Zsidó munkaszolgálat 1944-ben
2010-11-18 19:15:45 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
A Várostörténeti Honismereti Kör tegnap délután tartotta soron következő összejövetelét a Várkastélyban. Az előadó ezúttal a kör vezetője, Huszár János volt.
Elsőként a 2011-es év programjainak tervezetét vitatták meg a résztvevők, majd dr. Berecz Endre nyugdíjas egyetemi tanár visszaemlékezése segítségével ismertette Huszár János annak a zsidó munkaszolgálatos századnak a történetét, melyben a szerző 1944 nyarától a háború végéig szolgált. Dr. Berecz Endre csornai volt, középiskolai tanulmányait Pápán a bencés gimnáziumban végezte, 19 évesen kapott behívót Kőszegre munkaszolgálatos kiképzésre. Néhány hét múlva fedett vagonokban az erdélyi Zsibóra szállították, ahol napi nyolc órában vasútépítési munkával foglalkoztatták őket. A parancsnokuk a Pápai Kertvárosi Elemi Iskola igazgatója, Csanaky Mihály tartalékos főhadnagy volt, aki rendkívül emberségesen bánt velük. Az ellátásuk teljesen kifogástalan volt, munkaidő után szabadságot élvezhettek. A románok kiugrása után több héten keresztül az agyonbombázott nagyváradi pályaudvar rendbetételén dolgoztak, majd visszavonultak Budapest felé. Közben Csanaky főhadnagy szabadságra ment, a keret legénysége pedig a szovjet csapatok közeledésének hírére cserbenhagyta őket. Erre kénytelenek voltak egy csellengő őrvezetőt rábeszélni arra, hogy legyen a vezetőjük, képviselje őket a különböző katonai hatóságoknál, igényeljen számukra ellátást. Munkát bőven kaptak, többnyire katonai raktárak anyagát tették hajóra a Duna partján. A legtöbbet azonban Pakson és környékén tartózkodtak, itt érték el őket a szovjet csapatok. Bár polgári ruhában voltak, természetesen hadifogolynak tekintették őket. Szerencsére Baján a hadifogolytáborban nem tudták őket fogadni a túlzsúfoltság miatt, így őrizetüket megszüntették. Ettől kezdve csoportosan faluról falura, városról városra kóboroltak, mindenütt az egyszerű emberek gondoskodtak róluk. Mikor Pesten megszűntek a harcok, ott felkeresték rokonaikat, majd az ő segítségükkel hazajutottak Csornára. Itt sikerült találkoznia a német munkaszolgálatból hazaérkező édesanyjával, s megtudta, hogy kishúga Auschwitzben meghalt - fejezte be a történetet Huszár János.
Elsőként a 2011-es év programjainak tervezetét vitatták meg a résztvevők, majd dr. Berecz Endre nyugdíjas egyetemi tanár visszaemlékezése segítségével ismertette Huszár János annak a zsidó munkaszolgálatos századnak a történetét, melyben a szerző 1944 nyarától a háború végéig szolgált. Dr. Berecz Endre csornai volt, középiskolai tanulmányait Pápán a bencés gimnáziumban végezte, 19 évesen kapott behívót Kőszegre munkaszolgálatos kiképzésre. Néhány hét múlva fedett vagonokban az erdélyi Zsibóra szállították, ahol napi nyolc órában vasútépítési munkával foglalkoztatták őket. A parancsnokuk a Pápai Kertvárosi Elemi Iskola igazgatója, Csanaky Mihály tartalékos főhadnagy volt, aki rendkívül emberségesen bánt velük. Az ellátásuk teljesen kifogástalan volt, munkaidő után szabadságot élvezhettek. A románok kiugrása után több héten keresztül az agyonbombázott nagyváradi pályaudvar rendbetételén dolgoztak, majd visszavonultak Budapest felé. Közben Csanaky főhadnagy szabadságra ment, a keret legénysége pedig a szovjet csapatok közeledésének hírére cserbenhagyta őket. Erre kénytelenek voltak egy csellengő őrvezetőt rábeszélni arra, hogy legyen a vezetőjük, képviselje őket a különböző katonai hatóságoknál, igényeljen számukra ellátást. Munkát bőven kaptak, többnyire katonai raktárak anyagát tették hajóra a Duna partján. A legtöbbet azonban Pakson és környékén tartózkodtak, itt érték el őket a szovjet csapatok. Bár polgári ruhában voltak, természetesen hadifogolynak tekintették őket. Szerencsére Baján a hadifogolytáborban nem tudták őket fogadni a túlzsúfoltság miatt, így őrizetüket megszüntették. Ettől kezdve csoportosan faluról falura, városról városra kóboroltak, mindenütt az egyszerű emberek gondoskodtak róluk. Mikor Pesten megszűntek a harcok, ott felkeresték rokonaikat, majd az ő segítségükkel hazajutottak Csornára. Itt sikerült találkoznia a német munkaszolgálatból hazaérkező édesanyjával, s megtudta, hogy kishúga Auschwitzben meghalt - fejezte be a történetet Huszár János.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!