A reformáció ünnepe - megújulás előtt a református egyház


2010-10-31 21:21:42  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


A reformáció ünnepe - megújulás előtt a református egyház főképe
A nagy változások mindig mennyiségi változással kezdődnek, dolgok történnek, amelyekre reakciók vannak, s aztán hirtelen valami kirobban. A reformáció nem volt váratlan esemény, a középkor 16. századában sok minden nem volt a helyén az emberek szívében, lelkében, benne volt a levegőben a változás. Luther Márton tételkiszögezése elindított valamit, katalizátorként működött, újdonság volt, amiről addig nem mertek beszélni az emberek, más oldalról közelítette meg mindazt, amiről addig szólt az egyház. A legfontosabb célkitűzése az volt, hogy az emberekhez elvigye a hitet, lehetőséget adjon a reakcióra és a válaszadásra. Luther Márton az egyház megújítója belülről próbálta azt megreformálni.
Ma együtt ünnepelt a két protestáns egyház, a református és az evangélikus, megemlékezve Luther Márton hagyatékáról, üzenetéről. 15 órakor a gyermekeknek reformáció napi játszóház, a felnőtteknek pedig a megújuló istentiszteletről egy előadás kezdődött a református gyülekezeti házban, ahol ifjabb Márkus Mihály a Generális Zsinat liturgiai terveiről beszélt.
Miután az alkotmányozó zsinat tagjai 2009. május 22-én, pénteken délelőtt Debrecenben ellenszavazat nélkül elfogadták az Alkotmányt a Debreceni Nagytemplomban, hivatalosan is megalakult az egységes Magyar Református Egyház. Az Alkotmányt a hazai református egyházkerületek, az erdélyi, a királyhágó-melléki, délvidéki és kárpátaljai magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel. Ezzel az egyház elindított egy megújítási mozgalmat, amellyel szeretnék a református népet megreformálni. Ennek az egyik legfontosabb pontja az istentisztelet megújítása. Ifjabb Márkus Mihály szerint nem csupán lelkészek között kell erről beszélgetni, hanem a gyülekezet tagjaival is, hiszen fontos a visszacsatolás.
A Generális Zsinat kiadott egy könyvet, mely alapján ma előadást tartott erről a lelkipásztor. Mint mondta, nagyon kevés és apró, de annál fontosabb változásról van szó, mint például az adakozás kényes témája, vagy a közös éneklés sarkalatos kérdéséről. Az istentisztelet hagyományos elemeiben nem történne változás. Az adakozás református hagyományok szerint eddig csak kifelé volt lehetséges, azonban ha kosár menne körbe, akkor az Úr asztalára téve hálát adhatnánk érte ott az istentiszteleten. - - Azt gondolom, hogy a gyülekezeti éneklés, és egyáltalán a magyar ember éneklésének megújulása, megújítása nagyon fontos kérdés. Magam is szolgáltam falusi gyülekezetben, ahol hiába próbáltuk megújítani az éneklést. 150-200 éves módon való éneklést tapasztaltam, ami nekem zeneiskolát végzett fiatalnak nagyon szokatlan volt. Elfelejtettünk énekelni. Ez azért van így, mert már a gyermekeinket nem énekszóval altatjuk el, hanem különböző masinával, tévé, zene, akármi. S mivel a gyermek nem hall élő éneket, ezért nagyon nehezen tanul meg énekelni, míg ez más országokban máshogy működik, Németországban nem ritka a 100 fős énekkar működése gyülekezetenként. Az éneklésen keresztül vonjuk be az embert a közös istentiszteletbe, új énekek, ritmikusabb énekek kellenek, amelyek a mai emberhez közelebb állnak, emellett fontos megőrizni a régi énekeket, zsoltárokat is, csak fel kell újítani azokat- mondta a református lelkipásztor.
17 órakor Polgárdi Sándor esperes igehirdetésével protestáns istentisztelet kezdődött a református templomban.
- Amit az egyházban hirdetünk nem egy tárgy, hanem egy megszemélyesített valaki, Jézus Krisztus, akit évszázadokon keresztül hazai reformátoraink, vagy éppenséggel Luther Márton, Kálvin János megszólaltatott, az azt jelentette, hogy a családoknál kinyílt a Biblia. Az élő és ható beszéd elért az emberi szívekig, kinyilatkoztatott önmagából, s ebből az írásból az emberek a mindennapjaiban is olvashatják a drága üzenetet: Jézus Krisztus személyét, az evangéliumot. Ma is ezt az örömhírt hirdetjük a református és evangélikus gyülekezeteinkben egyaránt, amely arról tanúskodik, hogy Isten meg akar bennünket szólítani, s azt akarja, hogy Jézus tanítványai legyünk-összegezte röviden igehirdetését az esperes.
Az istentiszteletet követően a hagyományoknak megfelelően a felekezetek elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Reformáció emlékműnél.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!