Szentesi Zöldi László: meglátásom szerint a magyar kormány jól végzi munkáját


2018-12-15 21:40:51  | cikk: HuHa  | 


Szentesi Zöldi László: meglátásom szerint a magyar kormány jól végzi munkáját főképe
Múlt szombaton tartotta soron következő összejövetelét a Pápai Polgári Kör. A rendezvényt a Projektpartival kezdték ezúttal is, majd Szentesi Zöldi László osztotta meg gondolatait a megjelentekkel kül- és belpolitikáról, jobboldali világnézetről. A Magyar Demokrata főmunkatársa, a Hír TV Péntek 9 című műsorának vezetője és az Echo TV Sajtóklubjának tagjaként tevékenykedő újságírót az összejövetel előtt kérdeztük.
Szentesi Zöldi Lászlót dr. Dancs Ferenc, a Pápai Polgári Kör elnöke köszöntötte

-Kül- és belpolitikáról, valamint a jobboldali politikai közösséget érintő kérdésekről szeretnék beszélni az összejövetelen, de ha belegondolunk, ezek a dolgok összetartoznak. Például a harmadik világ kiapadhatatlan embermilliói a következő években, évtizedekben megjelennek Európa határán, akkor azonnal látszik, hogy ez elsőrangú belpolitikai kérdés is, melyre a pártok, a kormány és az ellenzék más-más válaszokat talál. De minden mindennel összefügg. Az én meglátásom szerint a magyar kormány jól végzi munkáját, jó válaszokat ad a globális kihívásokra. Amikor indult ez a történet, néhány évvel ezelőtt, kis túlzással egyedül álltunk a világban a magunk nézetrendszerével, ma pedig ott tartunk, hogy Angela Merkel utódját már megválasztották a CDU élére. Forrong az egész világ, Európa állandó mozgásban van, és a kis magyar sziget mégis áll. Szerintem ez jó hír, és ennek sokan örülnek az országban.

-Ez a kis magyar sziget már nincs is olyan egyedül.

-Igen, meglepő, hogy a visegrádi együttműködésbe sikerült életet lehelni, ami azért is örvendetes, mert a 90-es évek szlovák-magyar kapcsolatához képest ma ez a viszony kiegyensúlyozott. Ha a statisztikákban elmerülünk és megnézzük a közép-európai népek életesélyeit, demográfiai kilátásait, akkor azt látjuk, hogy feltétlenül szükség van az együttműködésre. Itt már a kérdés régen nem arról szól, hogy egy kormány jobb vagy baloldali színezetű, hogy melyik politikai pártcsalád tagja, nem is a történelmi sérelmekről szól. Úgy gondolom, kizárólag a jelenben kell élnünk, a jelenben szabad gondolkodnunk és a visegrádi országok ezt megértik. Arról nem beszélve, hogy ez az együttműködés örvendetesen bővül. Láttuk, hogy Olaszországban a kormányváltás után, Ausztriában a kormányváltás után új partnereket kapott a visegrádi együttműködés és nem sok választ el bennünket attól, hogy Kelet-Európában akár egy összefüggő nagy folyosó legyen a balti államokkal, talán Romániával és a Balkán államaival, és akkor azt mondhatjuk, hogy az európai többség a miénk, a közép-kelet európaiaké.

-Egy ilyen többség megállíthatja a migráns áradatot?

-Én régóta azon a nézeten vagyok, hogy a migráns kérdés központja nem az iszlám mibenléte és nem a migránsok vizsgálgatása. A jelenlegi migrációnál azt tapasztaljuk, hogy határozott idegenrendészeti, határőrizeti intézkedésekkel 24 óra alatt meg lehet állítani. Az én meglátásom szerint a probléma lényege nem az iszlám és a kereszténység összecsapása, hiszen azok a jórészt muszlim és nem csak muszlim jövevények, akik országaink felé jönnek, azért jönnek, mert jöhetnek. Ennek a mostani civilizációs és kulturális összecsapásnak van egy mélyebb értelme, ez pedig a régi és az új Európa összecsapása, ahol szerintem a jó európaiak a régi európaiak, akik hagyományos értékekben gondolkodnak, van szülőföldjük, van családjuk, ragaszkodnak a régi életformájukhoz. A rossz európaiak, az új európaiak pedig a liberálisok, akik ezt a menekültáradatot felbiztatták, pénzelik és ránk szabadítják. Azt gondolom, több értelmezési síkja van ennek a történetnek, de ha jó európaiak akarunk lenni, akkor a félresiklott szabadelvűségnek a felszámolásával kell kezdenünk azt a munkát, melynek a vége, önmagunk megtalálása.
Az újságíró a százas listán a Fidesz kormánynak 96 pontot ad

-Hogy látja a Fidesz kormányzást, a jobboldali politikát?

