A ferencesek és Pápa
2011-04-21 20:22:59 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Honismereti Kör tegnapi összejövetelén Mezei Zsolt könyvtáros tartott előadást a városunkban működő ferencesekről, letelepedésük illetve itteni működésük történetéről.
- Tulajdonképpen kétszeri letelepedésről beszélhetünk a ferencesek esetében, hiszen a rend szigorúbb (obszerváns) ágának tagjai már a 15. század közepén letelepedtek Pápán. A második letelepedés pedig az Eszterházyakhoz fűződik.
Okleveles adatok szerint 1461-ben a város földesura, Garai László özvegye, Alexandra, valamint fia, Garai Jób le akarták telepíteni a ferenceseket, ami ellen a másik birtokos, a Pápai család élénken tiltakozott. A Szent Lászlóról elnevezett kolostor azonban felépült, mert 1480-ben már néven nevezete egy okirat. Mohács után Thurzó Elek lett a város földesura, akinek oltalma alatt egyre terjedt a protestanizmus: a lutheránusok elfoglalták a templomot és plébániai iskolát, azonban a ferenceseknek akkor még nem esett bántódásuk. A rend teológiai főiskolája, amely addig Nagyváradon működött, a török elől a pápai zárdába menekült 1535-ben és itt működött néhány évig. Huszonegy szerzetes élt ekkor a kolostor falai között. Az új földesúr, Enyingi Török Bálint is kedvelte őket, védelmet biztosított nekik, de utódai, Török János és Ferenc már ellenük hangolták a katonákat és sokat sanyargatták a rendet, így a barátok 1559-ben elhagyták a várost - derült ki az előadásból.
A templomot 1822-ben renoválták. 1935-ben nyomdát és kiadót alapítottak Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Rt. néven. Huszár János hozzátette, a nyomda a mai városháza hátsó felén, a garázsok helyén, a pincékben működött. A nyomda az akkori Pápa és Vidéke című lapot nyomtatta, magas színvonalon működött. A Pápai Hírlapot a Református Teológiai Főiskola nyomta, mert az inkább a protestáns hívők napilapja volt, a Pápa és Vidéke pedig inkább a katolikus hívők újsága volt.
- A Pápai Református Gyűjtemények könyvtárában van jó néhány példány még a ferencesek nyomdai anyagaiból és azt lehet mondani, hogy nagyon igényes, szép és korszerű műveket nyomtattak, annak ellenére, hogy a barátok még a húszas években is kézi szedéssel készítették az iratokat.
1950-ig - a szerzetesrendek feloszlatását kimondó kommunista rendelet hatálybalépéséig - békésen folytatták lelkipásztori, népművelői, hitéleti és szociális tevékenységüket. Sok ritka és értékes kötetet őrző, egykor 6000 példányszámmal rendelkező könyvtáruk és várostörténeti szempontból felbecsülhetetlen levéltáruk ekkor lett az esztelen pusztítás áldozata.
- Igazából a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat története még megírásra vár, hiszen fel kellene kutatni korabeli bibliográfiák alapján ezeket a nyomdatermékeket, amelyek bizonyíthatóan itt készültek. Sajnos ma már nem lehet rekonstruálni a nyomdát, hiszen nemcsak termékeit, de gépi berendezéseit is széthordták az államosítást követően.
- Az egyik legjelentősebb és legrégibb pápai épület a ferencesek kolostora, a Barát utca felőli régi szárny. A szerzetesek 1660-ban tértek vissza az akkori katolikus földesúr, gróf Eszterházy Ferenc és neje, Thököly Katalin jóvoltából. Ők építették fel a ma is álló templomukat valamint 1678 és 1680 között kolostorukat is. 1764-ben gróf Eszterházy Károly püspök új kolostorszárnyat emeltetett a meglévőhöz, a mai kígyó utcai oldalon. Azt mondhatjuk, hogy a pápai templomok között egy kis ékszerdoboznak számít, reméljük, hogy egyszer újra a ferencesek költözhetnek vissza a falai közé.
Veszprém megyében - történeti vonatkozásait tekintve - Pápán kívül Sümegen, a Dunántúlt lefedő tartományon belül pedig Szentlászlón, Segesden, Nagykanizsán és Győrben működött ferences kolostor. Pápa, a sümegi után a második legjelentősebb kolostor volt, volt olyan időszak, amikor több mint harminc szerzetes élt a falai közt.
Jellemző és a helytörténeti irodalomban máig ismeretlen epizód a pápai ferencesek történetéből az állítólagos csodás gyógyulás, amely 1715 körül történt a Szent Antal oltár előtt. P. Takács Imre kézirata, egy korabeli házkrónika megőrizte és részletesen elmeséli a csodát. Egy fiatal szülei akarata ellenére állt be katonának, az ő áldásuk nélkül cselekedett. Olyan súlyos szerencsétlenség történt vele, amit a szülei előre megjósoltak neki: leesett a lováról és bénaságot szenvedett. Egyik éjjel álmot látott szent Antalról, elvitette magát a templomba, ahol gyóntatás után az oltár elé vitette magát. Negyed óra múlva saját lábán sétált oda a szerzetes cellájához.
Pápa Város Önkormányzata az egykori Ferences rendház Kígyó utcai homlokzatán a városból 1950-ben elhurcolt ferences testvérek és a többi pápai szerzetesrend tagjai emlékére táblát avatott 2010.szeptember 12-én. A rendezvényen részt vett Fr. Magyar Gergely, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnöke is. Akkor hírportálunk megkérdezte Fr. Magyar Gergelyt, milyen sorsot szán a rend az omladozó rendház épületének? A tartományfőnök azt felelte, pénzbeli kárpótlást kértek a magyar államtól, de a Műemlékvédelmi Hivatal nem engedi a helyrajzi szám kettéosztását, a rend pedig egyelőre nem tervezi városba való visszatérését.
