Földrengés - Ön érezte?
2011-02-05 14:29:07 | cikk: Tóth Tamara |
Január 29-én, szombaton késő délután, háromnegyed hétkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint a Richter-skála szerint 4,8 erősségű volt a földrengés rázta meg hazánkat, melyet városunkban is érezni lehetett. A rengések 5-10 másodpercig tartottak. Az epicentrum Budapest és Győr között nagyjából félúton, Oroszlány környékén volt. Az Európai- Mediterrán Szeizmológiai Központ műszerei a rengés középpontját Székesfehérvártól 33 kilométerre, északnyugatra, Oroszlánytól 6 kilométerre, északkeletre jelezték. A műszerek szerint a rengés kiterjedése észak-nyugati irányba 113, nyugatra 54, észak-keletre pedig 53 kilométeres volt. A honlap adatai szerint a földrengés 18:41-kor történt.
Magyarország nem tartozik a földrengés veszélyeztetett országok közé. Ennek oka a mélység viszonylagos stabilitása, valamint a tetemes vastagságot elérő üledékes kőzetek ténye. A rengések szempontjából legaktívabb zóna a Komárom–Berhida-vonal. Ennek az az oka, hogy a Dunántúli-középhegység kiemelkedése máig tart. Másik veszélyeztetett terület a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonalában meglévő mélyárok környéke. Itt találkozik az úgynevezett Eurázsiai Lemezdarab az Afrikai Lemezdarabbal. A dél-dunántúli mészkőrétegekben rögzített jura időszaki mágneses irány különbözik a Bakony hasonló korú jura kőzeteinek paleomágneses irányától. Eltérő az üledékek ősmaradvány-társasága is. A dél-dunántúli jura időszaki kőzetek elsősorban olyan kövületeket zárnak magukba, amelyek a Tethys eurázsiai partszegélyeinek élettárulásaihoz tartoznak.Hazánk aljzata két olyan különböző fejlődéstörténetű kéregrészből áll, amelyek a jurában még egymástól igen messze helyezkedtek el, a Tethys afrikai, illetve eurázsiai seljfjeihez tartoztak. A két kéregrész határát a Zágráb - Kaposvár - Dunaújváros - Miskolc vonalában meghúzható nagyszerkezeti vonal képezi. Később a szerkezeti vonaltól északnyugatra eső lemezdarab ékszerűen benyomódott Eurázsia testébe, az ék csúcsa az Északkeleti-Kárpátoknál lehet.A legnagyobb erejű földrengés 1956-ban Taksonyi epicentrummal volt hazánkban, mely jelentős károkat okozott.
Nagyobb rengések Magyarországon:
• 456. szeptember 7.: A legkorábban feljegyzett földrengés a Kárpát-medence területéről. Savariában (ma Szombathely) történt, 6,1-es erősségű volt.
• 1763. június 28.: 6,3-as erősségű rengés Komáromban, a város egyharmada elpusztult és több mint hatvanan meghaltak. Ez volt a Magyarországon bekövetkezett legnagyobb erejű földrengés.
• 1810. január 14.: 5,4-es erősségű földrengés Móron és környékén.
• 1911. július 8.: 5,6-es földrengés Kecskeméten és környékén. Haláleset nem történt, de sok ház megrongálódott, némelyiket a lakóknak el kellett hagyniuk.
• 1925. január 31.: 5-ös erősségű földrengés Egerben és környékén. A károk jelentősek voltak, de halálos áldozat vagy súlyos sérülés nem volt.
• 1956. január 12.: 5,6-es erősségű földrengés Dunaharasztiban, néhányan meghaltak, a házak legtöbbje megsérült.
• 1985. augusztus 15.: 4,9-es erősségű rengés Berhidán és környékén.
• 2011. január 29.: 4,7-es erősségű rengés Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben. A rengést az egész Dunántúlon és dél-Szlovákiában is lehetett érezni. Az 1985-ös berhidai óta ez volt a legnagyobb erejű földrengés. Földrengések, melyek városunkat is érintették:
• 2004. május 25. - A Richter-skála szerint 3,7 erősségű földrengést érzékeltek Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A rezgéseket a kelet-ausztriai Burgenland tartományban és Alsó-Ausztria egy részén, illetve Pozsonyban és környékén, a Duna szlovákiai oldalán fekvő felső-csallóközi településeken is észlelték. Az epicentrum, a Győr-Moson-Sopron megyei Beled község környékén kisebb károk keletkeztek a néhány épületben.
