Reformáció és Nyilvánosság 2010, múltunk és értékeink egyházmegyénkben


2010-10-20 22:08:09  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Reformáció és Nyilvánosság 2010, múltunk és értékeink egyházmegyénkben főképe
A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye Reformáció és Nyilvánosság 2010, múltunk és értékeink egyházmegyénkben címmel kiállítás nyílt Pápán az evangélikus gyülekezeti teremben ma délután. A megnyitóra a kis gyülekezeti házban olyan sokan gyűltek össze, hogy szinte alig lehetett elférni a tárlók között. A kiállítás felkészülés a reformáció 500. évfordulójára, mely alkalmából egy emlékbizottság is alakult az evangélikus egyházban-tudtuk meg Polgárdi Sándor esperestől. A református egyház után most az evangélikus egyház is nyitni próbál az emberek és a világ felé. A dunántúli egyházkerületben a veszprémi a legnagyobb egyházmegye, 26 anyagyülekezettel és körülbelül 20 ezer hívőjével. Polgárdi Sándor úgy fogalmazott, fontosnak tartja, hogy ezeket a kis gyülekezeteket bemutassa egy olyan polgári városban, mint Pápa, amelynek életében a történelmi egyházak különösen nagy szerepeket játszottak és játszanak még ma is. Az egyház kinyitja kapuit és szeretné megmutatni a ma emberének a hierarchikus evangélikus egyházat- mondta az esperes.
Ifjabb dr. Harmati Béla, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója Múltunk és értékeink az egyházmegyében címmel tartott előadást a szép számban megjelent érdeklődőknek. Bár a kiállítás töredékesen mutatja be a megyében található gyülekezetek életéből származó kincseket, ereklyéket és örökségeket, a válogatás gyönyörű és reprezentatív- összegezte a kiállítást az igazgató. Mint mondta, több olyan műtárgy és darab is található a tárlókban, amelyekkel a mai életben már nem nagyon találkozunk, kimentek a köztudatból. Ilyen például a Szent Mihály lovához tartozó temetési kereszt, egy 1527-es Biblia, olyan úrvacsorai kancsó, amely 1860-ban Sopronból került a veszprémgalsai egyházközség tulajdonába, különböző ágendák, matrikulák, iratok, könyvek, olyan családi bibliák, amelyekbe annak idején még családi évszámaik mellé Kossuth Lajos halálának dátuma is bekerült. Ezen kívül a történelem viharaiból megmaradt különböző emlékeket láthatnak az érdeklődők: késő barokk hangvetőt, faragott perselyládát, ónedényeket. A nagy múltú evangélikusságnak állít emléket a kiállítás.
Dr. Krahling János egyetemi tanár, okleveles építészmérnök a Veszprém megyei evangélikus templomok sajátosságairól beszélt. Mint mondta, a pápai evangélikus templom egy különleges színfoltja a megyének, amely építészeti örökség szempontjából az egyik leggazdagabb országos szinten. A pápai templom érdekes keveréke a türelmi rendelet után épített stílusnak, mely az alaprajzából olvasható ki és a millennium idején újra fellángoló templomépítési kedv is jól látható rajta: ez a kettő együtt egy neogótikus stílust eredményezett. Nőtt jellege lévén tipikus evangélikus templom, jellemző rá a középkori stílus, azaz a neogótikusság, ugyanakkor az elrendezése, hogy a két épület között díszudvart képez, visszautal a barokkra, tehát összességében historizáló és nagyon fontos emléke az építészetnek.
A kiállítás december 5-ig ingyenesen látogatható.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!