Nagy László halálának évfordulójára emlékeztek a közgázosok


2012-01-31 11:06:06  | cikk: Babos Petra  | fotó: Babos Petra  | 


Nagy László halálának évfordulójára emlékeztek a közgázosok főképe
Január 30-án, hétfőn Nagy László Kossuth-díjas költő halálának 34. évfordulóján emlékeztek meg a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola székhelyintézményének tanulói és tanárai az iskola egykori híres diákjáról. Az iskola folyosóján Nagy Lászlóra emlékezzünk címmel kiállítást rendeztek a költő pápai vonatkozású verseiből, írásaiból.
Nagy Ádám 11. B osztályos tanuló a költő Versben bujdosó című költeményéhez készített számítógépes montázst. Az évfordulóra a 12. A osztályos tanulók Nagy László verseket tanultak meg.
Kapcsándi Klaudia 11. D osztályos tanuló előadásában Nagy László A város idézése című írását hallgathatták meg az iskolarádión keresztül az intézmény diákjai.
A kiállítást és a megemlékezést Stankovics Marianna és Magyar Géza tanárok állították össze.


Képek:

A költőről:
A Veszprém megyei Felsőiszkázon született. A polgári iskolába Pápán járt (1938–41), az első két évfolyamot magánúton, egy év alatt járta ki. Itt indította el a tehetséges fiút a festő-képzőművész pályán A. Tóth Sándor. 1941-1945-ben a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait. 1945 júliusában érettségizett. 1945-1946-ban Iszkázon tartózkodott.
1946 augusztusában Budapestre utazott. Az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. 1947-ben átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Kezdtek megjelenni első versei: előbb egy diákújságban, majd 1947 decemberében a Valóságban. Bekerült Sőtér István híres Négy nemzedék című antológiájába is. 1948 nyarán eldöntötte, hogy mégis inkább költő lesz, s ősszel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–szociológia–filozófia szakra, majd fél év után áttért az orosz szakra, hogy Szergej Jeszenyint fordíthasson. Már nem diákként, hanem elismert fiatal költőként kapott ösztöndíjat Bulgáriába, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson. 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt.
1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit (1928–1990) költőnővel. 1953-ban született meg András fiuk. Eleinte albérletben laktak, gyermekük a pestlőrinci anyai nagyszülőknél nevelkedett, majd Zuglóban kaptak lakást. 1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1957 elején megszűnt irodalmi állása és évekig műfordításból élt. 1959-től haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa volt.
1966-ban Kossuth-díjat kapott. Az 1960-as években néhány verseskötetéhez illusztrációkat is készített. 1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel. 1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén. Másnap reggel meghalt. A halál oka: szívinfarktus. A Farkasréti temetőben temették el.
Forrás: Wikipédia

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!