- Tulajdonképpen kétszeri letelepedésről beszélhetünk a ferencesek esetében, hiszen a rend szigorúbb (obszerváns) ágának tagjai már a 15. század közepén letelepedtek Pápán. A második letelepedés pedig az Eszterházyakhoz fűződik.
Okleveles adatok szerint 1461-ben a város földesura, Garai László özvegye, Alexandra, valamint fia, Garai Jób le akarták telepíteni a ferenceseket, ami ellen a másik birtokos, a Pápai család élénken tiltakozott. A Szent Lászlóról elnevezett kolostor azonban felépült, mert 1480-ben már néven nevezete egy okirat. Mohács után Thurzó Elek lett a város földesura, akinek oltalma alatt egyre terjedt a protestanizmus: a lutheránusok elfoglalták a templomot és plébániai iskolát, azonban a ferenceseknek akkor még nem esett bántódásuk. A rend teológiai főiskolája, amely addig Nagyváradon működött, a török elől a pápai zárdába menekült 1535-ben és itt működött néhány évig. Huszonegy szerzetes élt ekkor a kolostor falai között. Az új földesúr, Enyingi Török Bálint is kedvelte őket, védelmet biztosított nekik, de utódai, Török János és Ferenc már ellenük hangolták a katonákat és sokat sanyargatták a rendet, így a barátok 1559-ben elhagyták a várost - derült ki az előadásból.
A templomot 1822-ben renoválták. 1935-ben nyomdát és kiadót alapítottak Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat Rt. néven. Huszár János hozzátette, a nyomda a mai városháza hátsó felén, a garázsok helyén, a pincékben működött. A nyomda az akkori Pápa és Vidéke című lapot nyomtatta, magas színvonalon működött. A Pápai Hírlapot a Református Teológiai Főiskola nyomta, mert az inkább a protestáns hívők napilapja volt, a Pápa és Vidéke pedig inkább a katolikus hívők újsága volt.
- A Pápai Református Gyűjtemények könyvtárában van jó néhány példány még a ferencesek nyomdai anyagaiból és azt lehet mondani, hogy nagyon igényes, szép és korszerű műveket nyomtattak, annak ellenére, hogy a barátok még a húszas években is kézi szedéssel készítették az iratokat.
1950-ig - a szerzetesrendek feloszlatását kimondó kommunista rendelet hatálybalépéséig - békésen folytatták lelkipásztori, népművelői, hitéleti és szociális tevékenységüket. Sok ritka és értékes kötetet őrző, egykor 6000 példányszámmal rendelkező könyvtáruk és várostörténeti szempontból felbecsülhetetlen levéltáruk ekkor lett az esztelen pusztítás áldozata.
- Igazából a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat története még megírásra vár, hiszen fel kellene kutatni korabeli bibliográfiák alapján ezeket a nyomdatermékeket, amelyek bizonyíthatóan itt készültek. Sajnos ma már nem lehet rekonstruálni a nyomdát, hiszen nemcsak termékeit, de gépi berendezéseit is széthordták az államosítást követően.
- Az egyik legjelentősebb és legrégibb pápai épület a ferencesek kolostora, a Barát utca felőli régi szárny. A szerzetesek 1660-ban tértek vissza az akkori katolikus földesúr, gróf Eszterházy Ferenc és neje, Thököly Katalin jóvoltából. Ők építették fel a ma is álló templomukat valamint 1678 és 1680 között kolostorukat is. 1764-ben gróf Eszterházy Károly püspök új kolostorszárnyat emeltetett a meglévőhöz, a mai kígyó utcai oldalon. Azt mondhatjuk, hogy a pápai templomok között egy kis ékszerdoboznak számít, reméljük, hogy egyszer újra a ferencesek költözhetnek vissza a falai közé.
Veszprém megyében - történeti vonatkozásait tekintve - Pápán kívül Sümegen, a Dunántúlt lefedő tartományon belül pedig Szentlászlón, Segesden, Nagykanizsán és Győrben működött ferences kolostor. Pápa, a sümegi után a második legjelentősebb kolostor volt, volt olyan időszak, amikor több mint harminc szerzetes élt a falai közt.
Jellemző és a helytörténeti irodalomban máig ismeretlen epizód a pápai ferencesek történetéből az állítólagos csodás gyógyulás, amely 1715 körül történt a Szent Antal oltár előtt. P. Takács Imre kézirata, egy korabeli házkrónika megőrizte és részletesen elmeséli a csodát. Egy fiatal szülei akarata ellenére állt be katonának, az ő áldásuk nélkül cselekedett. Olyan súlyos szerencsétlenség történt vele, amit a szülei előre megjósoltak neki: leesett a lováról és bénaságot szenvedett. Egyik éjjel álmot látott szent Antalról, elvitette magát a templomba, ahol gyóntatás után az oltár elé vitette magát. Negyed óra múlva saját lábán sétált oda a szerzetes cellájához.
Pápa Város Önkormányzata az egykori Ferences rendház Kígyó utcai homlokzatán a városból 1950-ben elhurcolt ferences testvérek és a többi pápai szerzetesrend tagjai emlékére táblát avatott 2010.szeptember 12-én. A rendezvényen részt vett Fr. Magyar Gergely, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnöke is. Akkor hírportálunk megkérdezte Fr. Magyar Gergelyt, milyen sorsot szán a rend az omladozó rendház épületének? A tartományfőnök azt felelte, pénzbeli kárpótlást kértek a magyar államtól, de a Műemlékvédelmi Hivatal nem engedi a helyrajzi szám kettéosztását, a rend pedig egyelőre nem tervezi városba való visszatérését.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!