Munkáltatói fórum az Ipartestület székházában
2012-02-21 19:31:14 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nyílt Nap címmel munkáltató fórumot rendezett ma a pápai és Pápa környéki vállalkozóknak. A hosszú és sok információt tartalmazó rendezvénynek az Ipartestület székháza adott otthont, mely szinte zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
Katonáné Bellovits Andrea, a Munkaügyi Központ igazgatója köszöntőjében elmondta, a mai fórum célja az volt, hogy a 2012. évi jogszabályváltozásokról illetve a munkaügyi központ támogatási, pályázati lehetőségeiről adjon széleskörű tájékoztatást a munkáltatóknak. A fórumon több társszervezet is részt vett előadóként. Elsőként Rozsnyai Éva, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Veszprémi Adóigazgatóság részéről a foglalkoztatáshoz nyújtott adókedvezmények új szabályairól beszélt. A szakember előadásában beszámolt a szociális hozzájárulási adóról és az abból nyújtott kedvezményekről, a munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló adókedvezményekről, a Karrier Hídhoz valamint a Start-törvényekhez kapcsolódó adókedvezményekről. A Start PLUSZ és EXTRA kártya nem változott idén sem, azonban megjelent egy újdonság: a Start Bónusz Kártya.
Az előadásból kiderült, az adókedvezmény megállapításánál jelentős szerepet játszik az elvárt mértékű béremelés megvalósulása, ugyanis a kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál veheti igénybe, amelyre vonatkozóan legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül. A törvény azt is részletezi, kik minősülnek folyamatos munkavállalóknak, valamint a béren kívüli juttatások szerepére is kitér. Rozsnyainé Éva előadásában szólt a részfoglalkoztatás változásairól, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról, a rehabilitációs kártya igénylésének változásairól valamint az adókedvezmények korlátozásáról, és jogosulatlan igénybevételének jogi következményeiről.
A fórumon részt vett a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének megbízott vezetője, Troják László is, aki a munkavédelmi jogszabályok főbb, mint mondta, gyakorlati irányba történő változásairól adott tájékoztatást a résztvevőknek. Munkavédelmi bírságok könnyen kerülnek kiszabásra és azért, hogy az egyes mulasztásoknak mindig legyen felelőse, már a Polgári Törvénykönyvbe is bekerült egy fogalom: a fővállalkozó, s mostantól a Mvt. is ezt a fogalmat tekinti irányadónak intézkedés esetén. Troják László kitért a munkáltatók által készítendő rendkívül fontos kockázatértékelésre is. Kockázatelemzésnél mennyiségi és minőségi értékelést végzünk. A mennyiségi értékelés azok a határértékkel szabályozott dologi tényezők, amelyeket tudunk mérni, mint a zajszint, vagy a levegő kóroki tényezői - derült ki a beszámolóból. 2012. január elsejétől a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt és háromévente kell újra elvégezni. A már korábban elvégeztetett méréseket addig lehet felhasználni, amíg azok hatályosak. A szakember szólt a munkavédelmi bírság összegének változásairól is. A 273/2011-es kormányrendelet nagy port kavart, hiszen egy három oldalas rendelet szabályozza január elsejétől országos szinten, egységesen a munkaügyi bírság mértékének meghatározását. Eddig 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedt az összege. Ehhez kapcsolódóan Troják László újdonságként kiemelte a súlyos és közvetlen veszélyeztetés fogalmát is az Mvt-ből. A bírság jelenleg 50 ezer forint súlyos és közvetlen veszélyeztetett munkavállaló esetén, mely összeget tovább emelheti a normasértések száma, a veszélyeztetés időtartama, a bekövetkezett esemény és a munkáltató előélete, valamint kis-és középvállalkozói státusza. A bírság mértékét felfelé kerekíti a hatóság, ha a határérték túllépése a 10 %-ot meghaladta és egyéb munkavédelmi hiányosságok is felmerültek. Ugyanígy lefelé is eltérítheti az együttműködés ténye, a munkavállaló szabályszerű magatartása, valamint az a tény, ha az előírásoknál szigorúbb intézkedéseket valósított meg. Troják László előadása végén kihangsúlyozta, a központban, Veszprémben munkavédelmi tanácsadáson bárki, ingyen részt vehet.
