Karinthy Márton volt a Refi díszvendége


2011-01-24 19:34:20  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Karinthy Márton volt a Refi díszvendége főképe
A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája a Magyar Kultúra Napja alkalmából ma a református templomban Karinthy Márton színházrendezőt, írót, Karinthy Ferenc fiát, Karinthy Frigyes unokáját hívta el beszélgetni. Az író nemrégiben kétkötetes könyvet írt családja történetéről, melynek címe Ördöggörcs-utazás Karinthyába. Ennek kapcsán a népes diáksereg előtt különböző anekdotákat mesélt családjáról, ahol szinte mindenki művész volt, kitért híres betegségükre is, mely könyvének címét viseli, az ördöggörcsre is. Karinthy Gábor, az író nagybátyja nevezte így saját betegségét. A mű három generáció azonos terjedelmű elemzése és emléket állít a magáról kevés emléket hátrahagyott bomlott családtagnak, Gábornak is.
Karinthy Frigyes 1914-ben vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt, gyermekük, Karinthy Gábor költő lett. Karinthy Frigyes 1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író, Márton édesapja.
A Karinthy-família végigélte-szenvedte a XX. század valamennyi traumáját. Karinthynak lenni nehéz örökség, a név kötelez. Karinthy Márton saját bevallása szerint mindenáron el akarta kerülni, hogy ő is író legyen, de az irodalomhoz mindig közel akart lenni, ezért a színház világát választotta. Kutatásai alapján kiderült, hogy ősei Pápáról származnak, egészen pontosan a fővárosi levéltárban talált jegyzetek alapján az akkori református kollégium udvarán órásboltjuk volt. Mint mondja, ősei nem voltak mások, mint a magyarságba beépülő zsidó család, akik az évek során elmagyarosodtak. Nagyapjáról elmondta, olyan volt, mint ma a sztárok. Hirtelen robbant be az ország közéletébe, majd kulturális életébe, az emberek mindig valami vicceset vártak tőle.
Karinthy Márton 1982-ben megalakította a háború utáni első magánszínházat, amely idestova 22 éve sikeresen teljesíti célkitűzéseit: a Karinthy-hagyomány és szellemiség fenntartását, ápolását, továbbvitelét, egy színvonalas, szórakoztató, polgári színház folyamatos üzemeltetését. A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult, vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi.
A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett. A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjával.
1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helyiségüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó új kőszínháza.
Karinthy magáról elmondta, nagyon jó vezetékneve van, most már csak az kell, hogy a keresztnevét is ismertté tegye. Szerinte általában minden ember élete erről szól, hogy a keresztnevét ismertté tegye.
- A Karinthyság az én keresztem. A név, szellem, hagyomány és kulturális elemózsia, amely egy életreszólóan meghatározta az előnyeit és a hátrányait számomra- vallja Karinthy Márton.


Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!