Kávéházi Capriccio – Hány méter magas valójában a Nagytemplom tornya?


2009-11-24 10:17:17  | cikk:  | fotó: Tóth Tamara  | 


Kávéházi Capriccio – Hány méter magas valójában a Nagytemplom tornya? főképe
November 23-án hétfőn este hét órakor az Esti Kornél Kávéházban Fő terünkről levéltárosszemmel címmel hallhattak előadást a szép számmal megjelent érdeklődők Somfai Balázsnak, a Pápai Levéltár vezetőjének előadásában. Az előadássorozat célja az, hogy a pápai Fő tér rekonstrukció érthetőbb és világosabb legyen, az előadók megpróbálják leegyszerűsíteni, hogy mi volt a mai Fő terünk helyén. Nagyon sok fehér folt van városunk XVIII. századi történetében, ami részben annak köszönhető, hogy még soha senki sem dolgozta fel részletesen az Esterházyak egész pápai tevékenységét.

Somfai Balázs előadását nyolc képre építette, s ezeken sorba haladva mondta el ismereteit, tapasztalatát vagy éppen feltevéseit a Fő térrel kapcsolatban. Az első kép egy 1930 körül készült rétegszintvonalas térkép volt a Belvárosról és környékéről. Ha jobban megfigyeli az ember, észrevehető a szintkülönbség akár a Szent László utca, vagy a Kossuth utca lejtésében, hogy a Gróf utat már ne is említsük. A városunk központja, Fő terünk mintegy 6-7 méterrel magasabban fekszik, mint a környezete, például a Tókert. 

 – Milyen alakra, milyen alakúra érdemes építeni egy várat? A védhetőség azt követelte, hogy köridomú vagy enyhén hosszúkás formájú legyen - mondta a levéltár vezetője, majd kifejtette, hogy az a szabálytalan idom, amely 300-350 méter széles és 650 méter hosszú volt, a várfal, magába foglalt kb. 22-23 hektárnyi területet, mely az egyik szomszédunk, az akkori Győr település 24 hektárnyi területéhez nagyon közelít. Ennyi volt reálisan katonailag védhető. A Vártól a Csókáig tartó, mintegy másfél kilométeres lapos és keskeny hátság aligha lett volna védhető! Gondoljuk meg: Buda vára is csak 1700 méter hosszú és a Veszprémi vár is csak 400 méteres, de ezek magas szilánkon épültek.

- Legyünk büszkék erre a városra, hiszen ez a mai belváros  majdnem fél évezredes korábbi állapot hű tükörképét mutatja - emelte ki a pápai levéltár vezetője.

A második képen a híres Maynzeck Belváros térképének 1730-ban készült eredeti példányának későbbi, "szúrt" másolatát láthattuk 1770-ből. Ez alapján megállapítható, hogy a városképünk, utcaelrendezésünk legkésőbb 1650-re kiépült. A térképen jól látható a palánkrendszer, mely egy ötszögletes városképet adott. Ezt  utcaneveink is hűen tükrözik: Bástya utca, Csatorna utca, Major utca, Árok utca. A városunk akkori útszerkezete a borsosgyőri kapu és a Szent László kapu felől nézve ágas és rostos szerkezetű, a sok kis közlénk a bordás megoldásra utal. A meglepően egységes kép, amelyre ha rá nézünk, két kiterjesztett kéz ujjainak összefonódása juthat eszünkbe, azt feltételezi, hogy a telkek szerkezetének kiépítésekor egy vezérelv volt a mérvadó. Ez a városkép, a palánkkal az 1555-ös török ostromot kiállta. Fő terünkre jellemző forma a malomkerék vagy Segner-kerék-forma az építészet szempontjából. Egy dolog azonban kétségen felüli Fő terünk szempontjából. A plébániatemplom és körülötte elterülő középkori temető mindig biztos pontja volt a városnak. Ez a klasszikus orsós településforma mintája, amit például Kassán is találhatunk.

Ezt követően Somfai Balázs kitért arra, hogy vajon mit tehettek az Esterházyak városunkkal. Hogyan határozták meg a település tér-képét? Rengeteg dolgot tudunk biztosan: kórházat építettek, átalakították a Fő teret, új templomot építettek a régi helyére, 1771-ben lecsapoltatták a tavat, amelyből később a Tókert és a Várkert lett, ismert a városkapuk lebontása és a belváros megnyitása a külső városrészek felé mindenféle értelemben. A belső városkép kibontásának kezdete 1752-ben volt, de mikorra tehetjük a végét? 2008-ban bontották le a Korvin utca végén azt a nagy sárga épületet, eddig tartott a belváros átrendezése - fejezte be a gondolatot a vezető. A pápai levéltáros mutatott egy 1860-ban készült telekjegyzőkönyves térképet, majd egy tervlapot láthattunk, amely a Nagytemplom félnézet - félalaprajza. Elkészítésének időpontja, feltételezhetően az építésének kezdetére, 1773 körülre tehető. Ma minden könyvben az szerepel, hogy a Nagytemplom 72 méter magas, a talpazattól a kereszt csúcsáig mérve. Ezen tervrajz alapján azonban egészen más adatok derültek ki. A tervrajz alapján a torony párkánya 39,3 méter, az óra számlapjában a nagytányér 2,5 méter, a közepe 1,5 méter, a csúcsig pedig 58,4-5 méter magas, nem 72 méter. A templom alaprajza  58 méter hosszú, fő nyílásmetszetei megegyeznek. Felvetődik a kérdés, milyen a viszonya a templomnak a kastéllyal. Egy 1910-ben készült kataszteri térkép alapján megállapította a levéltár vezetője, hogy a kastély nyugati szárnyával párhuzamos, a templom és a kastély szárnya közti távolság pont 58 méter.

A templom nyugati tornyában lévő Öregharang, mely kondulásával minden órában  megörvendezteti városunk lakosait, és 26 mázsát nyom, idén 250 éves! 1759-ben ajándékozta az ótemplomnak Szentilonay József. És végül egy képet mutatott Somfai Balázs városunk egyik legnagyobb s mégis legkevésbé ismert nevezetességéről, mely a Fő téri Nagytemplom oldalkápolnájában nyugszik; Krisztus utáni 300 körül élt Szent Marciális testereklyéjéről, melyet még 1783. október 30-án Rómából hozatott  Esterházy. A szent díszmagyarban fekszik, imitt-amott még ép bőrfelülettel és körmökkel. Nagyon fontos lenne, hogy büszkék legyünk városunk értékeire - ezzel a gondolattal fejezte be az előadást Somfai Balázs, majd beszélgetésként folytatódott tovább a Kávéházi capriccio.
A következő alkalommal, november 30-án, hétfőn dr. Krahling János építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanára jön előadást tartani a Római barokk városi terek címmel a z Esti Kornél Kávéházba.

Tóth Tamara

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!