A bérkompenzáció hatályát, mértékét, teljesítését - ideértve a béren kívüli juttatások béremelésbe történő beszámíthatóságát, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011-es kormányrendeletet - Jákli Tibor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatóhelyettese ismertette a közönséggel. A rendelet kitér a munkabéremelés módjaira, valamint a bérkompenzáció teljesítésére vonatkozó ellenőrzésre is, melyről az előadó részletes tájékoztatást adott. A bérkompenzálás teljesítésére vonatkozó ellenőrzés kizárólag azokat a Munka Törvénykönyvéről szóló 192. évi XXII. törvény szerinti munkaiszonyban lévő munkavállalókat érintheti, akik 2012. január elsejét követően a munkáltatónál vannak jogviszonyban és már a 2011. november 1. és december 31. közötti időszakban is folyamatosan vagy akár csak egy napot munkaviszonyban voltak a foglalkoztatónál. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét, összegét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot az érintett 2011. évben havi bruttó 216. 806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként, külön-külön szükséges meghatározni. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző rendelet megvalósítását mérlegelés nélkül minden egyes munkáltatón leellenőrzi a munkaügyi hivatal. A végrehajtásnak kettős következménye van: egyrészt a munkáltató indulhat közbeszerzési eljáráson illetve igényelhet költségvetési támogatást, állami támogatást, másrészt érvényesítheti a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt.
A fórum második felében Katonáné Bellovits Andrea beszélt a munkaügyi központ pályázati és támogatási lehetőségeiről. Ezek a támogatások csak azokra a munkáltatókra vonatkoznak, akik az elvárt béremelést valamennyi munkavállalójukon végrehajtották. Négy ilyen támogatást mutatott be az előadó: a munkahelymegőrzés támogatását, a központi munkahelymegőrző támogatást, a mikro-, kis és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását, valamint a kiegészítő bérkompenzációt. A Munkaügyi Központ igazgatója előadása második felében a fent említett támogatások céljáról, alanyáról, időtartamáról, mértékéről és a kérelem benyújtásának változásairól beszélt.
Angyalosi Edina az uniós forrásokból nyújtható támogatásokról, azon belül a TÁMOP 1.1.2. támogatás időtartamáról, résztvevőiről, célcsoportjairól valamint a munkaügyi központ negyedéves tervéről és a különböző tanfolyamokról tartott beszámolót.
Katonáné Bellovits Andrea, a Munkaügyi Központ igazgatója köszöntőjében elmondta, a mai fórum célja az volt, hogy a 2012. évi jogszabályváltozásokról illetve a munkaügyi központ támogatási, pályázati lehetőségeiről adjon széleskörű tájékoztatást a munkáltatóknak. A fórumon több társszervezet is részt vett előadóként. Elsőként Rozsnyai Éva, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Veszprémi Adóigazgatóság részéről a foglalkoztatáshoz nyújtott adókedvezmények új szabályairól beszélt. A szakember előadásában beszámolt a szociális hozzájárulási adóról és az abból nyújtott kedvezményekről, a munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló adókedvezményekről, a Karrier Hídhoz valamint a Start-törvényekhez kapcsolódó adókedvezményekről. A Start PLUSZ és EXTRA kártya nem változott idén sem, azonban megjelent egy újdonság: a Start Bónusz Kártya.
Az előadásból kiderült, az adókedvezmény megállapításánál jelentős szerepet játszik az elvárt mértékű béremelés megvalósulása, ugyanis a kifizető az adókedvezményt az adóév egészében, de csak az olyan hónapra fizetendő adó megállapításánál veheti igénybe, amelyre vonatkozóan legalább a kormányrendelet szerint 2012-re elvárt mértékű béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóját az adott hónapra megillető munkabér tekintetében teljesül. A törvény azt is részletezi, kik minősülnek folyamatos munkavállalóknak, valamint a béren kívüli juttatások szerepére is kitér. Rozsnyainé Éva előadásában szólt a részfoglalkoztatás változásairól, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról, a rehabilitációs kártya igénylésének változásairól valamint az adókedvezmények korlátozásáról, és jogosulatlan igénybevételének jogi következményeiről.
