Közösség és értékek - beszélgetés a Tiszti Klub múltjáról
2010-07-08 08:20:57 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Babos Petra |
- Milyen céllal alakultak ki egykor a Tiszti Klubok?
- A Honvédségi Művelődési Házak kialakulásához nagymértékben hozzájárult - a porosz minta szerint - a Tiszti Kaszinói rendszer létrejötte. Először a nagyobb helyőrségekben tiszti étkezőket hoztak létre, hogy a tisztek számára jó és olcsó étkezéseket biztosítsanak. A közös étkezésből aztán találkozási pont lett a katonatisztek közötti bajtársiasság ápolására. Később a tudomány ápolása is cél lett, így a tisztikar képzései is ezekben az épületekben történtek meg: értekezleteket, előadásokat tartottak ott, melyhez idővel csatlakozott a könyvtár is.
Ezek az egyletek intézménnyé integrálódtak az igényeknek megfelelően és gyakorlatilag a Horthy- korszak idejére erősödnek fel ezek a művelődési és nevelési formák. Jelentős szerep jut ebben az időszakban a cserkészmozgalmaknak és a leventemozgalmaknak.
- Pápán már az 1800-as években működött kaszinó, még nem kimondottan tiszti kaszinó volt, de már befogadta az itt állomásozó katonákat. A második világháború után, 1948-tól találhatók első emlékek a tiszti klubok megalakulására, a Néphadsereg gyorsan és látványos igényre, rohammunkával hozott létre országszerte ilyen intézményeket. A Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége az 1952. november 20-án kelt Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter által jóváhagyott és Nógrádi Sándor altábornagy, politikai főcsoportfőnök által aláírt rendelet alapján kezdte meg a Fegyveres Erők Klubjának a szervezését és 1953-ban álltak rendszerbe ezek a klubok. A cél: a hivatásos állomány családjának intézményesített kultúrát közvetíteni - mondta el Kerecsényi Zoltán.
Nyugállományú tagok összetartása, így a nyugállományú klubok működtetése mellett a Tiszti Klub intézménye vállalta magára azt a feladatot is, hogy a 70-es évek közepétől a csökkenő politikai nyomásnak köszönhetően egyre növekvő kulturális igényt kielégítse. Közhasznú tanfolyamokon vettek részt a katonacsaládok tagjai, szabás, varrás, gyors- és gépíró tanfolyamokkal várták az otthon maradt feleségeket. Később ehhez csatlakozott a felsőoktatás, kiszélesedett az öntevékeny művészeti mozgalom is.
- Mit lehet tudni a városunkban épült Tiszti Klubról?
- Pápa tekintetében szinte egy időben, 1951 elején több magyar katonai alakulat települt a városba: a lövész hadosztály és annak lövész ezrede, melyet a Pápakovácsi úti épületekben helyeztek el. A katonacsaládok számára a Kilián lakótelepen épültek először négyemeletes házak. A Tókertben lévő leventeotthon épületének átalakítása után, szinte azonnal, 1951. január 15-én megnyílt a tiszti klub. Első parancsnoka Csulák János százados lett, aki 1956-ig töltötte be ezt a tisztséget. Az alakulatok által delegált kulturális bizottság szorgalmazta és felügyelte az intézmény működését. A klub óriási forgalmat bonyolított le, állandó kantinnal, étteremmel, könyvtárral, biliárdszobával. Hetente két-három mozivetítés volt, a hétvégeken egy-két műsoros est, helyi és környékbeli amatőrökkel, és utazó fővárosi esztrád műsorokkal. Volt önálló néptánc csoport, és a Kisker Vállalattal közös színjátszó csoport is.
Az 1956-os esztendő vége és 1957 döntő változást hozott az intézmény működésében. A pápai alakulatok többsége eltelepült. 1959 kora őszétől csak a komendáns hivatal és a járási hadkiegészítő parancsnokság néhány katonája maradt Pápán, a volt laktanyákba traktoros iskola, majd 1960 őszén több szovjet alakulat költözött. A katonacsaládok elköltözésével a klub mozgalmas élete fokozatosan visszaesett.
- A pápai repülőtérről 1961 nyarán Sármellékre költözött a szovjet vadászrepülő ezred. Helyükre éppen Sármellékről Pápára települt a honi vadászrepülő ezred. A repülősöket két rádiótechnikai század is követte. A magyar katonacsaládok a szovjetek által addig lakott Huszár laktanya épületeibe költözhettek. Az ismét jelentős katonalétszám megkövetelte a klub újbóli tartalmas működését. Az épület felújítását 1961-62 telén az új alakulatok elhelyezési szolgálatai végezték el. Az új parancsnok 1961 végétől Majzik Ernő százados lett. Ezt követően mindig az ezred politikai osztályvezetője volt a klub parancsnokának elöljárója.
