A Himalája az álmom - beszélgetés Mógor Péter hegymászóval


2018-07-20 16:51:13  | cikk: Haraszti Gábor  | 


A Himalája az álmom - beszélgetés Mógor Péter hegymászóval főképe
Mógor Péter hegymászó nevéhez több sikeres mászás is fűződik, meghódította a Mont Blanc-t, Svájc legmagasabb hegycsúcsát, a 4545 méter magas Dom de Mischabel-t, de említhetnénk a Kárpátok legmagasabb pontját, a 2654 méter magas Gerlachfalvi-csúcsot. A kezdetekről, élményekről, a 4000 méter feletti csúcstámadásokról, álmokról és tervekről a pápai születésű fiatalemberrel, Mógor Péterrel beszélgettünk.
- Körülbelül tíz éve ismerkedtem meg a hegymászással, eleinte persze rövidebb, kisebb szintemelkedésű teljesítménytúrákra vállalkoztam, aztán néhány év elteltével már magasabb hegyekre is eljutottam - elevenítette fel Péter a kezdeteket. - 2010 környékén egy olyan túrán vettem részt, ami átvitt egy 2000 méter feletti hegyen, tisztán emlékszem, hogy ez egy augusztusi napon történt, a rajtnál 25 Celsius fok volt, viszont a hegyen már 0 fok környékén mozgott a hőmérséklet, erős szél volt és jeges, havas eső várt minket. Ez a kettőség, a hegy vadsága és a kiszámíthatatlanság annyira megfogott, hogy szerelem lett első látásra.
Péter az elmúlt években Szlovákiában, Szlovéniában, Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban is meghódította a 2600 és 4800 méter közötti hegyeket, melyekre fizikálisan és mentálisan is komolyan fel kellett készülni.
- Az indulás előtti hetekben folyamatosan figyeljük az időjárást, a lehullott csapadék mennyiségét, állagát, közben megtervezzük az útvonalat, a szállást. Amikor minden összeáll és az időjárás optimális, nekivágunk az útnak. Természetesen a szükséges mászóeszközök sem maradhatnak itthon, jégcsákányok, karabinerek, hevederek mind-mind a zsákokba kerülnek. Csak a legszükségesebb dolgokat visszük magunkkal, még a vizünket is deciliterre kiszámoljuk, hiszen nem egyszer 18 kilogramm feletti hátizsákkal kell eljutnunk egy olyan pontra, ahonnan másnap meg tudjuk kísérelni a csúcstámadást, az éjszakát pedig sátorban vészeljük át zacskós levest szürcsölgetve.
Az extrém sportoló azt mondta, az odafele vezető út végén eleinte nem, mostanában viszont rendszeresen kitűzi a magyar zászlót.
- Az utóbbi három-négy évben viszek magammal magyar zászlót, korábban nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Aztán rájöttem, hogy ezen nagyon jó dolog, szeretném, hogy az osztrák, olasz, francia hegymászók is lássák, hogy a magyarok is mozognak a hegyekben.
A hegymászótó megtudtuk, példaképének Kiss Pétert tekinti, aki sajnos már nincs közöttünk, 26 évesen ugyanis a Himalájában Erőss Zsolttal egyetemben életét vesztette. Ennek kapcsán arra kérdésre, miszerint mennyire veszélyes ez a sportág Péter azt mondta, kellő felkészüléssel és körültekintéssel, egyáltalán nem az, pusztán be kell tartani a szabályokat. A sportoló búcsúzóul elmondta két legközelebbi tervét, az egyik Grúziában a Shkhara hegy legyőzése, ami abból a szempontból különleges, hogy magyar ember még nem hódította meg. A másik pedig az, hogy az Alpokban található összes - számszerint 82 - 4000 méter feletti hegyet megmássza. Álma pedig, hogy feljusson a Himalájára vagy a pakisztáni Karakorumba. Látva a sportág iránti szenvedélyét és elkötelezettségét, nagy esély van rá, hogy hamarosan ezekről a mászásokról is hírt adhatunk...

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!