A fórumon részt vett a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének megbízott vezetője, Troják László is, aki a munkavédelmi jogszabályok főbb, mint mondta, gyakorlati irányba történő változásairól adott tájékoztatást a résztvevőknek. Munkavédelmi bírságok könnyen kerülnek kiszabásra és azért, hogy az egyes mulasztásoknak mindig legyen felelőse, már a Polgári Törvénykönyvbe is bekerült egy fogalom: a fővállalkozó, s mostantól a Mvt. is ezt a fogalmat tekinti irányadónak intézkedés esetén. Troják László kitért a munkáltatók által készítendő rendkívül fontos kockázatértékelésre is. Kockázatelemzésnél mennyiségi és minőségi értékelést végzünk. A mennyiségi értékelés azok a határértékkel szabályozott dologi tényezők, amelyeket tudunk mérni, mint a zajszint, vagy a levegő kóroki tényezői - derült ki a beszámolóból. 2012. január elsejétől a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt és háromévente kell újra elvégezni. A már korábban elvégeztetett méréseket addig lehet felhasználni, amíg azok hatályosak. A szakember szólt a munkavédelmi bírság összegének változásairól is. A 273/2011-es kormányrendelet nagy port kavart, hiszen egy három oldalas rendelet szabályozza január elsejétől országos szinten, egységesen a munkaügyi bírság mértékének meghatározását. Eddig 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedt az összege. Ehhez kapcsolódóan Troják László újdonságként kiemelte a súlyos és közvetlen veszélyeztetés fogalmát is az Mvt-ből. A bírság jelenleg 50 ezer forint súlyos és közvetlen veszélyeztetett munkavállaló esetén, mely összeget tovább emelheti a normasértések száma, a veszélyeztetés időtartama, a bekövetkezett esemény és a munkáltató előélete, valamint kis-és középvállalkozói státusza. A bírság mértékét felfelé kerekíti a hatóság, ha a határérték túllépése a 10 %-ot meghaladta és egyéb munkavédelmi hiányosságok is felmerültek. Ugyanígy lefelé is eltérítheti az együttműködés ténye, a munkavállaló szabályszerű magatartása, valamint az a tény, ha az előírásoknál szigorúbb intézkedéseket valósított meg. Troják László előadása végén kihangsúlyozta, a központban, Veszprémben munkavédelmi tanácsadáson bárki, ingyen részt vehet.
A bérkompenzáció hatályát, mértékét, teljesítését - ideértve a béren kívüli juttatások béremelésbe történő beszámíthatóságát, a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011-es kormányrendeletet - Jákli Tibor, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatóhelyettese ismertette a közönséggel. A rendelet kitér a munkabéremelés módjaira, valamint a bérkompenzáció teljesítésére vonatkozó ellenőrzésre is, melyről az előadó részletes tájékoztatást adott. A bérkompenzálás teljesítésére vonatkozó ellenőrzés kizárólag azokat a Munka Törvénykönyvéről szóló 192. évi XXII. törvény szerinti munkaiszonyban lévő munkavállalókat érintheti, akik 2012. január elsejét követően a munkáltatónál vannak jogviszonyban és már a 2011. november 1. és december 31. közötti időszakban is folyamatosan vagy akár csak egy napot munkaviszonyban voltak a foglalkoztatónál. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét, összegét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot az érintett 2011. évben havi bruttó 216. 806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként, külön-külön szükséges meghatározni. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző rendelet megvalósítását mérlegelés nélkül minden egyes munkáltatón leellenőrzi a munkaügyi hivatal. A végrehajtásnak kettős következménye van: egyrészt a munkáltató indulhat közbeszerzési eljáráson illetve igényelhet költségvetési támogatást, állami támogatást, másrészt érvényesítheti a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt.
A fórum második felében Katonáné Bellovits Andrea beszélt a munkaügyi központ pályázati és támogatási lehetőségeiről. Ezek a támogatások csak azokra a munkáltatókra vonatkoznak, akik az elvárt béremelést valamennyi munkavállalójukon végrehajtották. Négy ilyen támogatást mutatott be az előadó: a munkahelymegőrzés támogatását, a központi munkahelymegőrző támogatást, a mikro-, kis és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását, valamint a kiegészítő bérkompenzációt. A Munkaügyi Központ igazgatója előadása második felében a fent említett támogatások céljáról, alanyáról, időtartamáról, mértékéről és a kérelem benyújtásának változásairól beszélt.
Angyalosi Edina az uniós forrásokból nyújtható támogatásokról, azon belül a TÁMOP 1.1.2. támogatás időtartamáról, résztvevőiről, célcsoportjairól valamint a munkaügyi központ negyedéves tervéről és a különböző tanfolyamokról tartott beszámolót.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!