Anyanyelvünket szentként kell tisztelni, óvni és védeni


2010-09-28 07:33:38  | cikk: HuHa  | fotó: Babos Petra  | 


Anyanyelvünket szentként kell tisztelni, óvni és védeni főképe
Dr. Pusztay János Prima Primissima-díjas nyelvészprofesszort hívta meg előadónak tegnapi összejövetelére a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Pápai Csoportja. A Református Gimnázium dísztermében tartott teltházas programon a professzor a magyar nyelv eredetéről, útjáról és a nemzeti tudatról beszélt a hallgatóságnak. Mint mondta, ez azért is időszerű kérdés, mert a lakosság egy része a tudományos álláspontot – a magyar nyelv finnugor eredetét és azzal való rokonságát – nem fogadja el.
-Valamiféle kívánság- vagy óhajelmélet, magyarázat született a magyarok és a magyar nyelv eredetéről, ez pedig teljesen tudománytalan feltevéseken alapszik. Ebben az a veszélyes, hogy mindazok, akik ezt a finnugor rokonítást nem fogadják el – kimondva vagy csak sejtetve – kiválasztott szerepbe helyezik a magyarságot, mely által könnyen válik a magyar nyelv és a magyarság a világ első számú nyelvévé és első számú népévé, amely egyúttal jobb is, mint bármelyik másik nyelv és nép – mondta a z előadó. A professzor hangsúlyozta, minden népnek meg kell hagyni azt a jogát, hogy a saját nyelvét a legszebbnek, a legdrágábbnak és a legértékesebbnek érezze, mint ahogy természetesen mi is annak tartjuk a magyar nyelvet, de egyiket sem szabad a másik fölé helyezni. A nyelvész szerint fejlettségét és minőségét tekintve minden nyelv egyforma, különbség abban van, hogy az adott nyelvet milyen mértékben használják a világban. Míg a leggyakrabban az angolt használják az élet számos területén, addig beszélő létszámát tekintve a kínai a legnagyobb nyelv, de van számos olyan nyelv, melyet minimális közösség – tíz, húsz vagy százfős –használ és ezek a nyelvek sem fejletlenebbek, csak másként ábrázolják a világot.
A professzor előadásában beszélt arról, hogy a magyar nyelvet kutató tudomány milyen szempontok vizsgálatával állapítja meg eredetét és milyen bizonyítékok vannak a finnugor nyelvrokonságra. Mindez azonban csak a nyelvre, a nyelv rokonságára vonatkozik, a magyar népnek semmi vagy csak minimális köze van a finnugorokhoz –emelte ki dr. Pusztay János. Nyelvünk jelenlegi állapotáról a professzor úgy vélekedik, a magyar nyelv nagyon fejlett, mindent ki tud fejezni: a hétköznapi életen túlmenően a szépirodalmat, tudományt, gazdaságot, sportot, mégis óriási mértékben megerősödött az igénytelenség.
-Nincs stílusérzék, nem olvasunk eleget és ezért nincs honnan meríteni, karbantartani a nyelvünket. Széles tömegeket áraszt el az igénytelenség, kulturálatlanság és az emberek nagy része nem is gondolkodik el azon, hogy a nyelvünket másképpen is lehetne - és kellene – használni - mondta. Mindennek megváltoztatásához el kell érni, hogy az érték, a tudás valóban érték legyen, ehhez pedig komoly programok és ideálok kellenek, amelyek segítik a visszatérést az értékek világába a magyar nyelv esetében is – fogalmazott dr. Pusztay János a KÉSZ rendezvényén.  

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!