Bencsik Péter szaruíj-készítő mester tartott előadást a Hagyományok Hegyén


2012-02-13 12:33:45  | cikk:  | fotó: Hagyományok Hegye Eg  | 


Bencsik Péter szaruíj-készítő mester tartott előadást a Hagyományok Hegyén főképe
A Hagyományok Hegye Történelmi, Néprajzi, Természetismereti Központ fogadó épületében tartott baráti hangulatú előadást  Bencsik Péter szaruíj-készítő mester, a Nemzeti Íjászszövetség Szaruíj-készítő Bizottságának tagja. A szűk körben szervezett programon az előadó a természetes anyagokból (szaru, fa, ín, csont, enyv, bőr, kéreg, selyem, len, stb.) készült összetett, nomád (pusztai) reflexíjak rejtelmeibe engedett bepillantást. Bencsik Péter nem titkolt célja, hogy minél jobban elterjessze hazánkban a korhű, hagyományőrző szaruíjak használatát, valóságosabb képet festve eleinkről. A pápai, és más városokból érkezett íjászok látványos fotókon és videókon tekinthették meg az eddig előkerült legérdekesebb ázsiai íjleleteket, a Kr. e. X. századi szkíta íjaktól kezdve a Kr. u. XV. századi (a szaruíjak csúcsát képező) török íjakig. Érdekességként elhangzott, hogy a mostani mongol íjak valójában kínaiak, és nem egyeznek meg Dzsingisz Kán mongoljainak (tatárjainak) nagy erejű íjaival.
Az előadás fő témája a magyar íj volt. Rendkívül nehéz helyzetben van az a kutató-íjkészítő, aki hazai leletek alapján akar íjat készíteni, hiszen a Kárpát-medence éghajlata nem kedveznek az íjak alapanyagainak megmaradásához. Olyannyira nem, hogy a hazánkban eddig feltárt 10000 honfoglaláskori sírból mindössze tízből került elő hiánytalan, íjakhoz használt, csontlemez készlet. Bencsik Péter elmondta, hogy az avar íjak állnak rokonságban a hun íjakkal, míg a honfoglaláskori magyar íjak inkább az alán íjakkal mutatnak hasonlóságot. Ebből azonban a rokonságra vonatkozó messzemenő következtetést nem szabad levonni – véli az előadó.
A szakember elárulta azt is, hogy az egykori harci íjak legalább 80-120 font erővel rendelkeztek, szemben a ma általánosan használt 35-60 fontos íjakkal, melyek akkortájt gyerekeknek készülhettek. Összetett íjakat egészen a XVI. századig gyártottak Magyarországon, melyeken már jelentősen érződött a török hatás – derült ki a programon.
Az szakmai előadás rengeteg újdonsággal szolgált a jelenlévő érdeklődők számára, bár az íjgyártók soraiba minden bizonnyal kevesen fognak csatlakozni, hiszen sok-sok türelem kell egy igazi magyar íj elkészítéséhez. Az elkészítése ugyanis legalább hat hónapot vesz igénybe, és ebben még nincs benne a kiválasztott fa természetes száradásához szükséges idő.

Képek:

nincsenek képek

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!