A banda és a lakodalmasok
2020-02-14 22:24:36 | cikk: ha |
A Háromszék Táncegyüttes 1990-?ben alakult Sepsiszentgyörgyön. Az eltelt három évtized során közel hatvan műsort állítottak színpadra, s most a jubileum alkalmából egyhetes turnén vesz részt a csoport február 11-15. között. A banda című előadásukkal Bécsben, Dunaszerdahelyen, és Magyarország több városában is, így Sopronban, Pápán és Cegléden is felléptek, nagy sikert volt mindenütt a Könczei Árpád rendezte produkció.
A Háromszék Táncegyüttes híres erdélyi zenészeket, zenekarokat bemutató előadássorozatának harmadik részeként A bandában a magyarpalatkai muzsikusok kerülnek középpontba. A Heveder zenekar kiemelt szereplésével egy mezőségi lakodalom elevenedik meg a színpadon, de a násznép karaktereinek megjelenítése által a tánckarnak is hangsúlyos szerep jut, mondta a táncegyüttes művészeti vezetője, Ivácson László.
- Az előadásban olyan világot próbálunk megteremteni, amit talán a nézők közül is sokan megéltek. Azoknak az esküvőknek a hangulatát idézzük fel, amikor még otthon főzték az ételt, maguk oldották meg az esküvőt, amin az egész falu ott volt - mesélte Ürmösi-Incze Mária Terézia táncos, aki szerepe szerint a faluból elszármazott városi rokont alakította, aki eleinte még fennhéjázón viselkedik, de ahogyan fogy a pálinka, úgy lesz egyre felszabadultabb a városi, tehetős rokon. - A banda valós képet ad erről a világról, a rendezőnek köszönhetően valós élményeken alapulva magunkra tudtuk szabni az előadást. Én még voltam olyan menyegzőben, ahol elkötötték az utat a menet előtt, a menyasszonyt csak a menyasszonytáncnál lehetett ellopni, s csak az lophatta el, aki udvarolt neki. Komoly szabályok voltak, s ezeket én is ismerem, például reggel fele az összetolt asztaloknál a férfiak énekeltek - mondta a táncos.
A Kolozsvárhoz közel fekvő Magyarpalatka egyike Mezőség cigányzenész központjainak. Sok cigánymuzsikus család élt és él itt a mai napig. A magyarpalatkai zenekarok eredetileg háromtagú bandák voltak, prímás, brácsás és bőgős felállásban működtek. Az 1960-as évektől kezdett általánossá válni a ma is alkalmazott felállás, a két prímás, két brácsás és egy nagybőgős alkotta együttes, hiszen így könnyebben kibírták az akár három napig is tartó lakodalmakat. Az előadásban nem csupán a banda játéka, zenéjük ereje, lendülete mutatkozott meg, hanem a násznép mulatós kedve is. Azokat az embereket idézték meg, akik szerettek mulatni, fáradhatatlanul sokat és jól táncoltak. A 21. századdal a hagyományos falusi lakodalmak is lassan eltűnnek, átalakulnak, de néhány helyen, a hegyek között megbúvó erdélyi falvakban még élnek a tradíciók.
A Háromszék Táncegyüttes híres erdélyi zenészeket, zenekarokat bemutató előadássorozatának harmadik részeként A bandában a magyarpalatkai muzsikusok kerülnek középpontba. A Heveder zenekar kiemelt szereplésével egy mezőségi lakodalom elevenedik meg a színpadon, de a násznép karaktereinek megjelenítése által a tánckarnak is hangsúlyos szerep jut, mondta a táncegyüttes művészeti vezetője, Ivácson László.
- Az előadásban olyan világot próbálunk megteremteni, amit talán a nézők közül is sokan megéltek. Azoknak az esküvőknek a hangulatát idézzük fel, amikor még otthon főzték az ételt, maguk oldották meg az esküvőt, amin az egész falu ott volt - mesélte Ürmösi-Incze Mária Terézia táncos, aki szerepe szerint a faluból elszármazott városi rokont alakította, aki eleinte még fennhéjázón viselkedik, de ahogyan fogy a pálinka, úgy lesz egyre felszabadultabb a városi, tehetős rokon. - A banda valós képet ad erről a világról, a rendezőnek köszönhetően valós élményeken alapulva magunkra tudtuk szabni az előadást. Én még voltam olyan menyegzőben, ahol elkötötték az utat a menet előtt, a menyasszonyt csak a menyasszonytáncnál lehetett ellopni, s csak az lophatta el, aki udvarolt neki. Komoly szabályok voltak, s ezeket én is ismerem, például reggel fele az összetolt asztaloknál a férfiak énekeltek - mondta a táncos.
A Kolozsvárhoz közel fekvő Magyarpalatka egyike Mezőség cigányzenész központjainak. Sok cigánymuzsikus család élt és él itt a mai napig. A magyarpalatkai zenekarok eredetileg háromtagú bandák voltak, prímás, brácsás és bőgős felállásban működtek. Az 1960-as évektől kezdett általánossá válni a ma is alkalmazott felállás, a két prímás, két brácsás és egy nagybőgős alkotta együttes, hiszen így könnyebben kibírták az akár három napig is tartó lakodalmakat. Az előadásban nem csupán a banda játéka, zenéjük ereje, lendülete mutatkozott meg, hanem a násznép mulatós kedve is. Azokat az embereket idézték meg, akik szerettek mulatni, fáradhatatlanul sokat és jól táncoltak. A 21. századdal a hagyományos falusi lakodalmak is lassan eltűnnek, átalakulnak, de néhány helyen, a hegyek között megbúvó erdélyi falvakban még élnek a tradíciók.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!