Kastélytúra - a pince sötétjétől a főúri pompáig


2011-05-26 19:05:21  | cikk: mo  | 


Kastélytúra - a pince sötétjétől a főúri pompáig főképe
A megújuló Esterházy-kastélyban óránként indulnak tárlatvezetések, melyek alkalmával a múzeumlátogató nemcsak egyszerűen az esztétikusan berendezett, elkápráztató főúri enteriőrökben barangolhat, hanem szeme láttára elevenedik meg a barokk kor, s válik élővé maga a kastély. Hiszen a kiállítói termek egyes szegleteiben egy-egy finom kis idill tárul a szemünk elé a főúri család mindennapjaiból. Egy kényelmes sarok az olvasásra, egy világos szoba a legszebb portré elkészítéséhez vagy éppen egy csendes helyiség a küzdőtechnika gyakorlására. Mindezzel együtt csodálhatjuk a pompás főúri termek barokk szépségét.

Ám a tárlatvezetés nem a fényűző termekben indul. A barokk főúri élet a kastély emeletén folyt, ezért a földszint a kiszolgáló-személyzeté, uradalmi tiszteké volt, itt kaptak helyet a konyhák, az inasok, szobalányok szobái, raktárak, éléskamrák is. A látogatók itt, az alsó szinten vágnak neki a barangolásnak. A kastély földszinti szárnyában szembetűnő a kontraszt, a vendégek a maga nyers valójában láthatják, honnan indult a nagyszabású kastélyrekonstrukció. Az egykori zeneiskolai termek és a kerti pavilon – más nevén a sala terrena, amely a 18. században kocsifeljáróként is szolgált, és ez kötötte össze a külvilágot a kastély belső udvarával – mind arról tanúskodnak, hogy egykor mozgalmas élet zajlott ezen a szinten.

A tárlatvezetés következő állomása a pince, amely eredetileg a kastély negyedik szárnya alá készült. Esterházy Ferenc 1754-es halálát követően a negyedik szárny építését leállították, csak a pincét fejezték be. A pince egyébként a 17. századi várfal előtti vizesárok kimélyítésével épült meg. Az Esterházy-kastélynak négy pincéje van, ebből három, a keleti, a nyugati szárny és az oroszlánok alatti egybefüggő, a negyedik (az északi szárny alatti), amely egyben a legrégebbi pince pedig különálló.

A rideg pincéből kijutva utunk a tárlatvezetés második stációjához, a felújított főúri termekhez közeledik. A pompázatos enteriőrök ízelítője gyanánt a látogatók megtekinthetik az egykori kastélykápolnát. A mai olvasóterem története igencsak izgalmas. A Rákóczi-szabadságharc végével a vár katonai feladatai megszűntek, ezért a birtokos Esterházy Ferenc úgy döntött, hogy a várat egy nagy barokk kastéllyá építi át. Az első munkálatok 1717-ben kezdődtek: a várárkokat betemették, a szükségtelen falakat lebontották. A munka akkor gyorsult fel, amikor 1743-ban Franz Anton Pilgram neves bécsi építész kapott megbízást a kastély tervezésére. Ő alkotta meg azt a grandiózus tervet, amelyet a nádor-termi Pápa-látképen láthatunk. Pilgram terve nem valósult meg teljes egészében, mert az 1750-es évek végén az új birtokos, gróf Esterházy Károly püspök figyelmét az egyházi építkezésekre fordította, összesen több, mint 100 templomot épített országszerte. A freskókat Joseph Ignaz Mildorfer osztrák festőművész festette 1754-ben.

A tárlatvezetés következő állomásán belecsöppenünk a barokk pompába. A Nagyebédlő, a Vörös Szalon, a Nádor-terem és az Ősök csarnoka mind-mind tartogat számunkra meglepetéseket. A Nagyebédlőben, amely a főúri élet egyik legfontosabb részének, az étkezések helyszíne volt, megtekinthetjük a korabeli étkészletek pontos mását. A jelenleg látható szervizkészlet darabjai a Herendi Porcelánmanufaktúra és Ajka Kristály Kft által készített rekonstrukciók.
A Nádor-terembe érve szemünk elé tárul a sokat emlegetett Pápa-látkép. Eredetileg négy nagy látkép díszítette a termet, amelyek az Esterházy-család pápai ágának négy birtokközpontját ábrázolták, ezek: Pápa, Szempc, Tallós és Devecser. E négy közül kettő élte túl a szovjet hadsereg pusztítását, Pápa és Tallós. A két elveszett festményről rekonstrukciókat készítünk, hogy a terem eredeti fényében tündökölhessen.
A tárlatvezetési program az Ősök csarnokában ér véget. A források szerint a kastélyban 44 Esterházy-arcképet gyűjtöttek össze, ebből a Nádor-terem előtti folyosószakaszon, az Esterházy Ősök Csarnokában 26 festmény kapott helyet. A festmények közül 40 darab szerencsésen megmaradt, többségük a Magyar Nemzeti Múzeumba került, ezek restaurálást követően folyamatosan kerülnek vissza régi helyükre. Az Ősök csarnokában helyet kapott – többek között – Esterházy Pál nádor festménye, aki elsőként kapott hercegi címet, illetve öccse, Ferenc, aki a család pápai ágának alapítója volt. A festmények között van az Esterházy Lászlóról készült alkotás. A pápai kapitány 1652-ben Vezekény mellett a törökök elleni csatában esett el. A képek közül a legfontosabb Esterházy Ferencet, a kastély építtetőjét ábrázolja.

A művészi és egyben különleges élményt nyújtó kastélytúra végén lehetőség nyílik arra, hogy a látogatók barokk ruhákba bújva fényképezkedjenek, majd a megkomponált fotókat azonnal kézhez is kapják.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!