Célunk az építés tiszteletet tudó folytatása – beszélgetés Mezei Lászlóval a Fő tér rekonstrukciójáról


2009-10-11 21:02:22  | cikk:  | 


Pápa főterének tervezett rehabilitációja Magyarország egyik legegységesebb és legkarakteresebb barokk terének megújulását eredményezi Mezei László okleveles építész szerint, aki a Fő tér rekonstrukciójának terveit készítette.

A térrendezés alapelveként rögzíthető, hogy a középkori térszerkezetből a XVIII. század végén kialakult teret egységes barokk együttesként kell kezelni, ahol a középkor látványosan csak a szerkezetben és a középkori templom falainak térszinten történő bemutatásában jelenik meg. A tér geometriai rendje próbálja követni a barokk térszervezés dinamikáját szem előtt tartva és tisztelettel kezelve a hangsúlyokat: Nagytemplom, Várkastély. A kastély és a templom kapcsolatrendszere a széles gyalogos térfelületek kialakításával intenzívebbé válik. A Fő tér fogalma rehabilitálódik, a térnek szerves részévé válik a templom és a kastély közötti térfelület is. A tér zöldfelületeinek és burkolt felületeinek kialakításánál a fokozatosan változó és feltáruló látványok tiszta térkapcsolatokban kerülnek bemutatásra. A tér három térrészre osztható, amely teresedések egymással határok nélküli egységes nagy teret alkotnak. A három térrész: a templom főhomlokzata előtti legfrekventáltabb rendezvénytér centrumában a rekonstruálandó egykori szökőkúttal, a Korvin utca tengelyében és templom nyugati homlokzatának apszisában kialakuló piazzetta centrumában Marton László Gróf Eszterházy Károly püspök bronzszobrával, amelynek posztamense újrafogalmazásra kerül. A posztamensben a középkori városszerkezet modellje, makettje jelenik meg, amely mellett a nagy városépítő szobra áll. A harmadik tér a templom és a kastély tengelyébe kerülő szentháromság szobor. A szobor az eredeti adatok hiányában a jelen kor szellemében kerül megformálásra. A tér a Belváros közlekedési rendjének átalakulásával tud csak teljesen megújulni. Ennek műszaki feltételei többnyire adottak, a tér rendezésével a hiányzó elemek is helyükre kerülnek. A téren megerősödnek a gyalogos köztéri funkciók, a tér több városi rendezvénynek tud helyet biztosítani, emellett a vendéglátó teraszok felületének növelésével a helyi szolgáltatások körét bővíti és idegenforgalmi kedvező hatása sem elhanyagolható. Cél az év minden időszakában élhető városi centrum kialakítása.
A pápai főtér szerkezetét, az elénk táruló látványt a Nagytemplom uralja. Ugyanakkor sok vele a „gond”: nem a tér közepén áll, hátát mutatja a Várkastélynak, a tér, de még a város méretéhez képest is grandiózus. Hogyan kell értelmeznünk ezt az épület- és téregüttest az Ön véleménye szerint?
- Gróf Eszterházy Károly püspök Fellner Jakabot bízta meg a templom megtervezésére, aki már 1762-től Eszterházy szolgálatában állt. A terveket áttekintve Eszterházy egyrészt egyszerűsítésre utasította Fellnert, másrészt megküldte neki a család 1760-ban elhunyt bécsi építészének, Franz Anton Pilgramnak a váci székesegyházhoz készített rajzait. Ennek mintája a római Santa Agnese templom volt; így került osztrák közvetítéssel a vatikáni barokk építészet jellegzetes toronypárja a pápai Fő térre. Az első szakaszban, 1774-ben az új templom főfalait emelték fel, 1775-ben a tetőzetet készítették el, 1776-ban a monumentális tornyokat építették meg. Az 1780-as években a betegeskedő Fellner helyett munkatársa,
Grossmann József vette át az építkezés irányítását, majd halála után mestere szellemében folytatta a munkálatokat. A templom és a kastély kapcsolatára a kutatások elfogadható magyarázatot nem tudnak adni. A kastély tengelye és a templom középtengelye közel 10 méter eltéréssel majdnem egybe esik, de itt figyelembe illik venni, hogy a
térrendezésnél a középkori szerkezet és alapok többnyire változatlanul maradtak. Tény viszont, hogy a két tengely közel párhuzamos egymással. A barokk szigorú geometriai elveit követve kissé érthetetlen ez a pontatlanság, továbbá az is, hogy a templom miért nem a főhomlokzatával fordul például a kastély felé, hanem az egyszerűen kialakított nyílás nélküli szentélyével. A középkori templom helyzetét tekintve még az oldalhomlokzattal a kastély felé forduló elhelyezkedés is érthetőbb lett volna. Ugyanígy nem kezelhető Fő utcára komponált tömegként az épület, ugyanis a Fő utcából szinte nem is látható.
Elképzelhető, hogy a középkori (pl. reneszánsz) és a barokk térszervezés finom átmenetéről van szó a pápai Fő tér esetében. A tisztán megmaradt középkori térfalak között kellett barokk együttest komponálni a középkori alapokon átépített kastélyból és az új templomból. A középkori nagy vásártér a középkori templomtól eltérően a kastély előtti térbe markánsan belenyúló barokk templommal jelentősen szűkült, a cinterem és a középkori falu elbontásával új tér jött létre a déli térfal épületei előtt. A statikusan átlátható középkori tér jellege a léptékében sokkal grandiózusabb barokk nagytemplommal megváltozott. Bármely irányban közelítünk a tér felé, az egészében nem látható már át. Viszont éppen ez a barokk térszervezés egyik jellemző sajátossága, hogy a tér egyes szeletei éppen a benne történő mozgás során tárulnak folyamatosan fel. Ilyen tekintetben valóban jól sikerült barokk térszervezésről beszélhetünk. A geometriai rend bizonyos hiányosságokat mutat, ugyanakkor a két térszervezés interpolációja adja a tér egyedi sajátosságait. A Szent István út felől széles, levegős felületként nyílik meg a tér, ahol a templom szentélyének és nyugati oldalhomlokzatának monumentális, de egyszerű felületei emelkednek. Ez a látvány az eltúlzott fásítás miatt ma már nem érzékelhető.

