Zsinagógai séták
2019-08-08 15:46:37 | cikk: Babos Petra |
Folytatódott a Zsinagógai séták elnevezésű több előadásból álló programsorozat. A múlt héten Schmidt Orsolya, az egyesület elnöke tartott előadást Zsidóság és zene címmel.
Schmidt Orsolya ezúttal a zsidóság és a zene világába kalauzolta a megjelenteket. Az előadás során az ősidőktől indultak, aztán különböző lépcsőfokokon keresztül a hangszerek változásán keresztül a zene műfaji megjelenésén át egészen a jelenkorig jutottak el, amikor a vallásos és a modern zene egyaránt jelen van, csak héber nyelven, illetve a zsidó zenei elemek felhasználásával.
Mint mondta, a zsidó zenében az ősidőben a líra és a hegedűhöz hasonló háromszög alakú hangszerek jelentek meg, és a lant.
-Ezek továbbnőttek a hétköznapokban is, s nem mindegy, hogy mely területről beszélünk földrajzilag. Sokak számára ismert a klezmer, amely kifejezetten a kelet európai jiddis dallamokat jelenti, ott már többféle hangszerről beszélhetünk, ott már megjelenik a klarinét, a hegedű és a bőgő is. A legmeghatározóbb a zsidó zenére az, hogy alkalmazkodott ahhoz a területhez és annak a területnek a népi kultúrájához, hagyományokhoz, ahol éppen a zsidóság tartózkodott - tudtuk meg az elnöktől.
Schmidt Orsolya kiemelte a népes Ney-családot, akiknek egészen az 1860-as évektől a mai napig vannak zenész tagjai, igaz külföldön.
Az előadás során különböző zenei ízelítőt hallhattak az érdeklődők az egyes korszakokból. Természetesen az lenne a legjobb, ha a hiteles előadók a zsinagógában szólalhatnának meg, de remélik, erre majd a későbbiekben lesz lehetőség. Ezért is hívnak a különböző alkalmakra zenekarokat, énekeseket, hogy lehessen hallani, hogy milyen az, amikor ebben az épületben a természetes emberi hang vagy hangszer megszólal.
Tegnap dr. Oláh János egyetemi tanár tartott előadást a zsidó folklórról. Az előadó elmondta, héber és jiddis eredetű kifejezések jócskán akadnak anyanyelvünkben.
-A héber és a jiddis is önálló nyelv. A bibliai héber nyelv, a Biblia eredeti szövege, az Ótestamentum eredeti szövege héber. Amit ma Izraelben beszélnek, annak a gyökerei a bibliai héberből erednek, de már egészen más. Magyarországon a héber nyelv speciális európai kiejtését használják. A német nyelvterületen elterjedt kiejtést. A jiddis az askenázi zsidóság anyanyelve volt, amely német származéknyelvként alakult ki a középkorban, úgynevezett konyhanyelv, régen ezt használták a mindennapi beszédben. Voltak olyan közösségek, ahol szombaton csak héberül beszéltek, mert az volt a szent nyelv, hétköznap pedig jiddisül. Manapság a jiddis már visszaszorult, Magyarországon anyanyelvként senki nem beszélni. A héber viszont reneszánszát éli - mondta az előadó.
Oláh János sorra vette a legismertebb kifejezéseket. Kiemelte a meló szót, amit mindenki használ, de a többség nem tudja, hogy héber eredetű szóból származik. A bóvli jelentése rossz, silány, ócskaság. A bóvel, a bibliai történetben épült torony is sikertelen vállalkozásnak bizonyult, tudjuk, le is dőlt. Az áru szó héberül szforá, askenáz kiejtéssel szvojró, ebből lett a szajré. A melák nagydarab embert jelent, és a (melech) király szóból származik, elvégre a király is nagy ember.
Oláh János kiemelte, a jiddis a mártírok nyelve, hiszen ez elsősorban a holokauszt áldozatává vált kelet-európai zsidóság anyanyelve volt.
A héber nyelvújítás során sokat átvettek a bibliai héberből. Az internet nyelve mindenhol feltűnik és a rövidítések is, de most már az angolból vesznek át sokat.
