Zsidó Kulturális Napok
2018-09-16 23:48:24 | cikk: ha |
A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület évek óta igyekszik élettel megtölteni a zsinagógát, hagyományokat, kultúrát, vallást és közösséget formálni a falak közt. Nyári ismeretterjesztő előadássorozatuk megerősítették a szervezőket abban, hogy szükség van a nyitott kapukra, a tanulásra, a beszélgetésekre. 1846. szeptember 11-én avatták fel a pápai zsinagógát, ezért az egyesület úgy döntött, az első őszi hónap idusa kiváló alkalom a méltó emlékezésre, a hagyományteremtésre: megszervezték az első pápai Zsidó Kulturális Napok rendezvényét. A program a művészetek, az előadások és a játék segítségével közelebb hozta egymáshoz az embereket, akik együtt tanultak, közös élmény részesei lehettek.
Schmidt Orsolya elnök köszöntötte a fesztivál vendégeit és résztvevőitA szombat délután induló rendezvény első fellépői a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai voltak, akik Anne Frank naplójából idéztek fel részleteket. A műsort az iskolai holokauszt megemlékezésre állította össze Rozgonyiné Csepregi Annamária tanárnő. A bemutatót Babos Tibor szavalata tette teljessé.
A munkácsys diákok nyitották a fesztiválprogramotBudapestről érkezett Pápára a Naim Klezmer Band. A 12-15 éves növendékekből álló zenekar tagjai 2013 óta muzsikálnak együtt. Nagy Anna harmonikaművész, csoportvezető a Budapest Klezmer Band tagja. Mint mondta, az 1990-es években lett ismét népszerű a klezmer, jelenleg közel húsz ilyen zenekar van, s mindegyik csoport a saját hangzásával, stílusával gazdagítja a muzsikát. A klezmer megnevezés eredetileg héber hangszeres zenészt jelentett. A kelet-európai zsidók körében lakodalmak alkalmával fellépő népszerű zenekarok voltak ezek. Az igazi klezmer Romániában, Moldvában alakult ki a török hódítás ideje alatt, de a cigány, török, román, görög és ukrán zene is hatott rá. Igazi világzene, ami folyamatosan formálódik. A Naim zenekar tíz tagú, zongorán, szaxofonon, hegedűn, fuvolán, ütőhangszereken és basszusgitáron játszanak - nem mindegyik hangszer autentikus a klezmerben, de ettől lett egyéni a Naim hangzásvilága. A közönség visszatapsolta a tehetséges fiatalokat, akik valóban lendületes, magával ragadú koncertet adtak.
A Naim zenekar koncertje hatalmas siker voltA rendezvényt dr. Hermann István önkormányzati képviselő nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy az egyesület megrendezte az első zsidó kulturális fesztivált, mely lehetőséget ad arra, hogy a város egykori színes társasági életében fontos szerepet játszó közösség értékei ismét a középpontba kerüljenek. Dr. Hermann István személyes élményeket is idézett, azoknak a zsidó mestereknek, kereskedőknek az emlékét, akik emblematikus alakjai voltak a városnak. - Remélem, hogy ezzel a kulturális rendezvénnye sikerül továbbadni ezeket az emlékeket, ismereteket, tudást azoknak, akik erről kevesebbet tudnak. Remélem, hogy a zsidó kultúra ismét szerves része lesz a pápai kultúrának - mondta a képviselő.
A Drágakő című meseoratórium középpontjában a hagyományok tisztelete, a hit és a vallás állA szombat estét egy különleges zenei alkalom zárta: Havas Judit és a Chagall Band közös műve, a Drágakő című klezmer meseoratórium. Közel egy évizede jelent meg a Drágakő című könyv, melyben haszid történetek olvashatók. A címadó történetben az új lakásba költöző férfi egy drágakövet talál a kertben, de nem árulja el senkinek, attól való félelmében, hogy az új környezetben, ha gazdagoknak vélik őket, nem fogadják be őket. A férfi inkább elássa a drágakövet, s rátesz egy kovakövet, megjelölve így a helyet. Időközben mindig újabb és újabb kövek kerülnek egymásra, s egyre nyomasztóbbá válik a kőrengeteg. Havas Judit elmondta, hogy az előadás mai problémákat vet fel: a beilleszkedés, a befogadás, a pletyka, az irigység problámáját, mindennapi félelmek, aggodalmak jelennek meg a darabban. A Drágakőben a zene és a szöveg egymást segíti, kiegészíti. A zenét Vincze Pál, a Chagall Band tagja komponálta kifejezetten a szövegekhez; a muzsika hol aláfesti, illusztrálja a történeteket, hol pedig egyenrangú társként szegődik melléjük. 