Mi változik meg a rekonstrukció során?

- A közterületi rehabilitáció jellemzően a Fő tér 6, 7, 10/1, 10/2, 10/3 helyrajzi számú (továbbá: hrsz) önkormányzati ingatlanokra vonatkozik. Miután a jelenlegi ingatlanhatárok és a történelmi telekstruktúra között eltérések mutatkoznak, a Várkastély egykori falazott kerítéséig, díszes kovácsoltvas kapujáig foglalkozik a tanulmány a közterületek vizsgálatával. Emiatt érintett még a 2. hrsz-ú önkormányzati ingatlan délnyugati sarka is. Egyházi tulajdonban található a Nagytemplom 9. hrsz-on álló telke, ahol a kőoszlopos lánckerítés és a templom fala közötti területrész a beavatkozásoknál és a régészeti feltárás során szintén érintetté válik.

Mi a céljuk az átalakításokkal?
- A rehabilitáció célja az építés tiszteletet tudó folytatása és továbbgondolása, a történelmi örökség megőrzése és megfelelő módon történő bemutatása.

Hogy fogják mindezt megvalósítani?

- A kastély és a templom közötti térkapcsolatot fel kell erősíteni utalva a középkori tér
helyére. Újra kell értelmezni a Fő tér mint tér fogalmát helyi és szakmai szinten egyaránt. A történelmi örökségre utalva a templom és a kastély közötti terület térszerű újrafogalmazása a területen átvezető gyűjtőút ellenére elengedhetetlenül aktuális. Miután folyik a kastély és környezetének, benne a díszudvarnak a tervezése is, a két területet közterületi elemeit egységes szemlélettel kell kezelni. A kastély díszudvara a Fő tér felé nyílik, annak az a fő megközelítési iránya. A helyreállítás során visszaépül a kastélypark egykori kerítése a kastély tengelyében a díszes kovácsoltvas díszkapuval, mely áttörtségével továbbra is biztosítja a vizuális kapcsolatot a kastély felé. Jelenleg a templom-kastély közötti kettős fasor megtöri ezt a kapcsolatot, a kastély nem tárul fel a tér felől. A fasorok, fák többségét a két épület között kivágni javasoljuk. Két tekintélyes platán és egy-két hárs szoliterszerű megtartásán el lehet gondolkodni, de jellemzően levegőt kell adni a nagyléptékű térnek.
A térre bevezető utak irányítottságát jelzésszerűen meg kell tartani. Így többek között
a templom főhomlokzata előtti átlós út csapásirányt a térrendezés során figyelembe kell venni. Az utak a burkolt közterület olyan részeivé válnak, ahol az egykori keresztmetszetre utalva nem karakteresen jellemző a klasszikus járda - zöldsáv - útpálya keresztmetszet, hanem összefüggő síkokból álló térfelület jön létre. Olyan síkokból, amelyek a templom felé irányítják a haladási irányokat emelve az épület nyugodt dominanciáját.
A középkori falu és templom falmaradványait a burkolat síkjában kell bemutatni nem megfeledkezve arról, hogy a tér elsődleges arculata, építészeti karaktere barokk és nem középkori. A közterület rendezésére készített javaslatban a térszerkezet kiegészül egy
határozott és nagyvonalú geometriai renddel. Olyan sugaras elrendezésű szerkezeti elemekkel, amelyek a templom geometriai középpontjából indulnak és körcikkelyeikkel igazodnak a bevezető utak irányaihoz és a barokk térben mozgó egyén számára dinamikusan változó térfalakhoz. A három térrészre bomló Fő tér szerkezeti struktúrája megmarad oly módon, hogy ezek a terek egymásba olvadva önálló részei maradnak a Fő tér egységes szerkezetének. Az egyes térrészek geometriai centrumait térképző elemek jelzik. A templom főhomlokzata előtti tengelyben az egykori szökőkút rekonstruált változata készül el. A Korvin utca
