Kávéházi Capriccio - Az Eszterházy birtokrendszer a XVIII. században
2009-11-17 08:05:18 | cikk: |
Hétfőn este 19 órakor kezdődött a Kávéházi beszélgetések soron következő előadása az építészet témakörében: a római barokktól egy kisvárosi főtér rekonstrukciójáig jutnak el a résztvevők hétfőnként az Esti Kornél Kávéházban. Elsőként dr. Winkler Gábor pápai főépítész Nyugat-dunántúli városok terei címmel tartott előadást, őt Bardi Terézia művészettörténész, a Műemlékek Állami Gondnokságának tudományos igazgatóhelyettese követte Eszterházy Károly és Pápa című előadásával.
A harmadik hétfői találkozáson az Eszterházy birtokrendszerről dr. László Péter nyugalmazott múzeumigazgató tartott előadást. A művészettörténész azzal kezdte a beszélgetést, hogy ez az anyag még sosem volt feldolgozva és a források is hiányosak. Ma este a résztvevők képet kaphattak arról, hogy az Eszterházy-családon belül ki volt a birtok tényleges ura, hiszen attól függően alakult a birtok építészeti és gazdasági sorsa egyaránt.
Az Eszterházy-család, amely szorosan összefonódott Pápa történelmével, a XVII. században emelkedett az ország leggazdagabb és legtekintélyesebb főnemesei közé. Gróf Eszterházy Miklós nádor (1583-1645) gróf Nyáry Krisztinával kötött második házassága révén jutott 1628-ban a pápai vár és a hozzátartozó uradalom birtokába. Az uradalmat a nádor halála után annak legkisebb fia, Ferenc örökölte, aki azonban még kiskorú volt apja halálakor, így gyámja, Pál kezébe került Ferenc nagykorúvá válásának dátumáig. Pál a majorátus elvét vallotta - ezt a tényt a Pápai Múzeumi Értesítő című könyvből Pál végrendeletéhez csatolt dokumentum részletének felolvasásával támasztotta alá dr. László Péter. Miután Ferenc nagykorúvá vált és magához vette a birtokrendszer irányítását, több mint háromszáz éven át a család legifjabb fraknói grófi ága volt a földesura a városnak és a környező vidéknek. Három törzsuradalom volt, a pápai, a devecseri és a felvidéki. Eszterházy Ferencnek három fia volt: Antal, József és ifjabb Ferenc (1683-1754), aki örökölte és tovább vitte a birtokok irányítását, s maga olyannyira a kezében tartott minden információt, hogy még a kupi csősz nevét is tudta. A pápai múzeum körülbelül 270 darab levelét őrzi Ferencnek. Ebben az időben nem sok gazdasági tisztje volt a birodalomnak: a tiszttartó, a számtartó és a porkoláb, mely szó jelentése a legnagyobb változáson ment keresztül. Míg régen a tömlöcfelügyelőt jelentette, később már a gondnok szó tartalmával lehetett azonosítani. Ifjabb Eszterházy Ferenc Bécsben nőtt fel és kancellár is volt egyben. Uralkodása ideje alatt az uradalom csakúgy, mint az ország, siralmas állapotban volt, hiszen a török pusztításának köszönhetően lakatlanul álltak a falvak, és az épületek is felégetve, kirabolva, lerombolva álltak. Elrendelte, hogy mérjék fel a birtokrendszert, és meghatározta az addig szabad falvak jobbágyainak tennivalóját is. Az addig létező váruradalmak, mint Pápa, Ugod, Gesztes, Devecser vagy Szenc, nem voltak alkalmasak se lakni, se uralkodni. 1730-ban felosztotta a birtokokat, melyek közül a pápait, a gesztesit, a devecserit és a szencit kapta meg Ferenc. Ettől kezdve elkezdődtek a korszerű építkezések, a központnak Pápát jelölte meg a gróf. A középkori ötszög alakú vár helyén Francz Anton Pilgram tervei alapján barokk kastélyt emeltetett. Érdekessége volt az építkezésnek, hogy mindvégig laktak az épületben, miközben tartott az átépítés. Az akkori pincerendszer még ma is eredeti állapotában maradt meg, hála a kor igencsak korszerű építészeinek. Ferenc fia, Károly (1725-1799) egri püspök új, méreteiben is impozáns plébániatemplomot építettet a középkori templom helyére (ma Nagytemplom). Freskóit F. A. Maulbertsch festőművész készítette, egyúttal a család temetkezési helyének is szánta. Károly nevéhez még számos építkezés is fűződik: az egykori irgalmas rendi, ma városi kórház épülete, de ő volt az, aki a vár melletti tavat lecsapoltatta, helyén parkot alakíttatott ki, megszüntette a középkori sáncrendszert és a kor szellemében korszerűsítette az utcák és terek szerkezetét, mely ma is meghatározza a városképet.
