Rejtelmek – Nekünk, magyaroknak van mit ünnepelni a költészet napján
2011-04-15 06:28:56 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A Jókai Kör a hagyományoknak megfelelően idén is megemlékezett a költészet napjáról. Bódi Lászlóné a jeles napra József Attila verseiből, írásaiból, levelezéseiből állított össze egy irodalmi anyagot Rejtelmek címmel, melyet az Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola aulájában adtak elő az Irodalmi Önképzőkör lelkes tagjai. A szépen, tematikusan összeállított műsor előtt Kerecsényi Zoltán, a Jókai Kör Igazgatótanácsának tagja emlékezett meg a költészet napjáról.
- Akár a történelmet, vagy korunkat vizsgáljuk, úgy tetszik, hogy a pénznek, a dicsőségnek s az erőszaknak, a hatalomnak minden egyébnél nagyobb a vonzereje. Ez a könnyebbik és sikeresebbnek tűnő emberi vállalkozás, ami azonban legtöbbször veszedelembe vitt és visz. Ugyanakkor mindig is voltak olyan, az igazságra eltökélt emberei a világnak, akik az élet igazi s belső törvényeit merték vallani és vállalni, emiatt sokszor megaláztatásokat, üldöztetéseket is szenvedve. A koruk sokszor nem ismerte el őket. Legtöbbször csak a következő idők értették meg, tárták föl életük értelmét s áldozták erkölcsi hasznát. Meglátásom szerint ilyen a magyar költők sorsának túlnyomó többsége is.
A nemzetek ébredése először mindig az irodalomban jelentkezett - utalt az intézményvezető a reformációra és 1848-ra, az 1900-as évek költészetére. Mint mondta, a magyar költészet évszázadok óta szorosan összefonódott a hazaszeretettel, a költők dolga pedig a haza történetének megéneklése volt.
A költők mindig példát adtak emberségből, a jobb világért folytatott harcból. Irodalmunkból kitetszik a költő-írók társadalmi harca, küzdelme a szebb és boldogabb életért, a szabadságért, dacoltak a zsarnoksággal, szembeszálltak a származási megkülönböztetésekkel. A határokon kívülre szakadt magyar közösségekben összetartó erőt, reményt és vigaszt jelentett és jelent ma is a magyar irodalom Kerecsényi megfogalmazása szerint.
- Nekünk, magyaroknak, van mit ünnepelni a költészet napján. A csodálatos magyar nyelv olyan irodalmi nagyságokat adott a világnak, mint Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László és hosszan, nagyon hosszan lehetne folytatni a sort. A nemrég 75. születésnapját ülő Csukás István szerint a költészet: „A maradék tisztesség, amit még nem játszottunk el félelemből vagy renyheségből.” Becsüljük, ápoljuk költőink életműveit, s olvassunk, olvastassunk verseket nap, mint nap. Az ércnél maradandóbb dolgokba kell kapaszkodnunk - mondta Kerecsényi Zoltán.
Az Irodalmi Önképzőkör a mai előadóestre a hagyományos elemek mellé újdonsággal is készült. Az iskolában tanult József Attila-versek mellett a költő nem nagyon ismert írásait is előadták a tagok. Az újszerűség továbbá abban is megnyilvánult, hogy igazi, irodalmi színpadi jelleggel álltak ki a pódiumra a szereplők, mozgást is csempészve a versmondásba.
- Akár a történelmet, vagy korunkat vizsgáljuk, úgy tetszik, hogy a pénznek, a dicsőségnek s az erőszaknak, a hatalomnak minden egyébnél nagyobb a vonzereje. Ez a könnyebbik és sikeresebbnek tűnő emberi vállalkozás, ami azonban legtöbbször veszedelembe vitt és visz. Ugyanakkor mindig is voltak olyan, az igazságra eltökélt emberei a világnak, akik az élet igazi s belső törvényeit merték vallani és vállalni, emiatt sokszor megaláztatásokat, üldöztetéseket is szenvedve. A koruk sokszor nem ismerte el őket. Legtöbbször csak a következő idők értették meg, tárták föl életük értelmét s áldozták erkölcsi hasznát. Meglátásom szerint ilyen a magyar költők sorsának túlnyomó többsége is.
A nemzetek ébredése először mindig az irodalomban jelentkezett - utalt az intézményvezető a reformációra és 1848-ra, az 1900-as évek költészetére. Mint mondta, a magyar költészet évszázadok óta szorosan összefonódott a hazaszeretettel, a költők dolga pedig a haza történetének megéneklése volt.
A költők mindig példát adtak emberségből, a jobb világért folytatott harcból. Irodalmunkból kitetszik a költő-írók társadalmi harca, küzdelme a szebb és boldogabb életért, a szabadságért, dacoltak a zsarnoksággal, szembeszálltak a származási megkülönböztetésekkel. A határokon kívülre szakadt magyar közösségekben összetartó erőt, reményt és vigaszt jelentett és jelent ma is a magyar irodalom Kerecsényi megfogalmazása szerint.
- Nekünk, magyaroknak, van mit ünnepelni a költészet napján. A csodálatos magyar nyelv olyan irodalmi nagyságokat adott a világnak, mint Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy László és hosszan, nagyon hosszan lehetne folytatni a sort. A nemrég 75. születésnapját ülő Csukás István szerint a költészet: „A maradék tisztesség, amit még nem játszottunk el félelemből vagy renyheségből.” Becsüljük, ápoljuk költőink életműveit, s olvassunk, olvastassunk verseket nap, mint nap. Az ércnél maradandóbb dolgokba kell kapaszkodnunk - mondta Kerecsényi Zoltán.
Az Irodalmi Önképzőkör a mai előadóestre a hagyományos elemek mellé újdonsággal is készült. Az iskolában tanult József Attila-versek mellett a költő nem nagyon ismert írásait is előadták a tagok. Az újszerűség továbbá abban is megnyilvánult, hogy igazi, irodalmi színpadi jelleggel álltak ki a pódiumra a szereplők, mozgást is csempészve a versmondásba.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!