Jöttek, láttak, elűzték a hideget


2020-02-02 09:37:48  | cikk: ha  | 


Jöttek, láttak, elűzték a hideget főképe

A Pegazus Színház hagyományos családi napja idén különlegesebb volt, hisz a 15. jubileumi évad számos meglepetéssel szolgál a teátrum közönségének. Délelőtt a gyerekek a kézműves foglalkozást követően megnézhették Pöttöm Panna történetét, az Andersen-mese különleges világa ezúttal is magával ragadta őket. Ezt követően aztán állt a bál, hisz a jelmezes felvonulás után tánc is volt, sőt négypróba is.

Sok fotó készült a busókról

A farsanghoz idén még egy program kapcsolódott, a Fő térre a Pegazus meghívta a mohácsi busókat. Öt évvel ezelőtt már jártak itt a télűző hagyomány képviselői, s most ismét eljöttek, hogy közbenjárásukra a ködös, nyirkos január után lassan megérkezzen a jó idő. Nos, a fellegek már érkezésük hírére is messzire menekültek, hisz ragyogó napsütés, kellemes meleg fogadta a városközpontba látogató érdeklődőket.

Érkeztek "szép busók", azaz lefátyolozptt arcú, sokác viseletes lányok is

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnep. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A monda szerint a mohácsi csata után a város lakosai a Duna túlpartján lévő mocsaras, nádas, lápos vidékre menekültek a megszállók elől. Aztán egyikük álmot látott, miszerint ha bundába bújnak, risztó álarcot vesznek fel, kereplőkkel csapnak zajt, akkor a törökök elmenekülnek. A mondának történelmi alapja nincs, a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást - mondta a tradíció egyik képviselője, Vikár Csaba.

A busókkal zenekar is érkezett

Mohács soknemzetiségű város, köztük vannak a sokácok, a betelepült horvátok, akiket az 1690-es években a ferences rend segítségével költöztettek ide, az ő szép hagyományuk a busójárás. Tehát a sokácok még nem éltek Mohácson a törökök idején, ezért nem is igaz a legenda. Hagyományuk azonban rendkívül népszerűvé vált, bár 1783-ban egy egyházi látogatás után a pécsi püspökség pogány szokásnak minősítette. Az egyházi tiltás sikerrel járt, az 1900-as évek elejére mindössze öt famaszkos maradt, akik őrizték a tradíciót. Akkor azonban az újságcikkek farsangi krónikáiban megemlített busójárás fellendítette az idegenforgalmat Mohácson.

S mivel volt zenekar, a tánc sem maradhatott el

A sokacok pokladénak, átváltozásnak hívják hagyományukat, a magyar elnevezés a busójárás. A busók öltözete ma is olyan mint régen: kifordított bunda, cifra harisnya, bocskor. A bundát derekuknál megkötik kötéllel, szíjjal vagy lánccal, amin hátul kolompok lógnak. A leglényegesebb azonban a nyírfából készült álarc, amit régen állatvérrel festettek pirosra. Kereplőikkel a Fő téren is nagy zajt csaptak, a gyerekek először meglepődtek, de aztán egyre többen összeszedték bátorságukat és kezet fogtak, fotózkodtak a jelmezes mohácsiakkal. A napsütés úgy tűnik kitart, úgyhogy a busók sikerrel jártak Pápán.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!