• 2005.május 16-án, 15 óra 39 perckor, a Richter-skála szerint 3,0-as erősségű rengést érzékeltek.
• 2008.január 18-án a reggeli órákban, a Richter- skála szerinti 3,2-es erősségű földmozgás volt.
Ön érezte a földrengést?
Forrás: internet
Magyarország nem tartozik a földrengés veszélyeztetett országok közé. Ennek oka a mélység viszonylagos stabilitása, valamint a tetemes vastagságot elérő üledékes kőzetek ténye. A rengések szempontjából legaktívabb zóna a Komárom–Berhida-vonal. Ennek az az oka, hogy a Dunántúli-középhegység kiemelkedése máig tart. Másik veszélyeztetett terület a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonalában meglévő mélyárok környéke. Itt találkozik az úgynevezett Eurázsiai Lemezdarab az Afrikai Lemezdarabbal. A dél-dunántúli mészkőrétegekben rögzített jura időszaki mágneses irány különbözik a Bakony hasonló korú jura kőzeteinek paleomágneses irányától. Eltérő az üledékek ősmaradvány-társasága is. A dél-dunántúli jura időszaki kőzetek elsősorban olyan kövületeket zárnak magukba, amelyek a Tethys eurázsiai partszegélyeinek élettárulásaihoz tartoznak.Hazánk aljzata két olyan különböző fejlődéstörténetű kéregrészből áll, amelyek a jurában még egymástól igen messze helyezkedtek el, a Tethys afrikai, illetve eurázsiai seljfjeihez tartoztak. A két kéregrész határát a Zágráb - Kaposvár - Dunaújváros - Miskolc vonalában meghúzható nagyszerkezeti vonal képezi. Később a szerkezeti vonaltól északnyugatra eső lemezdarab ékszerűen benyomódott Eurázsia testébe, az ék csúcsa az Északkeleti-Kárpátoknál lehet.A legnagyobb erejű földrengés 1956-ban Taksonyi epicentrummal volt hazánkban, mely jelentős károkat okozott.
Nagyobb rengések Magyarországon:
• 456. szeptember 7.: A legkorábban feljegyzett földrengés a Kárpát-medence területéről. Savariában (ma Szombathely) történt, 6,1-es erősségű volt.
• 1763. június 28.: 6,3-as erősségű rengés Komáromban, a város egyharmada elpusztult és több mint hatvanan meghaltak. Ez volt a Magyarországon bekövetkezett legnagyobb erejű földrengés.
• 1810. január 14.: 5,4-es erősségű földrengés Móron és környékén.
• 1911. július 8.: 5,6-es földrengés Kecskeméten és környékén. Haláleset nem történt, de sok ház megrongálódott, némelyiket a lakóknak el kellett hagyniuk.
• 1925. január 31.: 5-ös erősségű földrengés Egerben és környékén. A károk jelentősek voltak, de halálos áldozat vagy súlyos sérülés nem volt.
• 1956. január 12.: 5,6-es erősségű földrengés Dunaharasztiban, néhányan meghaltak, a házak legtöbbje megsérült.
• 1985. augusztus 15.: 4,9-es erősségű rengés Berhidán és környékén.
• 2011. január 29.: 4,7-es erősségű rengés Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben. A rengést az egész Dunántúlon és dél-Szlovákiában is lehetett érezni. Az 1985-ös berhidai óta ez volt a legnagyobb erejű földrengés. Földrengések, melyek városunkat is érintették:
• 2004. május 25. - A Richter-skála szerint 3,7 erősségű földrengést érzékeltek Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A rezgéseket a kelet-ausztriai Burgenland tartományban és Alsó-Ausztria egy részén, illetve Pozsonyban és környékén, a Duna szlovákiai oldalán fekvő felső-csallóközi településeken is észlelték. Az epicentrum, a Győr-Moson-Sopron megyei Beled község környékén kisebb károk keletkeztek a néhány épületben.
• 2005.május 16-án, 15 óra 39 perckor, a Richter-skála szerint 3,0-as erősségű rengést érzékeltek.
• 2008.január 18-án a reggeli órákban, a Richter- skála szerinti 3,2-es erősségű földmozgás volt.
Ön érezte a földrengést?
Forrás: internet
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!