November 27-én, hétfőn, 19 órai kezdettel Somfai Balázs, a Pápai Levéltár vezetője beszél Főterünkről levéltáros szemmel címmel.
A harmadik hétfői találkozáson az Eszterházy birtokrendszerről dr. László Péter nyugalmazott múzeumigazgató tartott előadást. A művészettörténész azzal kezdte a beszélgetést, hogy ez az anyag még sosem volt feldolgozva és a források is hiányosak. Ma este a résztvevők képet kaphattak arról, hogy az Eszterházy-családon belül ki volt a birtok tényleges ura, hiszen attól függően alakult a birtok építészeti és gazdasági sorsa egyaránt.
Az Eszterházy-család, amely szorosan összefonódott Pápa történelmével, a XVII. században emelkedett az ország leggazdagabb és legtekintélyesebb főnemesei közé. Gróf Eszterházy Miklós nádor (1583-1645) gróf Nyáry Krisztinával kötött második házassága révén jutott 1628-ban a pápai vár és a hozzátartozó uradalom birtokába. Az uradalmat a nádor halála után annak legkisebb fia, Ferenc örökölte, aki azonban még kiskorú volt apja halálakor, így gyámja, Pál kezébe került Ferenc nagykorúvá válásának dátumáig. Pál a majorátus elvét vallotta - ezt a tényt a Pápai Múzeumi Értesítő című könyvből Pál végrendeletéhez csatolt dokumentum részletének felolvasásával támasztotta alá dr. László Péter. Miután Ferenc nagykorúvá vált és magához vette a birtokrendszer irányítását, több mint háromszáz éven át a család legifjabb fraknói grófi ága volt a földesura a városnak és a környező vidéknek. Három törzsuradalom volt, a pápai, a devecseri és a felvidéki. Eszterházy Ferencnek három fia volt: Antal, József és ifjabb Ferenc (1683-1754), aki örökölte és tovább vitte a birtokok irányítását, s maga olyannyira a kezében tartott minden információt, hogy még a kupi csősz nevét is tudta. A pápai múzeum körülbelül 270 darab levelét őrzi Ferencnek. Ebben az időben nem sok gazdasági tisztje volt a birodalomnak: a tiszttartó, a számtartó és a porkoláb, mely szó jelentése a legnagyobb változáson ment keresztül. Míg régen a tömlöcfelügyelőt jelentette, később már a gondnok szó tartalmával lehetett azonosítani. Ifjabb Eszterházy Ferenc Bécsben nőtt fel és kancellár is volt egyben. Uralkodása ideje alatt az uradalom csakúgy, mint az ország, siralmas állapotban volt, hiszen a török pusztításának köszönhetően lakatlanul álltak a falvak, és az épületek is felégetve, kirabolva, lerombolva álltak. Elrendelte, hogy mérjék fel a birtokrendszert, és meghatározta az addig szabad falvak jobbágyainak tennivalóját is. Az addig létező váruradalmak, mint Pápa, Ugod, Gesztes, Devecser vagy Szenc, nem voltak alkalmasak se lakni, se uralkodni. 1730-ban felosztotta a birtokokat, melyek közül a pápait, a gesztesit, a devecserit és a szencit kapta meg Ferenc. Ettől kezdve elkezdődtek a korszerű építkezések, a központnak Pápát jelölte meg a gróf. A középkori ötszög alakú vár helyén Francz Anton Pilgram tervei alapján barokk kastélyt emeltetett. Érdekessége volt az építkezésnek, hogy mindvégig laktak az épületben, miközben tartott az átépítés. Az akkori pincerendszer még ma is eredeti állapotában maradt meg, hála a kor igencsak korszerű építészeinek. Ferenc fia, Károly (1725-1799) egri püspök új, méreteiben is impozáns plébániatemplomot építettet a középkori templom helyére (ma Nagytemplom). Freskóit F. A. Maulbertsch festőművész készítette, egyúttal a család temetkezési helyének is szánta. Károly nevéhez még számos építkezés is fűződik: az egykori irgalmas rendi, ma városi kórház épülete, de ő volt az, aki a vár melletti tavat lecsapoltatta, helyén parkot alakíttatott ki, megszüntette a középkori sáncrendszert és a kor szellemében korszerűsítette az utcák és terek szerkezetét, mely ma is meghatározza a városképet.
November 27-én, hétfőn, 19 órai kezdettel Somfai Balázs, a Pápai Levéltár vezetője beszél Főterünkről levéltáros szemmel címmel.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!