat és örvendezve hajtunk fejet saját megnyomorításunk felett. Nem akkor szabadság, ha nagyhatalmú, de illegitim minősítgetők füttyszavára táncol. Nem akkor szabadság, ha dicsőség a köz tulajdonát világra szólóan pimasz gátlástalansággal lenyúlni, ha nem szégyen a hivatalos adatokat meghamisítani és a másként gondolkodónak gumilövedékkel válaszolni. A mi szabadságunk nehezen tűri el a kettős mércét és igazságérzetünk sérül, mikor a legkülönfélébb, tetszőleges írott és elektronikus médiában és demonstrációkon a sajtószabadság eltiprásával vádolnak bennünket; amikor olyan dolgokért ítélnek el bennünket saját honfitársaink és ostoba, tájékozatlan, félrevezetett prókátorok hangos tetszésnyilvánítása mellett, amelyekért másoknak mosolygós együttérzés és hurráoptimizmus jár, és látványosan megfosztanak olyan lehetőségektől, amelyek felemelkedésünk alapjai lehetnek. A mi szabadságunk fenntartja magának a jogot, hogy saját fejlődési útját maga válassza meg, érdekeit méltó módon megvédje, és alkalomadtán megmondja a bagolynak, hogy ki is a nagyfejű – fogalmazott ünnepi beszédében az alpolgármester.
A szónok végül az összefogás jelentőségét hangsúlyozta: 164 év után is hűnek kell lennünk a „rabok tovább nem leszünk” esküjéhez, ma is ahhoz kell tartani magunkat. Bárhogy fordul is a világ, bármiképp is kanyarodik az élet, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, minden magyar ki fog állni minden magyarért, és minden magyar közösen ki fog állni Magyarországért – hangzott el ma délelőtt a Március 15. téren. Az ünnepi beszédet az események megidézését, a korszak hétköznapjainak egy szeletét bemutató zenés, irodalmi összeállítás követte. Az Él a nemzet! című műsort a Teleszterion Színházi Műhely művészeti vezetője, Komáromi Sándor rendezte. A prózát, vásári komédiát, sok-sok éneket és táncot tartalmazó ünnepi műsorban fellépett a JMSZK Vadvirág Néptáncegyüttese, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánc tanszakos hallgatói, a Tánc-Lánc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rügyecskék csoportja, felnőtt vegyeskarok férfi énekesei, Kincses László, Müller Sára, Müller Kata, a Ramazuri Társulat valamint a Teleszterion Színházi Műhely tagjai. A talpalávalót a salgótarjáni Dűvő népzenekar húzta. A látványos ünnepi műsort követően dr. Áldozó Tamás polgármester adta át a Pápa Város Önkormányzata által alapított Pápa Város Díszoklevele kitüntetéseket. A városi képviselőtestület döntése alapján Pápa Város Díszoklevele kitüntetésben részesült Klaus Blos, a németországi Ordo Militaris Teutonicus lovagrend nagymestere és Kocsis Tibor Balázs Béla-díjas filmrendező.A díszsortűz után emlékezve az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban elesett hősökre, áldozatokra a városi intézmények, civil szervezetek, emlékezők elhelyezték a kegyelet virágait az 1849. június 27-én vívott ihászi ütközet emlékére állított szobor tövében. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója tiszteletére szervezett emlékünnepség a katonai díszalegység és a Pápai Huszáregyesület lovas hagyományőrzőinek ünnepélyes elvonulásával ért véget.
- A forradalom Magyarországon vér nélkül diadalmaskodott. Az ország egésze akarta a változást. A nemzet minden tagja egyként volt érdekelt a feudalizmus idejétmúlt államrendjének eltörlésében. Az ország népe szíve és szándéka szerint saját országgyűlést és saját kormányt akart, majdani saját fővárosában: Pest-Budán. Ugyanakkor mindannyian saját bőrükön érezték a csapnivaló gazdasági rendszer összes hátrányát, rugalmatlanságát, fejlődésképtelenségét. Újra meg újra megtapasztalhatták, mit is jelent, ha a törvény előtt nem mindenki egyformán egyenlő, vagy ha a cenzúra versekben, írásokban kotorászik. Nem cselekedhettek másként, bátran félresöpörték azt a világot, amelyben korábban éltek: intézményeket, törvényeket, egy egész rendszert. Meg kellett tenniük, mert nem tudtak tovább úgy élni, mint addig. Ennek felismeréséből születhetett új nemzet ott, a Nemzeti Múzeum előtt – hangzott az ünnepi beszéd.
