Farkas Bertalan volt az idei Tarczy-nap vendége


2010-12-03 20:06:11  | cikk: Babos Petra  | fotó: Babos Petra  | 


Farkas Bertalan volt az idei Tarczy-nap vendége főképe
1807. december 6-án született Hetényben Tarczy Lajos filozófus, természettudós. Születésének 203. évfordulójára emlékeztek a Tarczy Lajos Általános Iskola tanulói és dolgozói. Az egész napos program nyitásaként Máté Ferenc 5. osztályos diák ismertette a Pápán végzett és 1841-ben a főiskolai Képzőtársaságot megalapító tanár életútját és munkásságát, majd Venczel Csaba igazgató és a Diákönkormányzat két képviselője megkoszorúzták a Tarczy Lajos emlékművet az intézmény aulájában.
- A délelőtt folyamán rengeteg érdekes vetélkedőre és játékra invitáltuk a gyerekeket, mint például: angol nyelvi, szépkiejtési, számítógépes, sakk és sudoku versenyre. A Tarczy-nap idei mottója: Fókuszban az űrkutatás. Ez alkalomból hirdettünk rajzversenyt, melynek a világűr és az űrkutatás volt a témája, de nem hiányozhatott a 30 éves a magyar űrkutatás című vetélkedő, valamint a Tarczy professzor munkássága előtt tisztelgő életrajzi verseny sem. Harmadik éve már, hogy városi Biblia történeti vetélkedőt is szervezünk. Természetesen a sport sem maradhatott el a versengések közül- mondta el Venczel Csaba igazgató.
A szakadó hóesés ellenére a nap fénypontja –melyre több mint 600 diák várt- Farkas Bertalan kutató űrhajós előadása volt. Az első magyar űrhajós rövid filmes prezentációjában bemutatta az űrrepülést. Beszédében kitért az 1980. május 26-án indult Szojuz-36 űrhajó fedélzetén szerzett élményeire, tapasztalataira. Beszélt a súlytalanság állapotáról, valamint a világűrben való étkezésről, sőt hozott is magával speciális űrhajón fogyasztható ételeket, konzerveket.

A rendezvény az eredményhirdetéssel és a díjkiosztóval zárult.

Képek:

Tarczy Lajos: (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tarczy jómódú családba született, elemi iskolába és gimnáziumba szülőhelyén, majd Révkomáromban járt. Teológiai és filozófiai tanulmányait Pápán végezte Mándi Márton István tanítványaként, majd Bécsben és Berlinben tanult fizikát és matematikát.

1833-tól haláláig, 48 éven keresztül volt a pápai kollégium tanára. A filozófiában Hegel nézeteit vallotta és adta elő tanszékén, ezt az egyházkerületi gyűlésen felrótták neki és le kellett mondania a filozófia oktatásáról, így ettől kezdve csak természettudományt tanított. Tanártársával, Bocsor Istvánnal együtt folytatta a Mándi által megkezdett újjászervezést, modernizálást, 1837-ben önálló nyomdát hozott létre az iskolában. Az oktatás mikéntjét is megreformálta, az addig gyakorlattól eltérően diákjaitól nem a tananyag visszamondását várta el, hanem önálló gondolkodásra kívánta sarkallni őket. Sokoldalú esztétikai és irodalmi nevelést folytatott. 1841-ben megalapította a főiskolai Képzőtársaságot, melynek első tanárelnöke lett. A Képzőtársaság hamarosan Pápa egyik szellemi központjává vált, itt kezdte pályáját többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Orlai Petrich Soma is.

Tarczy számos természettudományi tankönyvet írt, melyekkel részt vállalt a magyar nyelvű szaknyelv kialakításában. Munkája elismeréseképpen az MTA 1838-ban levelező, majd 1840-ben rendes tagjai sorába választotta. Széchenyi István gróffal személyes kapcsolatot tartott, az ő nagycenki birtokán látott mintagazdaság olyan hatással volt rá, hogy Pápán is létrehozott egy hasonlót.

A szabadságharcban honvédtisztként szolgált, annak leverése után csak a tudománynak és tanári hivatásának élt. Sírja az alsóvárosi temetőben található.
Forrás: internet

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!