A farsangi népszokásokról


2020-02-15 11:39:31  | cikk: Babos Petra  | 


A farsangi népszokásokról főképe
A farsang a vízkereszttől, vagyis január 6-tól húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. napig), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Magyarországon a farsang legnevezetesebb eseményének a mohácsi busójárást tartjuk.
A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Kultúrházak éjjel-nappal című programsorozatának egyik része a Farsangi délután- Vénlánycsúfolástól a tikverőzésig, farsangi népszokások előadása volt, melyet dr. Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, egyetemi docens tartott a Huszár Közösségi Házban.
Az előadásban a népi kultúra legvidámabb részét mutatta be dr. Lanczerdorfer Zsuzsanna néprajzkutató, az evés, ivás, tobzódás és a bálozás időszakát. Saját gyűjtése alapján, képek segítségével elkalandoztak a busójárásra, de a Csallóközbe, Tejfalun a dőrenjárásra is betekintettek. Bemutatta a szereplőket, a zsáneralakokat, s megnézték a tőkehúzást Mátyusföldön. Vasmegyébe is elmentek, ahol azt tekintették meg, hogyan is csúfolták a vénlányokat.
-Régi időkben a vénlányoknak a már 18 év feletti hajadonokat nevezték. Csúfolták őket énekkel, összeverték a fazekakat, persze nem rossz szándékkal, hanem azért, hogy férjhez menjenek, ne sokáig válogassanak. A népi kultúra alapja a család volt. Persze voltak gyermekbálok is a farsangi időszakban, ezeket serke, duda és petebálnak hívták. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a kicsiknek is volt bálja, s azért hívták dudabálnak, mert egy dudás zenélt nekik - tudtuk meg az előadótól, aki hozzátette, az emberek ebben az időszakban jobban ráéretek, mivel mezőgazdaságból éltek, megvolt a sonka, a bor, s ilyenkor mulattak, ez volt a zsírfelszedési időszak. A negyven napos böjtöt megtartották.
Természetesen a tréfákról is szó esett az előadáson, amelyek ebben az időszakban elengedhetetlenek voltak, de megtekintettek egy kisfilmet is, amelyben azt mutatták be, hogy Ágfalván hogyan zajlott a téltemetés.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!