Eljött az ideje, hogy világossá tegyük, mi is az a magyar áru- Gőgös Zoltán a dioxin-botrányról


2011-01-25 14:33:58  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Eljött az ideje, hogy világossá tegyük, mi is az a magyar áru- Gőgös Zoltán a dioxin-botrányról főképe
A guargumi, melamin és a madárinfluenza után itt az újabb botrány: dioxinnal fertőzött hús és tojás érkezhetett hazánkba németországi termelőktől, beszállítóktól. Az ezzel kapcsolatos hírek és kormányzati intézkedések napról napra változnak, ezért Gőgös Zoltán ma sajtótájékoztatón hívta fel mind a lakosok, mind a kormány figyelmét: változásra van szükség!
Elsőként a dioxin-szennyezés problémáját tisztázta: a dioxin elég súlyos rákkeltő anyag- mondta Gőgös. Ez egy rossz égéstermék, ezért meglepő, hogy hogyan kerülhetett húsba?
A konkurenciaharc és kialakult világpiaci verseny miatt mindenki arra törekszik, hogy az élelmiszerek gyártásának költségét csökkentse; a takarmánygyártók újabb és újabb ötletekkel állnak elő, hogyan lehetne a takarmány energiatartalmát úgy növelni, hogy ne kelljen több abrakot használni. A hollandok kifejlesztettek erre egy módszert. Az elhasznált sütőolajak újrahasznosításával próbálták meg a takarmány energiatartalmát növelni. A baj akkor keletkezik, amikor ezeket a sütőolajakat túlhasználják, magyarul túlégetik, ami a gyorsbüféknél, különböző élelmiszergyártó cégeknél nem elképzelhetetlen, viszont nincsen olyan szűrőrendszer, amely ezt kiszűrné, így belekerül az állat takarmányába, majd az élelmiszerbe is. Nincsen olyan főzési technológia, amelyből ez távozni tudna, mivel a dioxin szervetlen vegyület, a hőkezeléssel nem tűnik el. Németországban is elég sok tartomány használta ezt „technikát”. Hazánkban közel 300 sertéstelep állítja elő a Magyarországon lévő 3 millió disznó 80 százalékát, a többit importból pótolja, a karácsony előtt kirobbant botrány miatt a németeknél több mint 1000 telepet zártak be, több tartományt érintett a dolog.
Míg karácsony előtt hazánkban a disznót 320 forintos mérőáron számolták, a napokban ez az összeg 230-250 forintra esett vissza, tehát folyamatosan csökken a felvásárlások száma. Gőgös Zoltán kihangsúlyozta, minden olyan intézkedést, melyet a fogyasztóvédelem okán hoz a kormány, tehát bármilyen korlátozást vezetnek be, ő és pártja is támogat.
- Többek között a részleges importkorlátozást is támogatjuk. Úgy véljük, ebben az ügyben el kell menni a falig, amit az európai uniós, egyébként működő rendszerek megengednek. Viszont attól óvnám a kormányt, hogy olyan kijelentéseket tegyen, mint hogy Magyarországra nem kerülhetett be ilyen szennyezett élelmiszer. Ezt azért nem lehet kijelenteni, mert a nyers hús vizsgálata önmagában nem elég, az összes, több százezer félkész terméket, amiben tojásféle, vagy hústermék van, fizikailag képtelenség bevizsgálni úgy, hogy nincsenek határaink- véli az országgyűlési képviselő.
A Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke szerint a feladat kettős: egyrészt tartani kell azt a féket, hogy csak laborokban megvizsgált, ellenőrzött termékek érkezhessenek hazánkba. Másrészt arra kell majd vigyázni, hogy a visszaeső kereslet okán, ami majd nagyon leviszi az árakat, a magyar sertésgyártók ne hagyják abba tömegesen a sertéstartást.
-Meg kell segíteni a magyar állattartókat. Vannak legálisan adható támogatások, melyeknek egy részét nyáron felfüggesztette a kormány, majd bejelentette, hogy újraindítja. Ezeket azonnal folyósítani kell, főleg hullaégetéssel, gyógyszerekkel kapcsolatos pályázatokról van szó. A Magyar Állatjóléti Támogatási Rendszer mindig utófinanszírozott, tehát a tárgyévi igényléseket a következő évben fizeti ki az állam. Azt gondolom, hogy át kell állni a negyedéves finanszírozásra és az évi 6-7 milliárd forintnyi pénzzel ezt folyamatossá lehet tenni. Szükségesnek látom egy Központi Takarmányalap létrehozását is, melyből azok az állattartók tudnak takarmányhoz jutni, akik egyébként a piacról képtelenek beszerezni a rendkívül drága takarmányt. A kormánynak azt is meg kell kockáztatnia, hogy a stratégiai készleteket felszabadítsa, ez nagyjából hetvenezer tonna kukoricát és egyéb vegyes gabonát jelent. Ha ez a készlet nem kerül át az állattartókhoz, akkor lesznek olyan telepek, melyek azért zárnak be, mert nem tudják az állataikat etetni.
Gőgös Zoltán szerint eljött az ideje, hogy világossá tegyük, mi is az a magyar áru. Külön kiemelte a Minőségi Magyar Sertéshús védjegyet, amely két évvel ezelőtt indult útjára. Alapkövetelménye, hogy az állatnak Magyarországon kell felnőnie, így garantálva, hogy kiváló minőségű, magyar takarmányon nevelkedik. Emellett Gőgös fontosnak tartja, hogy a lakosság figyelmét felhívja a magyar termékek tudatos vásárlására.
A megyénkben, illetve a térségünkben működő cégek nem használnak import alapanyagot, tehát biztonságban fogyaszthatóak az általuk előállított termékek. A devecseri és a veszprémi valamint a városunkban működő feldolgozóüzemek nem vesznek import termékeket- hangsúlyozta ki Gőgös Zoltán.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!