középkori szélességében, az utca tengelyében a templom nyugati oldalhomlokzatának apszisába kerül Marton László Eszterházy Károlyról készített bronzszobra. A kastély és a templom közötti téren az egykori egyházi emlék (szentháromság szobor) alkotja a tér centrumát, amely egy új köztéri alkotásként lesz. A rehabilitáció során a tér rendeltetése megváltozik, elsődlegessé válnak a gyalogos köztéri funkciók oly módon, hogy a homogén térburkolattal ellátott térbe az adott rendezvény, esemény igényének megfelelő berendezések kerülnek (borfalu, színpad, játékváros, koncert, utcazene, korcsolyapálya stb.).

Merre halad a  forgalom  a rehabilitáció után?
- A téren jelenleg több városi gyűjtőút halad keresztül. A város hatályos településrendezési tervei és az időközben lezajlott városfejlesztési beruházások lehetővé tették, hogy a Fő tér területének meghatározó részei a gépjárműforgalomtól mentesüljenek. Az önkormányzati döntések értelmében a tér jelentős része gyalogos közterületté alakul, vele párhuzamosan a Fő utca forgalmi rendje is megváltozik. A Fő tér aszfaltozott területeinek többsége jelenleg fizetős parkoló terület, amelynek kiváltására nagy felületű és kapacitású városi parkolóterületeket építettek ki a várkerti védett közpark határán. Ezek a parkolók a részben tehermentesített belváros és a piac, buszpályaudvar személygépkocsi parkolási igényeit hivatottak kielégíteni. A forgalmi változások következtében a téren átmenő gépjármű forgalom teljesen megszűnik, korlátozott behajtási lehetőséggel, egyirányú kiszolgáló útként a
plébániasor – Fő utca nyomvonala marad meg a kastélytól déli irányba haladva. A Szent István út – Gróf út alakul át fő közlekedési iránnyá. Ebbe köt be kizárólag jobbra kanyarodási lehetőséggel a Korvin utca és egyben a téren működő jelzőlámpás forgalomirányítás megszűnik. A rehabilitáció egyik alapelveként fogalmazódott meg, hogy a közlekedési hálózat elemeinek biztonságos kialakítása mellett a forgalomtechnika alárendelt szerepben maradjon a tér egységes kialakítása érdekében. Így például a gyalogátkelőhelyek, forgalmi elválasztó sávok mind a rendezés geometriai rendjéhez igazodnak. A gépjármű forgalmi területeket és a gyalogos felületeket kőkocka ülőfelületekből kialakított elválasztó sávok határolják. A rendezendő térfelület meghatározó része vágott kőlapokból álló mezőket tartalmaz kiskockakő elválasztó sávokkal. Egyes útfelületeken nagykockakő burkolat készül. Az alkalmazandó természetes kőanyag: andezit és gránit. A Nagytemplom előtt a középkori templom falszerkezetei a burkolat síkjában, anyagában jelennek meg.
Az önkormányzat a teret övező épületek többségében tulajdonos, az üzletek, vendéglátóhelyek bérleti szerződés keretében működnek. Az épületek földszinti részein jelenleg különböző pénzintézetek, üzletek, vendéglátó egységek működnek. A nagy árufeltöltés igényű funkciók, mint például a húsbolt a rehabilitáció során megszűnnek. A tervek szerint a földszinti helyiségekben erősíteni kell a vendéglátó funkciókat, az élhető közterület érdekében a Fő utcától a Korvin utcáig húzódó karéjban vendéglátó teraszok alakulnak ki.