A megszűnt Rendőr Otthon épületét és területét 1962-ben kapta meg a Tiszti Klub, amelyben a nagy létszámban lévő katonafeleségek foglalkoztatására varró műhelyt alakítottak ki, ebből alakult pár éven belül az első önálló pápai varroda. Új művelődési formák jelentek meg a tiszti továbbképzések mellett, elsőként a szabás-varrás és jogosítványt szerző tanfolyamok. Prikker István őrnagy 1966-ban került az intézmény élére, majd 1970-től 1973 novemberéig Juhos Sándor alezredes lett az új néven szereplő fegyveres erők klubja parancsnoka. Ekkoriban, 1972 februárjában megalakult a Fegyveres Testületek Nyugállományú Klubja, mely a mai napig is folyamatosan működik, immáron Honvéd Bajtársi Klub-Pápa néven. Szintén 1972-ben itt alakult meg a város első ifjúsági klubja is. A hetvenes évek közepén és végén több váltás történik. Németh János őrnagy 1974-ben lett a parancsnok, őt 1978-tól Hazai Sándor követte mint az első civil igazgató. Rövid ideig, 1980-ban Fenyő Miklósné volt a megbízott igazgató, 1981 januárjától 2005-ig Lóky György vezette az intézményt. 2006 márciustól pedig Tóth Tibor vezeti a Pápai Helyőrségi Klubot. A nyolcvanas évektől a Böröczky domb alján álló helyőrségi művelődési otthon épülete nagyon leromlott. Felújítási, majd bővítési tervek is készültek, de sikerült bebizonyítani, hogy a honvédségi lakótelepen kell az intézménynek lennie ahhoz, hogy tényleges feladatát, vagyis a honvédek körében áldásos tevékenységét kifejtse. Végül így 1989 decemberében az épületet életveszélyessé nyilvánították, és a Huszár lakótelep 3-as számú, 24 lakásos épületét elfelezték, ott kezdték meg csapatépítkezés keretében a mai Helyőrségi Klub kialakítását, 1994 márciusában költözhetett végleges helyére a Tiszti Klub.
Névadó ünnepeket, Nőnapot, Fenyőfa ünnepet és számos kiállítást rendeztek az egykor szebb napokat látott virágzó épületben. Néhány kiállítást kiemelt Kerecsényi Zoltán: 1963 májusában Halápi János festőművész, Az ezerarcú Balaton festőjének kiállítását, Bíró Károly, Pápa festőjének a tárlatát, és a Szocialista hazafiasság és a proletár internacionalizmus hadserege című kiállítást, amely oly sikeres volt 1963 márciusában, hogy a pápai Tiszti Klubban megrendezett kiállítást követően útnak indult a pápai járásban.
- 1966 májusában a Vietnam kiállítás az egyik leglátogatottabb volt, a Klub vendégkönyvéből olvastam ki, hogy a Kertvárosi Általános Iskola 226 tanulója nézte meg. A 80’-as évekből megemlíteném a kaposvári fazekas háziipari szövetkezet Habán-kerámiákból rendezett kiállítását is és rendszeres otthont adott a Rádió-amatőrök kiállításainak is. Megemlíteném az ásványanyag kiállításokat, a repülő-makett kiállításokat és számos különböző amatőr gyűjtő, alkotó kiállítását pl. a csillagászat és az űrkutatás kapcsán. Többször megfordult Farkas Bertalan a Klubban. Hétvégente, nagyszabású zenés esteket rendeztek, szinte azt mondhatnám, hogy nem mehetett be akárki oda, személyigazolvány felmutatása mellett belépőjegy váltásával lehetett bejutni. Nagyon sokaknak fűződik hozzá emléke. Szomorú, hogy eltűnik ez az intézmény, de megnyugtató, hogy egy nemesebb cél érdekében áldozzák fel ezt az épületet.
- Nagy múltú intézményről van szó. Egy adósság a részemről, hogy a fennmaradt emlékeket összegyűjtöm és egy kiadvány formájában megjelentessük - mondta Kerecsényi Zoltán.
A gyűjtéssel már régóta foglalkozik Kerecsényi Zoltán saját bevallása szerint. Tervei alapján egy könyvben jelenne meg a Tiszti Klub története a mai Helyőrségi Klubbal együtt, helytörténeti kiadványként.
Kapcsolódó cikk:
Képek:
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!