"A kereszténység nagy családján belül én a katolikus egyházat képviselem"

2019-04-29 22:22:40 | cikk: ha |

Dr. Márfi Gyula volt a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör április végi összejövetelének vendége. A veszprémi érsek személyes hangú, humoros történeteket sem nélkülöző előadásban beszélt hallgatóságának pályája alakulásáról, hitről és kétségekről, nehézségekről és örömökről. Márfi Gyula 1943-ban született Pördeföldén, hívő szülők gyermekeként. Amint mesélte, a templom egy órányi járásra volt tőlük, de minden vasárnap megtették ezt az utat, hazafele pedig testvérével fejben sakkoztak. Aztán felső tagozatos diákként elkezdett azon gondolkodni, hogy valóban létezik-e Isten. Merthogy a hét hat napján minden a tagadásról szólt, csak a vasárnap telt hitben. Hetedikesként már megpróbált érveket felsorakoztatni Isten létezése mellett, s éveken át ez volt számára a legfontosabb, az alapvető kérdés.

A pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, a teológiát Budapesten végezte, 1967-ben Szombathelyen szentelték pappá. Több helyütt is volt káplán, így például Pákán is, abban a faluban, ahol Öveges József is született. Kevesen tudják, de Öveges professzor piarista szerzetes, pap volt, de a szocializmus idején erről hallgatni kellett. Márfi Gyula többször is beszélgetett Öveges Józseffel, többek közt prédikációiról, hisz a professzor rendszeresen visszajárt szülőfalujába akkor is, amikor Márfi Gyula celebrálta a szentmiséket.

Zsúfolásig megtelt az evangélikus látogatóközpont

1976-78 között Párizsban tanult, mint mondta, jó eredménnyel végezte el a képzést. Gyakran járt a Notre Dame-ba is, részt vett egy éjféli misén is ott karácsonykor, így számára a székesegyház tragédiája még nagyobb fájdalmat jelentett. 1978-tól püspöki szertartó, 1980-tól püspöki titkár, 1987-től irodaigazgató volt Szombathelyen. Eleinte nem szerette a hivatali munkát, de aztán megértette, hogy az iratok mögött mindig ott az ember, így könnyebb volt számára a feladatvégzés. Legszívesebben a kórházakban tartott ifjúsági gitáros szentmisékre emlékszik vissza, a közösségben remek emberekkel találkozott.

1995. december 2-án Egerben szentelték püspökké. 1997. augusztus 14-én veszprémi érsekké nevezte ki a pápa. Érseki beiktatására szeptember 5-én került sor. Nagyon elfoglalt, egész nap dolgozik, ebéd után azért pihen egy kicsit az orvosi előírásnak megfelelően, aztán folytatja a munkát estig. Majd húsz évvel ezelőtt volt egy súlyos szívinfarktusa, s ma már figyel arra, hogy a napi gondokat esténként letegye, sorsát Isten kezébe adva nyugodtan tér aludni. Ez a ráhagyatkozás, hit és bizalom segíti abban, hogy el tudja végezni a rábízott feladatokat, mondta.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!