Lesz-e lehetőség majd a téren rendezvények megszervezésére, lebonyolítására?
- Az év minden időszakában szerveznek különböző városi rendezvényeket jelenleg is a téren, ezek zavartalansága viszont csak a rekonstrukció megvalósítása után válik elérhetővé. A téli hónapok az adventi eseményeket kivéve általában csendesek, ilyenkor a vendéglátó szolgáltatások forgalma is visszaesik. Az önkormányzat a téren kialakítandó funkciók körének bővítésével, jégpálya kialakításával próbálja a forgalmat, szabadidős szolgáltatások körét a novembertől márciusig terjedő időszakra is kiterjeszteni. A téren megszűnő taxiállomás átkerül a Fő utcába a Griff szálló oldalába.  A templom mögött megszűnő nyilvános WC-t az időszakonkénti nagytömegű rendezvények miatt pótolni szükséges. Ilyen csoportos illemhely a Fő utca 2. szám alatti Pedagógus Művelődési Ház udvari helyiségeiben alakítható ki. Itt lesznek olyan szerviz helyiségek is, amelyek a téren szervezett rendezvények protokoll hátterét hivatottak kiszolgálni. A plébániasoron a templom oldalában kialakított megállóhelyen lehetőség nyílik konflisok várakozására. A kastély felújításának tervezése és kivitelezése párhuzamosan halad a tér rendezésével. A két épület kapcsolatrendszerének erősítése és a térszerkezet látványának visszaállítása érdekében a zöldfelületi rendszer jelentősen megváltozik. A fasorok, facsoportok jelenleg teljesen megakadályozzák a tér átláthatóságát, ezeket a fák a város más területén történő visszapótlással többségükben kivágásra kerülnek. A Szent István út felől közelítve a térre két határozott zöldfelületi sáv rajzolódik ki. Egyik a Tókert irányába fordul az egykori várárok nyomvonalára asszociálva, a másik pedig befut a térre mintegy erősítve a tekintetet, amely a templom szentélyére vetül. Ezt a két sávot egészíti ki még az a zöld karéj, amely a templom nyugati sarka körül fordul a Korvin utcától a Gróf út irányába.

Miként változik meg a  kialakuló új terek megvilágítása?
- A tér közvilágítása megújul. A forgalmi utakon a közlekedési előírások meghatározott
megvilágítási szintet írnak elő. A jelenlegi térvilágítás mind műszaki paramétereiben,
mind világítótestjeiben, kandelábereiben elavult, cserére szorul. Az új lámpatestek
korszerű berendezések lesznek öntöttvas kandeláber oszlopokra szerelve. A templom új díszvilágítást kap, a fényvető reflektorokat a környező lámpaoszlopokra szerelik fel.

Milyen érzés Önnek mint építésznek, hogy a városkép meghatározó elemét, a Fő teret az Ön elképzelései szerint alakítják át?
- Nagyon jó érzés, persze. Sokan dolgozunk együtt, nem egyemberes aq munka. Szeretném megemlíteni Németh Csaba kollégámat, igazából ketten készítettük a terveket, de sok segítségünk volt még ezen felül  is. Minden területnek gépészet, úttervezés, kertészet stb. - megvan a maga szakembere.

Volt már hasonló jellegű munkája?
- Hát főteret még nem terveztem - mondta Mezei László elmosolyodva. – De mi terveztük például a Pápai Református Egyházközség gyülekezeti házát,  autókereskedések épületeit a Külső-Veszprémi úton, de még számtalan lakóépületet, középületet és ipari, gazdasági létesítményt is. Németh Csaba kollégám ismertebb épületei közé tartozik például a Bakonyerdő Zrt Jókai úti irodaháza, vagy a Várkert Kemping építményei. Babos Petra Kapcsolódó cikkek:
(képek forrása: Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány)

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!