Az Élet Forradalma – ünnepi megemlékezés az 56-os forradalom 53. évfordulóján


2009-10-24 22:43:16  | cikk:  | fotó: Tóth Tamara  | 


Az Élet Forradalma – ünnepi megemlékezés az 56-os forradalom 53. évfordulóján főképe
Október 23-án 17 órakor, a Deák Ferenc utcában Kiss Zoltán emléktáblájánál kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának tiszteletére rendezett megemlékezés. Tollas Tibor Túlélők című versét Kincses László szavalta el, majd Vitéz Káldy József, nemzetőr dandártábornok mondott emlékező beszédet:

- Emlékezni jöttünk ide. Emlékezzünk egy korszakról. A tudósok megállapítása szerint a 15. század a humanizmus, a 16. század a reformáció, a 19. század a liberalizmus százada, a 20. századról pedig azt mondják a gyűlölet és a tömegterror százada volt. Épp egy ilyen törvénytelen, bírósági kirakatper áldozata lett Kiss Zoltán is.

Ezt követően a Mándi Márton utcában is elhelyezték a megemlékezés koszorúit dr. Katona István emléktáblájánál. Az ünnepség 18 órától a Jókai Mór Művelődési Központ színháztermében folytatódott. Unger Tamás, önkormányzati képviselő beszédében azt mondta, az 1956-os forradalmat sokféleképpen nevezik. Nevezik az ifjúság forradalmának, hiszen a fiatalok kezdték és ők tartottak ki benne a legtovább, s a harcok és a megtorlás áldozatainak nagyjából negyede 21 éven aluli fiatal volt. 1956 nem egy ideológiáé, vagy egy eszményé, hanem az élet forradalma volt. 1956 elemi lázadása azért tört ki, hogy normálisan lehessen élni az életet. Emberhez méltó szabad életet. Nevezik a polgári, demokratikus értékrend forradalmának, a nemzeti szellem forradalmának, hiszen mindenki ott volt: tanárok, diákok, és kétkezi munkások, egyszerű emberek és professzorok.

- Milyen közös cél vezérelte őket? Hogyan került egymás mellé a barikádon az egyetemi tanár és a pesti vagány, a nyomdász és a földműves? Hogyan jutottak el odáig, hogy azt mondják: elég volt! A válasz egyszerű: mindenkinek volt elszámolnivalója a Sztálin és Rákosi nevével jelzett rendszerrel, amely a német megszállók kikergetése után, a fegyver jogán vette kézbe hazánkat - mondta a képviselő, majd folytatta:
- A mai napon az 1956-os forradalmon kívül az 1989. évi köztársaság kikiáltására is emlékezünk. Gondoltuk volna a rendszerváltás éveiben, hogy több mint 50 évvel 1956 és húsz évvel a harmadik köztársaság kikiáltása után egy, 1956-hoz nagyon hasonló helyzetben találjuk majd magunkat? Gondoltuk volna, hogy 2009-ben még mindig az áldemokráciával kell küzdelmet folytatnunk? Gondoltuk volna, hogy ugyanúgy a hatalom hazugsághálójában vergődünk és ugyanúgy egy vékony kiváltságos réteg önkényeskedése és hozzá nem értése miatt szenvednek majd tömegek? ’56 egy erkölcsi alapokon nyugvó, szabad Magyarországban gondolkodott. Ezért harcoltak több ezren, ezért vállalták a büntetést, a halált vagy az emigrációt. Legyünk méltók hozzájuk! Harcoljuk a tiszta közéletért, mondjuk ki véleményünket, még ha hátrányba kerülünk is, tegyünk, cselekedjünk a közért.

A megemlékezés a Gyerekjáték - lejegyezetlen krónikák 56-ból című műsorral folytatódott, a város diákjainak előadásában, majd az emlékezők a Magyar Pieta 1956 szobornál is elhelyezték a tiszteletadás koszorúit.

Tóth Tamara

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!