A finom zsidó édességek pillanatok alatt elfogytakA vasárnap délelőtt a családoké volt elsősorban, hisz a gyerekeket játszóház várta a zsinagógában: kirakóval, ügyességi feladatokkal, melyek zsidó szimbólumokkal ellátott elemei kifejezetten erre az alkalomra készültek a Pegazus Színháznak köszönhetően. Később dr. Róna Tamás rabbi vezette be az érdeklődőket a zsidóság izgalmas világába. Szó esett többek közt arról, hogy a zsidó hagyományban felmerül a kérdés, hogy melyik a legnagyobb bűn, amit önmagunkkal szemben el tudunk követni. Nos, a legnagyobb bűn a boldogtalanság, mert azért lettünk teremtve, hogy a boldogságunk útját keressük. Ezt úgy tudjuk megtalálni, ha az ékkövünket, a lelkünket három erős pillér tartja: a test, a szellem és a hit hármasa. Arra kell figyelnünk, hogy ez a három harmóniában legyen. A rabbi ismertetője végén a sófárt is megfújta. A sófár ősi zsidó hangszer: egy egyszerű kosszarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett. Ezt a hangszert azért fújják meg a zsidó közösségekben mindenhol a világban, hogy az Örökkévalót kérjék: ahogy megmentette egykor Izsákot, úgy mentse meg minden emberi teremtményét a világon. A vasárnap délelőttre süteménykóstoló tette fel az édes koronát: flódni, pogácsa és Hámán-táska várta az ínyenceket - egészen rövid ideig, hisz hamar elfogytak az ízletes finomságok.
Benny Gamlieli Eilatról beszélt az érdeklődőknekA zsidó kultúra fontos eleme a folyamatos tanulás. (Hisz a rabbi sírfelirata is ez: Tanulmányait befejezte.) Ennek jegyében négy előadást hallhatott vasárnap délután a közönség. Simon Zsolt a pápai jehsivákról, azaz iskolákról szólt, dr. Hodásziné Pingitzer Andrea a Türr Gimnázumban működő oktatási projektről számolt be diákok közreműködésével, dr. Oláh János, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanára a zsidó és keresztény ünnepek közti párhuzamokról beszélt, s ellátogatott a fesztiválra Benny Gamlieli is Eilatból, aki az izraeli partnervárost mutatta be. Ő már negyedik alkalommal jár Pápán, s nagyon örül, hogy itt lehet az első kulturális zsidó fesztiválon. Benny Gamlieli idegenvezető, sokfele megfordult már a világban, de mint mondta, a pápai zsinagógába belépni lenyűgöző élmény volt számára már az első alkalommal is, most pedig leírhatatlan érzés, hogy benépesül az épület a programnak köszönhetően. Benny Gamlieli tagja az eilati kórusnak, s örülne, ha a csoport a következő pápai zsidó fesztiválon felléphetne.
A gyönyörű hangú Bíró Nóra és zenésztársaiA fesztivál utolsó vendége a Norina Trió volt. Bíró Nóra és két zenésztársa szefárd dallamokkal varázsolták el az érdeklődőket. A repertoárban zsidó imák, izraeli dalok szerepeltek, újszerű feldolgozásban. Az énekesnő elmondta, hogy sok zsinagógában járt már, de a pápai egészen különleges és reméli, hogy sikerül forrást szerezni a felújítására. Amennyiben jótékonysági alkalmakat szerveznek a cél érdekében, ő szívesen jön fellépni, tette hozzá mosolyogva.
