Istenre emelt tekintet


2011-09-02 16:02:55  | cikk: Tóth Tamara  | 


A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskola tanévnyitóját követően az iskola dísztermében kiállítás nyílt Mátyás Lajos munkáiból. A gimnázium egykori diákja, nyugalmazott esperes, képzőművész kiállítását Tislér Géza, a Dunántúli Református Egyházkerület nyugalmazott főjegyzője nyitotta meg. Tislér Géza beszéde elején Mátyás Lajos festői munkásságát és életútját is felidézte. A képzőművész elemi iskolás korában kezdett foglalkozni a rajzolással és a festészettel, később pedig itt a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában az európai hírű A. Tóth Sándor tanítványa volt. Igazán csak nyugdíjba vonulása után kezdett el komolyabban foglalkozni hobbijával, de saját megfogalmazása szerint csak ecsettel a kezében folytatja a szolgálatot. Mátyás Lajos életéből a templom és a parókia elszakíthatatlan, de szívesen készít portrékat, akvarelleket és karikatúrákat is rajzol. Felesége biztatására és a hitoktatás megsegítésére a Dunántúli Református Egyházkerület összes, 55 református templomát megfestette már, valamint 80 képben a genezistől a pünkösdig felöleli a bibliai történeteket. Steinbach József püspök kérésére a másik öt egyházkerületben található 336 templomot is lefesti a művész, jelenleg az Őrségi Református Egyházkerület templomain dolgozik.
- Egy festmény szemlélésekor mindig nézni kell azt is, mi van a felszín mögött. Több a kép, mint a vászon, több mint szépséges látvány. Úgy érzem ezen a kiállításon a látvány gyönyörködtet, táplálkozunk belőle és érezzük, hogy nemcsak üres képekből áll, hanem tartalmat ad a számunkra. Bibliai képeiben Mátyás Lajos megéli azt a református egységet, hogy nincs szent és profán elválaszthatóan. Témaválasztásában a szülőfaluja, a természet, azon belül is főleg a fák, az évszakok változásai és a vízpart jelenik meg tájképek formájában. A képzőművészet Isten adománya, amelynek otthonainkban, épületeinkben van a helye. Mátyás Lajosnak azt kívánom, hogy a régi latin mondás valósuljon meg az életében: „Nulla dies sine linea.” azaz „Egyetlen nap se múljon el vonás nélkül”- fogalmazott Tislér Géza megnyitóbeszédében.
Mátyás Lajos is szólt pár szót a kiállítás megnyitóján. Mint mondta, ha címet adhatna kiállításának, akkor az Istenre emelt tekintet címet adná neki, hiszen szolgálatát teljesíti a festéssel is.
– Ma az egész világban virágzik minden, ami korszerű, ami modern, ami divatos. Én megmaradtam a hagyományosnál, én most is és mindig is a régi utat járom, amikor ceruzát vagy ecsetet veszek a kezembe. Hűséges maradtam gyermekkorom élményeihez, amelyekből még ma is élek.  Győrben élek, de amikor a Rába vagy a Mosoni-Duna partján sétálok, úgy érzem, mintha odahaza a gabonatáblák dűlőútjain sétálnék, és búzavirágot szednék vagy napraforgót - idézte fel emlékeit az alkotóművész.
Mátyás Lajos beszéde végén meghatódottságtól elcsukló hangon köszönte meg feleségének a támogatást és a biztatást az alkotásra, majd ünnepélyesen bejelentette, a Pápai Református Egyházkerület templomait ábrázoló festményeit hőn szeretett és tisztelt egykori iskolájának ajándékozza, így emlékezve A. Tóth Sándor tanár úrra.

Képek:

nincsenek képek

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!