Jótékonysági est a színházban


2009-11-30 08:06:46  | cikk:  | fotó: Tóth Tamara  | 


Jótékonysági est a színházban főképe
Tegnap este 17 órakor Szent Erzsébet ünnepe alkalmából jótékonysági műsort szervezett a Szent Anna Plébánia a Forrás Színház közreműködésével. Salgó Ferenc esperes plébános volt az est létrehozója és megálmodója, dr. Kovács Zoltán polgármester pedig a fővédnöke. Ferenc atya köszöntőjében elmondta, a mai estének a gondolatát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele indította el.

 - A körlevélben többek között az állt, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet példája felszólít mindenkit arra, hogy igyekezzünk megőrizni és továbbadni az evangéliumban gyökerező szolgáló-szeretetet. Szent Erzsébet kitárta szívét a nélkülöző emberek előtt, nemcsak a helyzetet ismerte fel, hanem azt is, hogy az evangélium tanítása alapján mi a teendő - mondta Salgó Ferenc.

A plébános elmondta azt is, hogy a körlevélben utalnak a mai magyar valóságra, a hiányhelyzetre. A gazdasági világválság egyik szomorú következményére, hogy egyre többen kerülnek saját hibájukon kívül anyagilag kilátástalan helyzetbe.

 - A statisztikai adatok mögött meg kell látnunk az elszegényedett és kilátástalan helyzetbe került családokat, a megélhetésért aggódó családfenntartókat és a nélkülöző gyermekeket - tette hozzá az atya.

Ezt követően dr. Kovács Zoltán polgármester is köszöntötte a megjelenteket:

– Ma a gazdasági világválság idején egyre nehezebben élnek emberek, egyre jobban elnehezülnek az életkörülmények, legyen szó kisgyermekről, idősekről vagy akár a fogyatékkal élőkről. Szent Erzsébet ezért jó példa számunkra, hiszen ő a maga életével bizonyította a szolidaritást, a testvériséget és a másik iránti szeretetet és áldozatot is.

A polgármester szerint az ő példájának ma is elevenen kell hatnia az emberekre, ezért is voltak jó néhányan, akik adakoztak, vettek jegyet, ezzel is bizonyítva a szolidaritásukat. De a műsoradók is önként vállalták a jó célért a fellépést.

A műsorban részt vett a nagyteveli Napsugár Énekkar, továbbá a Forrás Színház igazgatójának, Pataki András felajánlásában Pódiumestet láthattunk Ács Tamás és Jakab Ádám színművészek előadásában.

Sok adomány érkezett, hiszen a tegnapi estének ez volt az elsődleges célja. Róka Ilona egy gyönyörű képet festett az alkalomból, melyet árverezésre szánt, és az abból befolyt összeget felajánlotta a nemes cél elérése érdekében. A beérkezett pénzösszegből körülbelül 30-40 családot tudnak támogatni természetbeni hozzájárulás formájában, tehát nem pénz kapnak, hanem ruhát, élelmiszert, gyógyszereket, tüzelőanyagot, vagy amire éppen szükségük van.

Tóth Tamara

Képek:

Árpád házi Szent Erzsébet

1207-ben született, a legnagyobb valószínűség szerint Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel.)
Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja, ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét.
Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.
A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.
Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Magyarországon IV. Béla, Erzsébet testvére építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.

(Forrás: wikipédia)

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!