A fesztivál ismét élettel töltötte meg a még romos állapotában is lenyűgözően szép zsinagógátSchmidt Orsolya, az egyesület elnöke elmondta, hogy a visszajelzések alapján nagyon jól sikerült a rendezvény. A felépők szívesen jönnek legközelebb is, az érdeklődők pedig megköszönték a színes programot. Az első Zsidó Kulturális Napok tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a résztvevők értékes gondolatokat hallhattak útravalóul, a zene pedig segítette, hogy a boldogság útjára lépjenek, nehogy a legnagyobb bűnnek (lsd. fentebb) essenek áldozatul a látogatók. A fesztivál tanított, szórakoztatott, felemelt - és segített abban, hogy a zsidó kultúra szépsége ismét utat találjon a pápaiak szívéhez.
Schmidt Orsolya elnök köszöntötte a fesztivál vendégeit és résztvevőitA szombat délután induló rendezvény első fellépői a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai voltak, akik Anne Frank naplójából idéztek fel részleteket. A műsort az iskolai holokauszt megemlékezésre állította össze Rozgonyiné Csepregi Annamária tanárnő. A bemutatót Babos Tibor szavalata tette teljessé.A munkácsys diákok nyitották a fesztiválprogramotBudapestről érkezett Pápára a Naim Klezmer Band. A 12-15 éves növendékekből álló zenekar tagjai 2013 óta muzsikálnak együtt. Nagy Anna harmonikaművész, csoportvezető a Budapest Klezmer Band tagja. Mint mondta, az 1990-es években lett ismét népszerű a klezmer, jelenleg közel húsz ilyen zenekar van, s mindegyik csoport a saját hangzásával, stílusával gazdagítja a muzsikát. A klezmer megnevezés eredetileg héber hangszeres zenészt jelentett. A kelet-európai zsidók körében lakodalmak alkalmával fellépő népszerű zenekarok voltak ezek. Az igazi klezmer Romániában, Moldvában alakult ki a török hódítás ideje alatt, de a cigány, török, román, görög és ukrán zene is hatott rá. Igazi világzene, ami folyamatosan formálódik. A Naim zenekar tíz tagú, zongorán, szaxofonon, hegedűn, fuvolán, ütőhangszereken és basszusgitáron játszanak - nem mindegyik hangszer autentikus a klezmerben, de ettől lett egyéni a Naim hangzásvilága. A közönség visszatapsolta a tehetséges fiatalokat, akik valóban lendületes, magával ragadú koncertet adtak.A Naim zenekar koncertje hatalmas siker voltA rendezvényt dr. Hermann István önkormányzati képviselő nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy az egyesület megrendezte az első zsidó kulturális fesztivált, mely lehetőséget ad arra, hogy a város egykori színes társasági életében fontos szerepet játszó közösség értékei ismét a középpontba kerüljenek. Dr. Hermann István személyes élményeket is idézett, azoknak a zsidó mestereknek, kereskedőknek az emlékét, akik emblematikus alakjai voltak a városnak. - Remélem, hogy ezzel a kulturális rendezvénnye sikerül továbbadni ezeket az emlékeket, ismereteket, tudást azoknak, akik erről kevesebbet tudnak. Remélem, hogy a zsidó kultúra ismét szerves része lesz a pápai kultúrának - mondta a képviselő.A Drágakő című meseoratórium középpontjában a hagyományok tisztelete, a hit és a vallás állA szombat estét egy különleges zenei alkalom zárta: Havas Judit és a Chagall Band közös műve, a Drágakő című klezmer meseoratórium. Közel egy évizede jelent meg a Drágakő című könyv, melyben haszid történetek olvashatók. A címadó történetben az új lakásba költöző férfi egy drágakövet talál a kertben, de nem árulja el senkinek, attól való félelmében, hogy az új környezetben, ha gazdagoknak vélik őket, nem fogadják be őket. A férfi inkább elássa a drágakövet, s rátesz egy kovakövet, megjelölve így a helyet. Időközben mindig újabb és újabb kövek kerülnek egymásra, s egyre nyomasztóbbá válik a kőrengeteg. Havas Judit elmondta, hogy az előadás mai problémákat vet fel: a beilleszkedés, a befogadás, a pletyka, az irigység problámáját, mindennapi félelmek, aggodalmak jelennek meg a darabban. A Drágakőben a zene és a szöveg egymást segíti, kiegészíti. A