-A százas listán, ahogy Medgyessyék 22 pontot kaptak, Gyurcsány és Bajnai 14-et, Antall József 50-et, az Orbán kormány utolsó három ciklusa szerintem 96 pontos. Van néhány apró probléma az országban - tényleg apró problémák azokhoz képest, amiket 10-20 évvel ezelőtt a bőrünkön érezhettünk -, amit feltétlenül meg kell oldani. De nem szeretem, amikor hangulatkeltés zajlik. Egy példát mondok: az egészségügy. Az egészségügy egy kiapadhatatlan, feneketlen zsák a mindenkori ellenzék számára és értem is az indítékot, hiszen a panaszokat vég nélkül bele lehet önteni ebbe a zsákba. De azért furcsának találom a többlépcsős béremelés után, amikor vannak bizonyos egészségügyi pályák, ahol 60 százalékkal keresnek többet, van, ahol kétszer annyi a fizetés, mint 2010-ben. Tudjuk, hogy minden megyei kórházat rendbe tetetett ez a kormány, vannak központi kórházak, folyamatosan zajlik az egészségügy rendbetétele. Ha visszaemlékezünk, hogy honnan indult ez a történet - a 70-es évekből ottmaradt SZTK intézetekben, melyek a Gyurcsány időszakban egy sunyi privatizációval egybekötve, valóban ellehetetlenítették a hazai egészségügyi ellátást -, akkor azt kell mondanom, a 96 pont jogos, hiszen minden tőle telhetőt megtesz ez a kormány. Természetesen tehetett volna többet is, mindig lehet többet, csak mi, magyarok néha úgy gondoljuk, hogy minden jár nekünk, néha pedig azt, hogy semmi sem elég. Szerencsére a magyarok kisebbsége gondolja így, mert a többség - amint azt a három egymást követő választáson megtapasztalhattuk - értékeli ezeket az erőfeszítéseket. Az egészségügy csak egy példa, számtalan ilyen terület van, de vannak olyan szakmai területek, melyeket nem lehet jobban csinálni, ahogy a kormány csinálja. Ilyen a külpolitika, a magyar diplomácia munkája, ami szerintem példátlan, történelmi távlatban sem tudok olyan időszakot mondani, ami ilyen eredményes volt.

- Vannak olyan dolgai a mostani kormánynak, melyekkel nem elégedett?

-A 90-es évek óta zajló, most már második generációs privatizációs történeteket - ahol egy új nemzedék feküdt bele az egykori gyilkosok, tsz elnökök, pártvezetők vagyonába - fel kellene tárni és helyére kellene tenni. Egy másik ilyen téma, a fiatalok helyzete. Tudom, hogy Magyarországról vándorol ki arányaiban a legkevesebb fiatal a térségbe, az 1 millió magyar él Angliában című történetnek a töredéke sem igaz, de nem szeretnék most, 20 éves pályakezdő lenni, mert nagyon nehéz lehet az élet. Nekünk sem volt könnyű a 90-es évek elején, de a budapesti ingatlanárakkal, a magyar oktatás keszekuszaságával, bizony nehéz jövőt kezdeni. Mindez összefügg a családtervezéssel, a gyermekvállalással. A kormánynak és a magyar politikának sokkal nagyobb felelősséget kell vállalni a fiatalokért, ha kell, komolyabb erőátcsoportosítással, pénzzel, erkölcsi segítséggel.

-Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi családpolitikával nem elégedett?