A Zsinagógai séták jövő szerdán, azaz augusztus 14-én folytatódik, akkor a zsidóság és az irodalom áll majd a fókuszban.
Schmidt Orsolya ezúttal a zsidóság és a zene világába kalauzolta a megjelenteket. Az előadás során az ősidőktől indultak, aztán különböző lépcsőfokokon keresztül a hangszerek változásán keresztül a zene műfaji megjelenésén át egészen a jelenkorig jutottak el, amikor a vallásos és a modern zene egyaránt jelen van, csak héber nyelven, illetve a zsidó zenei elemek felhasználásával.
Mint mondta, a zsidó zenében az ősidőben a líra és a hegedűhöz hasonló háromszög alakú hangszerek jelentek meg, és a lant. -Ezek továbbnőttek a hétköznapokban is, s nem mindegy, hogy mely területről beszélünk földrajzilag. Sokak számára ismert a klezmer, amely kifejezetten a kelet európai jiddis dallamokat jelenti, ott már többféle hangszerről beszélhetünk, ott már megjelenik a klarinét, a hegedű és a bőgő is. A legmeghatározóbb a zsidó zenére az, hogy alkalmazkodott ahhoz a területhez és annak a területnek a népi kultúrájához, hagyományokhoz, ahol éppen a zsidóság tartózkodott - tudtuk meg az elnöktől.
Schmidt Orsolya kiemelte a népes Ney-családot, akiknek egészen az 1860-as évektől a mai napig vannak zenész tagjai, igaz külföldön. Az előadás során különböző zenei ízelítőt hallhattak az érdeklődők az egyes korszakokból. Természetesen az lenne a legjobb, ha a hiteles előadók a zsinagógában szólalhatnának meg, de remélik, erre majd a későbbiekben lesz lehetőség. Ezért is hívnak a különböző alkalmakra zenekarokat, énekeseket, hogy lehessen hallani, hogy milyen az, amikor ebben az épületben a természetes emberi hang vagy hangszer megszólal.
Tegnap dr. Oláh János egyetemi tanár tartott előadást a zsidó folklórról. Az előadó elmondta, héber és jiddis eredetű kifejezések jócskán akadnak anyanyelvünkben.
-A héber és a jiddis is önálló nyelv. A bibliai héber nyelv, a Biblia eredeti szövege, az Ótestamentum eredeti szövege héber. Amit ma Izraelben beszélnek, annak a gyökerei a bibliai héberből erednek, de már egészen más. Magyarországon a héber nyelv speciális európai kiejtését használják. A német nyelvterületen elterjedt kiejtést. A jiddis az askenázi zsidóság anyanyelve volt, amely német származéknyelvként alakult ki a középkorban, úgynevezett konyhanyelv, régen ezt használták a mindennapi beszédben. Voltak olyan közösségek, ahol szombaton csak héberül beszéltek, mert az volt a szent nyelv, hétköznap pedig jiddisül. Manapság a jiddis már visszaszorult, Magyarországon anyanyelvként senki nem beszélni. A héber viszont reneszánszát éli - mondta az előadó.
Oláh János sorra vette a legismertebb kifejezéseket. Kiemelte a meló szót, amit mindenki használ, de a többség nem tudja, hogy héber eredetű szóból származik. A bóvli jelentése rossz, silány, ócskaság. A bóvel, a bibliai történetben épült torony is sikertelen vállalkozásnak bizonyult, tudjuk, le is dőlt. Az áru szó héberül szforá, askenáz kiejtéssel szvojró, ebből lett a szajré. A melák nagydarab embert jelent, és a (melech) király szóból származik, elvégre a király is nagy ember.
Oláh János kiemelte, a jiddis a mártírok nyelve, hiszen ez elsősorban a holokauszt áldozatává vált kelet-európai zsidóság anyanyelve volt.
A héber nyelvújítás során sokat átvettek a bibliai héberből. Az internet nyelve mindenhol feltűnik és a rövidítések is, de most már az angolból vesznek át sokat.
A Zsinagógai séták jövő szerdán, azaz augusztus 14-én folytatódik, akkor a zsidóság és az irodalom áll majd a fókuszban.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!