zenét Vincze Pál, a Chagall Band tagja komponálta kifejezetten a szövegekhez; a muzsika hol aláfesti, illusztrálja a történeteket, hol pedig egyenrangú társként szegődik melléjük. A finom zsidó édességek pillanatok alatt elfogytakA vasárnap délelőtt a családoké volt elsősorban, hisz a gyerekeket játszóház várta a zsinagógában: kirakóval, ügyességi feladatokkal, melyek zsidó szimbólumokkal ellátott elemei kifejezetten erre az alkalomra készültek a Pegazus Színháznak köszönhetően. Később dr. Róna Tamás rabbi vezette be az érdeklődőket a zsidóság izgalmas világába. Szó esett többek közt arról, hogy a zsidó hagyományban felmerül a kérdés, hogy melyik a legnagyobb bűn, amit önmagunkkal szemben el tudunk követni. Nos, a legnagyobb bűn a boldogtalanság, mert azért lettünk teremtve, hogy a boldogságunk útját keressük. Ezt úgy tudjuk megtalálni, ha az ékkövünket, a lelkünket három erős pillér tartja: a test, a szellem és a hit hármasa. Arra kell figyelnünk, hogy ez a három harmóniában legyen. A rabbi ismertetője végén a sófárt is megfújta. A sófár ősi zsidó hangszer: egy egyszerű kosszarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett. Ezt a hangszert azért fújják meg a zsidó közösségekben mindenhol a világban, hogy az Örökkévalót kérjék: ahogy megmentette egykor Izsákot, úgy mentse meg minden emberi teremtményét a világon. A vasárnap délelőttre süteménykóstoló tette fel az édes koronát: flódni, pogácsa és Hámán-táska várta az ínyenceket - egészen rövid ideig, hisz hamar elfogytak az ízletes finomságok.Benny Gamlieli Eilatról beszélt az érdeklődőknekA zsidó kultúra fontos eleme a folyamatos tanulás. (Hisz a rabbi sírfelirata is ez: Tanulmányait befejezte.) Ennek jegyében négy előadást hallhatott vasárnap délután a közönség. Simon Zsolt a pápai jehsivákról, azaz iskolákról szólt, dr. Hodásziné Pingitzer Andrea a Türr Gimnázumban működő oktatási projektről számolt be diákok közreműködésével, dr. Oláh János, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanára a zsidó és keresztény ünnepek közti párhuzamokról beszélt, s ellátogatott a fesztiválra Benny Gamlieli is Eilatból, aki az izraeli partnervárost mutatta be. Ő már negyedik alkalommal jár Pápán, s nagyon örül, hogy itt lehet az első kulturális zsidó fesztiválon. Benny Gamlieli idegenvezető, sokfele megfordult már a világban, de mint mondta, a pápai zsinagógába belépni lenyűgöző élmény volt számára már az első alkalommal is, most pedig leírhatatlan érzés, hogy benépesül az épület a programnak köszönhetően. Benny Gamlieli tagja az eilati kórusnak, s örülne, ha a csoport a következő pápai zsidó fesztiválon felléphetne.A gyönyörű hangú Bíró Nóra és zenésztársaiA fesztivál utolsó vendége a Norina Trió volt. Bíró Nóra és két zenésztársa szefárd dallamokkal varázsolták el az érdeklődőket. A repertoárban zsidó imák, izraeli dalok szerepeltek, újszerű feldolgozásban. Az énekesnő elmondta, hogy sok zsinagógában járt már, de a pápai egészen különleges és reméli, hogy sikerül forrást szerezni a felújítására. Amennyiben jótékonysági alkalmakat szerveznek a cél érdekében, ő szívesen jön fellépni, tette hozzá mosolyogva.A fesztivál ismét élettel töltötte meg a még romos állapotában is lenyűgözően szép zsinagógátSchmidt Orsolya, az egyesület elnöke elmondta, hogy a visszajelzések alapján nagyon jól sikerült a rendezvény. A felépők szívesen jönnek legközelebb is, az érdeklődők pedig megköszönték a színes programot. Az első Zsidó Kulturális Napok tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a résztvevők értékes gondolatokat hallhattak útravalóul, a zene pedig segítette, hogy a boldogság útjára lépjenek, nehogy a legnagyobb bűnnek (lsd. fentebb) essenek áldozatul a látogatók. A fesztivál tanított, szórakoztatott, felemelt - és segített abban, hogy a zsidó kultúra szépsége ismét utat találjon a pápaiak szívéhez.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!