Mindannyiunk közös kincse marad a határainkon kívül rekedt magyarság minden tagja és minden közössége - Trianonra emlékezett a város


2019-06-04 21:36:11  | cikk: HuHa  | 


Mindannyiunk közös kincse marad a határainkon kívül rekedt magyarság minden tagja és minden közössége - Trianonra emlékezett a város főképe
Ma délután, a Nemzeti Összetartozás Napján emlékezésre és tiszteletadásra várta az önkormányzat a pápaiakat. A történelmi Magyarország alakját formázó Millenniumi Emlékparkban tartott megemlékezésen Szent István szobra mellett zászlók lobogtak, az 1920-ban elcsatolt területeket jelző tábláknál a Pápai Huszáregyesület hagyományőrzői álltak őrt, a megjelentek a fák árnyékába húzódtak a kora nyári erős napsütés elől.
A pápai hagyományőrző huszárok tisztelegtek az emléktáblák mellett

Himnusz hangjai után a Pápai Nyugdíjas Egyesület énekkar dalolt, majd Unger Tamás idézte fel a 99 évvel ezelőtt történteket. Az alpolgármester beszéde elején Gróf Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án, a párizsi külügyminisztériumban elhangzott beszédéből olvasott fel részleteket: Nem tétovázom azonban és nyíltan kijelentem, hogy a békefeltételek, úgy, amint önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.
- Apponyi akkor még nem tudhatta, hogy valójában már a szégyenteljes szerződés nagyjából végleges változatáról mondhatott véleményt, amelyet történelmi gyilkosságként jellemzett, és amelynek aláírása nélkül távozott delegációja élén Párizsból. A magyar történelem egyik leghírhedtebb szerződése, a köznyelvbe csak történelmi paradoxonként békediktátum néven bevonult dokumentum tartalmát mindannyian ismerjük. Ismerjük az óriási területi és gazdasági veszteségeket, az ország lakosságának veszteségi arányait, a magyar emberek megaláztatásának történeteit és az elvesztett értékek felett érzett keserűség mélységeit, amely még sokáig elkísérte, olykor még napjainkig is elkíséri történelemértelmezésünket - mondta.
A Pápai Nyugdíjas Egyesület énekkara közreműködött a megemlékezésen

Felidézte a Trianont kiváltó okokat, a világháború kirobbanásának indokait, s azt, hogy Magyarország sorsa már a háború során megpecsételődött északi, déli és keleti szomszédainak területi igényei, hatalmi törekvései miatt.
- A világháború lezárása után a Monarchia felbomlása, a meggyengült ország belpolitikai és gazdasági problémái, külpolitikai kiszolgáltatottsága egyaránt hozzájárultak a kisebb-nagyobb zavaros és rendkívül káros baloldali forradalmi kezdeményezések kialakulásához, amelyek végül többek között a Tanácsköztársaság kommunista borzalmaiban teljesedtek ki 1919 márciusa és augusztusa között. A győztesek nem ismerték el és ezért nem tekintették méltó tárgyalópartnernek az egymást váltó kormányokat, ami tovább csökkentette egy megfelelő megegyezés lehetőségét. A szerződések tárgyalására így csak 1920 elején került sor, e tárgyalások teljes mértékben méltatlan körülményeit és végkimenetelét pedig Apponyi elmondásából és történelemkönyveinkből már ismerjük.
Unger Tamás alpolgármester mondott emlékbeszédet

Unger Tamás emlékeztetett, kilenc éve minden június 4-én, az Összetartozás Napján találkoznak a pápaiak a Millenniumi Emlékparkban, amelynek fái és ösvényei a történelmi Magyarország legfontosabb városait, folyóit és határait jelölik. Nem a revizionizmus romantikája vezérli az emlékezőket és nem a hallgatás, elhallgatás, a feldolgozatlanság eszközét választják, ahogy tették ezt az elmúlt 74 évben.
-Azért jövünk, hogy kinyilvánítsuk: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme" - ahogy ezt a június 4-ről szóló 2010. évi 45. törvény kimondja.
A magyarok csak akkor élnek túl mindent, akkor lesznek győztesek, ha összefognak és segítik egymást! -jelentette ki a szónok

Az alpolgármester az Ismerős Arcok zenekar Lehetnénk mind című dalát idézte és úgy fogalmazott, ha nem mondunk le róla, a miénk marad, mindannyiunk közös értéke, mindannyiunk közös kincse marad a határainkon kívül rekedt magyarság minden tagja és minden közössége. Hangsúlyozta, Trianon arra is megtanított bennünket, hogy a magyarok csak akkor élnek túl mindent, akkor lesznek győztesek, ha összefognak és segítik egymást!
-Határon túli magyar közösségeinket szerencsére továbbra is karakteres nemzetpolitika, oktatási, kulturális, ifjúsági, sport- és újabban gazdaságfejlesztési programok segítik. Ez az elszántság kilenc nappal ezelőtt újabb széleskörű megerősítést nyert és a nemzetek Európája, azon belül a kisebbségek védelme mellett is ismételten letehette a voksát. Azt, hogy ez a munkánk még koránt sem ért véget, jól mutatja az európai parlamenti választáson második helyet elért politikai szervezet eredménye, amely elnökének nevéhez fűződik a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló szégyenletes népszavazás és az azóta is következetesen követett nemzetellenes politizálás.
A Tarczy-iskola kisdiákjai énekelték el a Magyar vagyok című dalt

Emlékbeszéde végén Unger Tamás Mérey Katalin gondolatait elevenítette fel, aki szerint „minden történelmi adat, minden háború, minden békekötés, minden elvesztett és megnyert ügy mögött, és minden centiméter kiigazított határ mellett emberek vannak. Emberek, akik élni szeretnének, és azt akarják, hogy egyszer majd a szülőhazájuk földje fogadja be őket.”
- Ezek a határok az Európai Unióban részben már eltűntek, részben csak látszólagosak, azon kívül még létező, szigorú elválasztó vonalat jelentenek magyar és magyar ember között, de meggyőződésem, hogy minden emlékezéssel, minden gesztussal e határok falait bontjuk le. Adjon Isten ehhez mindannyiunknak erőt, szívet és elszántságot!
Az Országzászló emlékműnél koszorúztak a tiszteletadás végén

A beszéd után a Tarczy Lajos Általános Iskola 1. és 2. osztályos diákjainak előadásában csendült fel a Kis Kata zenekar Magyar vagyok című dala, majd a megjelentek az Országzászló emlékműhöz vonultak, ahol az önkormányzat, pártok, intézmények, hivatásos szervezetek és civil közösségek koszorúzással emlékeztek történelmünk egyik legtragikusabb eseményére és következményeire.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!