-Jónak tartom a mostani családpolitikát, de látnunk kell, hogy a legjobb intézkedések mögött is embereknek kell lenni. Ha az emberek hiányoznak a törvény írott betűje mögül, akkor az a törvény nem sokat ér. Egészen addig, amíg Magyarországon nem éri el a termékenységi arányszám a kettőt, nincs kinek családpolitikát csinálni. A család intézménye nemcsak nálunk, hanem Európa más részeiben is, a hagyományos értelemben felbomlott. A család ma egészen mást jelent, mint nagyszüleink időszakában. De a családpolitika nemcsak a kormány felelőssége, a család mindig egyéni döntés, ami egy idő után közösségi szintre lép. Nincs igaza annak, aki azt mondja, én az államnak nem szülök, de azzal sem értek egyet, aki azt mondja, minden rendben van. Többre van szükség, a törvényi keretek, a jóindulat megvan a kormány részéről, de meg kell tölteni tartalommal. Létezésünknek, nemzeti céljainknak utolsó, végső fejezete nem lehet más, mint, hogy itt 150 év múlva is Arany Jánost eredetiben olvassák. És, ha ez a célunk, akkor ez a kérdés régen átível kormányokon és korszakokon. Oda kell tenni a közösbe, ami tőlünk telik, ha szüleink, nagyszüleink sokkal rosszabb történelmi időszakban elszaladtak volna ebből az országból, akkor lehet, hogy Kanadában, Ausztráliában angol névvel növünk fel? Elveszítjük az identitásunkat és kiürül a Kárpát-medence? A török idők után, volt olyan félmegyényi terület, ahol 40 embert írtak össze. Akkor a nulláról kellett kezdeni. Nekünk nem a nulláról kell elkezdeni, jól halad az ország szekere, jó irányba megyünk, de minden erővel hatnunk kell a gyermekvállalási kedv növekedésére, a család intézményének feltámasztására.
Sokan kommunikációt élnek a saját életük helyett - mondta az újságíró

-Újságíróként, ön szerint a sajtónak mekkora felelőssége van az emberek mindennapi életének, gondolkodásmódjának befolyásolásában?

-Amikor 1993-ban elkezdtem a pályámat, akkor Magyarországon csak Magyar Televízió volt, a Panoráma című műsort - ahol fiatal riporterként dolgoztam - 4-5 millió ember nézte. Ennek a világnak vége, ma az információ olyan mértékben ömlik ránk, hogy ember legyen a talpán, aki külön tudja választani az értékes és az értéktelen információkat. És van még egy nehézség, hogy nemcsak az információ tartalmának és minőségének megkülönböztetése problémás, hanem az, hogy egyre inkább eltávolodunk az emberi közegtől. Ha az emberiség történetét 24 órának vesszük, akkor ebben az utolsó 20 év 1-2 másodperc. Ebben az időben több minden történt a kommunikációban, mint az emberiség egész történetében együttvéve. Ha valaki azt mondja nekem 1993-ban, hogy lesz egy olyan telefon a zsebemben, amivel egy brazíliai esőerdőben túrázó barátomat fel tudom hívni Pápáról, akkor valószínűleg nagyot nevetek. De ez valósággá vált. Hatalmas erő, hatalmas felelősség, de rémisztő is. A kommunikáció ma elborít mindent. Egy egész nemzedék kommunikációt él a saját élete helyett. Minél távolabb kerülünk a természettől, az anyanyelvünktől, a hagyományos közlésfajtáktól, az írástól, a könyvtől, a családi-baráti beszélgetésektől, annál inkább zombik leszünk és annál inkább magunk is ennek a virtuális nemvalóságnak a részei leszünk. Ettől óvnék mindenkit! Rousseau parafrázisaként azt mondanám más iránnyal: vissza a természetbe, vagyis egyetlenegy esélyünk van: normális, hagyományos életet élni és akkor talán be tudjuk tölteni egyéni és közösségi hivatásunkat.
Bár ritkán járt Pápán, sok információja van városunkról

Szentesi Zöldi László hírportálunkkal megosztotta azt is, néhányszor járt már Pápán, ám rendezvényen még sosem, mégis sok információja van városunkról. Ezek közül megemlítette a híres pápai személyiségeket, a pápai gyökerű politikusokat és egykori katonatársát is, aki szintén városunk szülötte. Hozzátette, reformátusként Sárospatak, Pápa és Debrecen nagyon fontos számára.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!