Római barokk városi terek


2009-12-01 18:17:55  | cikk:  | 


Dr. Krähling János, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének megbízott tanszékvezetője tartott tegnap este 19 órától előadást az Esti Kornél Kávéházban. Az építész a római barokk városi terek pápai építészeti vonatkozásairól beszélt.

- A kérdés az, ha megnézzük a pápai kastély dísztermében található képet, ahol egy idealizált ábrázolását láthatjuk a kastélynak, hogy van-e annak valamilyen köze a római barokkhoz. A térképzés, amit látunk azon túl, hogy egy középkori zárt kastélyt mutat, az épület homlokzata, illetve annak kezelése a síkszerű kiképzéssel nagyon sok tekintetben római példákra utalhat. A másik nagyon fontos emlék a plébániatemplom, amely a hazai barokknak nagyon fontos része több szempontból is. Azért is, hiszen Franz Anton Pilgram, aki az ilyen típusú épületeket főleg a szentgotthárdi cisztercita apátság, illetve a tatai plébánia templom kapcsán tervezte, ezzel a térstruktúrával, a végletekig egyszerűsített boltozati szerkezettel olyan redukált, de ugyanakkor nagyvonalú megoldást hozott létre, amely nagyon hosszú időre meghatározta Magyarországon a plébániatemplomok építését. Ebben az időszakban a katolikus egyházban a központosított politikával olyan alapot hoztak létre, amely az újjátelepített országban plébániatemplomokat tudott létre hozni - mondta az egyetemi oktató.
Az építész azt is elmondta, a pápai plébániatemplom nemcsak freskói miatt különleges, érdekes abból a szempontból is, hogy a homlokzatánál, a toronysisakoknak a kialakításánál felfedezhetünk olyan párhuzamokat, melyek nyilvánvalóan Rómába vezetnek. A kérdés az, hogy Esterházy Károly hogyan is hozhatta ezeket a gondolatokat haza.

Az egyetemi oktató formai alapokon analógiákat keresve mutatott rá a hasonlóságokra. Elsőként a barokk helyes értelmezéséről beszélt, mert mint mondta: mindenféle szempontból ez a legproblémásabb korstílus.
A barokk jelentése nagyon összetett. Az újlatin nyelvekben a barokk szóval a szabálytalan kagylókat szokták jelölni. De jelenti a giccsbe hajló túldíszítettséget, pompázatosságot, a szabálytalanságot, az értelmetlen részletezettséget is.
A barokkra az egyik legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy az ellenreformáció stílusa, vagy az itáliai szellem történetírásban a feudalizmus stílusával azonosítják, mely mögött a feudális abszolutizmus állhat. Másik értelmezésben a barokk az minden stílusnak a vége.

- Én csak azt tudom mondani, hogy a barokk alatt a tudományosság elkezd szakosodni. A reneszánsz tudományosságával felületes, de átfogó magyarázatot adott a jelenségeknek. Ez továbbfejlődött a filozófiában, mely azt mondta, hogy az egész világot megteremtette a teremtő, meglökte az elején és ez a dolog megy, mint egy gépezet.  Mindennek meg van az ok-okozati összefüggése, ez az okságnak az időszaka. Ennek az építészeti lecsapódása az idő végtelensége, mindennek van ideje és minden egy tengelyen fut. Kialakul egy negyedik dimenzió, ez az idő és ennek a geometriai formája a tengelyesség - mondta a szakember.
A barokk legfőbb ismertetőjegyei: a festőiség, a mélység, nyitott forma, egység, homály, talányosság.

Az építész elmondta azt is, hogy Róma a birodalom hatalmas városa, a 16. században falusias képet mutatott. Hogy ezen változtassanak, a város fontos pontjain egy-egy Egyiptomból hozott, nagyméretű gránit obeliszket állítottak fel. V. Miklós, II. Gyula és X. Leó pápa a pápaság központjához méltó várost álmodtak meg. A cél az volt, hogy ezeket a csuklópontokat hangsúlyos főtengelyekkel, sugárutakkal kössék össze és ezzel világos, ugyanakkor mozgalmas új szerkezetet adjanak a településnek. Így jelölték meg a S. Pietro előtti teret, a Via Sistinát és a Piazza Popolót is. Utóbbi máig Róma egyik kapuja. Fő motívuma az ovális tér közepén álló obeliszk. Fontana építészmester (1543-1607) tervei alapján 5 útvonalat építettek a középkori város felé, 3 sugárutat pedig a zarándokok miatt vezettek be Róma irányába. A középső utak mindkét oldalára egy-egy kupolás templomépületet emeltek, ezzel jelezték a hely fontosságát és "kapu-szerepét" is hangsúlyozták. V. Sixtus pápa tervszerű városfejlesztést kezdeményezett, Róma lakossága túlnőtte Velencéét. A dombok külső pereme kezdett kiépülni s két barokk tér is született, a Piazza Barberini és a Piazza di Spagna. Különösen két mesterhez fűződik Róma pompás épületeinek, tereinek, szökőkútjainak kiépítése: Borromini és Bernini életműve kapcsolódik szorosan a városhoz - mondta az építész. Mivel az ellenreformáció a világegyházat tűzte ki célul, Rómának a diadalmaskodó katolikus egyház példájává kellett válnia: a Szent Péter-bazilika megépítése, a Vatikán kiépítése ezen igény alapján keletkezett. Napjainkban ez a legjelentősebb keresztény szimbólum és a barokk kor egyik legfontosabb épülete.
Következő alkalommal, december 7-én, este 19 órától Mezei László ad keretet az előadássorozatnak és mindent megtudhatunk tőle a barokk Fő tér rekonstrukciójáról.

Tóth Tamara


Képek:

nincsenek képek

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!