Unger Tamás beszédében azt hangsúlyozta, az ünnep önvizsgálatra figyelmeztet: élünk-e megfelelő és méltó módon szabadságunkkal? „Megtanulhattuk, hogy a szabadságot nemcsak a diktatúrában, a nyílt erőszak és a hatalmi terror világában fenyegeti veszély. A szabadság egy demokráciában is könnyen elenyészhet, látszattá válhat, ha elvtelen alkuk megkötésével áruba bocsátjuk, vagy egyszerű nemtörődömséggel feladjuk, és önként lemondunk róla” - fogalmazott.
- A mi szabadságunk nem akkor szabadság, ha idegen pénzekkel mértéktelenül eladósítjuk magunkat és örvendezve hajtunk fejet saját megnyomorításunk felett. Nem akkor szabadság, ha nagyhatalmú, de illegitim minősítgetők füttyszavára táncol. Nem akkor szabadság, ha dicsőség a köz tulajdonát világra szólóan pimasz gátlástalansággal lenyúlni, ha nem szégyen a hivatalos adatokat meghamisítani és a másként gondolkodónak gumilövedékkel válaszolni. A mi szabadságunk nehezen tűri el a kettős mércét és igazságérzetünk sérül, mikor a legkülönfélébb, tetszőleges írott és elektronikus médiában és demonstrációkon a sajtószabadság eltiprásával vádolnak bennünket; amikor olyan dolgokért ítélnek el bennünket saját honfitársaink és ostoba, tájékozatlan, félrevezetett prókátorok hangos tetszésnyilvánítása mellett, amelyekért másoknak mosolygós együttérzés és hurráoptimizmus jár, és látványosan megfosztanak olyan lehetőségektől, amelyek felemelkedésünk alapjai lehetnek. A mi szabadságunk fenntartja magának a jogot, hogy saját fejlődési útját maga válassza meg, érdekeit méltó módon megvédje, és alkalomadtán megmondja a bagolynak, hogy ki is a nagyfejű – fogalmazott ünnepi beszédében az alpolgármester.
A szónok végül az összefogás jelentőségét hangsúlyozta: 164 év után is hűnek kell lennünk a „rabok tovább nem leszünk” esküjéhez, ma is ahhoz kell tartani magunkat. Bárhogy fordul is a világ, bármiképp is kanyarodik az élet, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, minden magyar ki fog állni minden magyarért, és minden magyar közösen ki fog állni Magyarországért – hangzott el ma délelőtt a Március 15. téren. Az ünnepi beszédet az események megidézését, a korszak hétköznapjainak egy szeletét bemutató zenés, irodalmi összeállítás követte. Az Él a nemzet! című műsort a Teleszterion Színházi Műhely művészeti vezetője, Komáromi Sándor rendezte. A prózát, vásári komédiát, sok-sok éneket és táncot tartalmazó ünnepi műsorban fellépett a JMSZK Vadvirág Néptáncegyüttese, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája néptánc tanszakos hallgatói, a Tánc-Lánc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rügyecskék csoportja, felnőtt vegyeskarok férfi énekesei, Kincses László, Müller Sára, Müller Kata, a Ramazuri Társulat valamint a Teleszterion Színházi Műhely tagjai. A talpalávalót a salgótarjáni Dűvő népzenekar húzta. A látványos ünnepi műsort követően dr. Áldozó Tamás polgármester adta át a Pápa Város Önkormányzata által alapított Pápa Város Díszoklevele kitüntetéseket. A városi képviselőtestület döntése alapján Pápa Város Díszoklevele kitüntetésben részesült Klaus Blos, a németországi Ordo Militaris Teutonicus lovagrend nagymestere és Kocsis Tibor Balázs Béla-díjas filmrendező.A díszsortűz után emlékezve az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban elesett hősökre, áldozatokra a városi intézmények, civil szervezetek, emlékezők elhelyezték a kegyelet virágait az 1849. június 27-én vívott ihászi ütközet emlékére állított szobor tövében. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 164. évfordulója tiszteletére szervezett emlékünnepség a katonai díszalegység és a Pápai Huszáregyesület lovas hagyományőrzőinek ünnepélyes elvonulásával ért véget.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!