Jókai előtt tisztelegtek a város napján


2018-06-17 12:14:06  | cikk: HuHa  | 


Jókai előtt tisztelegtek a város napján főképe
1848. június 16. - ezen a napon tartottak először helyhatósági választásokat Pápán, s e napot 1999. óta Pápa Város Napjaként ünnepli az önkormányzat. A rendezvény hagyományosan konferenciával tiszteleg a városépítők emléke előtt, feleleveníti településünk jeles eseményeit, alakjait, vagy a város jövőjét meghatározó aktuális témákról ad tájékoztatást. Az idei esztendőben a Jókai emlékév jegyében szerveződött a Városházán tartott konferencia, mellyel méltóképpen idézte fel a nagy mesemondó, az egykori pápai diák, Pápa város díszpolgára emlékét.
A Városháza üléstermébe várták Pápa Város Napján az érdeklődőket 

Áldozó Tamás polgármester megnyitó beszédében emlékeztetett, múlt évben döntött arról a város, hogy az idei esztendőt Jókai emlékévvé nyilvánítja, díszpolgárrá avatásának 125. évfordulója alkalmából, s akkor az önkormányzat és mindazok az intézmények, szervezetek, melyeknek történelmi hagyományai miatt köze van Jókai Mórhoz, egy programsorozatot állítottak össze.
-A városnak két vállalása volt: egyik, hogy Pápa Város Napján Jókai Mórról tartunk konferenciát, másik, hogy megkezdjük a Jókai utcán található Jókai emlékház átalakítását, fejlesztését, hogy méltó emlékhelyet tudjunk kialakítani az egykori pápai diák számára. Időközben lett egy harmadik projektünk is, a Jókai utca felújítása - mondta. Kiemelte, a városnak komoly kötelességei vannak, ezek közül is kiemelkedik, hogy Jókai Mórnak emléket állítson.
Pápa városának kötlezettségei vannak Jókai emlékének megőrzésére - mondta Áldozó Tamás polgármester
  
-A reformkor környékén a diákok a fél országot bejárták, így sok településhez köthetők, de Jókai Pápához egy kicsit jobban tartozik, mint más településhez, Petőfi is egy kicsit jobban tartozik Pápához, mint más településhez, olyan város pedig, ahová Petőfi és Jókai is egy kicsit jobban tartozik, rajtunk kívül nagyon kevés van.

A városnapi konferencia előadásai Jókai életének, munkásságának egy-egy részletét idézték fel, de szó volt az író emlékének megőrzéséről is. Németh Tibor könyvtáros, helytörténet-kutató Váli Mari Jókai Mórról írott visszaemlékezéseit mutatta be, ismertette Váli Mari életét, Jókaihoz fűződő kapcsolatát, s életének azokat a részleteit, melyeket visszaemlékezéseiben megörökített Jókairól. Egy másik előadás a Jókai kultusz megőrzésének példáit ismertette, Schmidtné Kositzky Anett, a Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról szólt, hogy a balatonparti városban miként őrzik az író emlékét, hogyan kapcsolták össze a város kulturális eseményeivel Jókait és milyen módokon próbálják megszólítani, s Jókai műveinek olvasására ösztönözni a fiatalokat.
Schmidtné Kositzky Anett a balatonfüredi példákat ismertette

Rendkívül érdekes és szórakoztató előadást tartott dr. Ács Anna muzeológus, aki Jókai Mór humoráról szólt az egybegyűlteknek. Mint mondta, Jókai humorával kevésbé foglalkoznak a kutatók, pedig megéri az igazi tanulmányozást, ugyanis az írónak sajátos humora volt, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy olyan széles olvasóközönsége volt, hiszen az embereket mindig a humor segítette át a mindennapi élet nehézségein.
-A humor az embereknél vagy veleszületett képesség, vagy később alakul ki. Jókainál az előbbiről beszélhetünk, ezt a képességet a családból hozta magával, nagyapja, de főleg édesapja jó adomamondó volt. Már első regénye is - a Hétköznapok című, mely 1846-ban jelent meg - egy adomával kezdődik. S Jókainak nem is kellett magyaráznia ezt az adomát, mert az olvasók értették, abban a korban nagyon ismert volt. Már ebben a regényben is több olyan részlet van, mely Jókai páratlan humorát csillantja meg - fogalmazott. Az előadás kitért Jókai többi regényére, az azokban megjelenő élcelődő, ironikus gondolatokra, adomákra, de szó esett az író lapszerkesztőként írott humoros történeteiről is. Többek között az Életképek című lapban megjelent rovatáról, melyben szatirikus írásai jelentek meg.
-1949-ben Debrecenben lapot indított, ebben is fontosnak tartotta, hogy legyen egy humoros rovat, ebben adomákat közölt. Anekdotái egyrészt híres emberekről, tájakról szóltak, másrészt összegyűjtött adomákat tartalmaztak. Ez utóbbiakból külön kötetet jelentetett meg, aminek akkora sikere volt, hogy az 1856-os kiadást követően a következő évben már második, bővített kiadást ért meg.
Dr. Ács Anna Jókai humoráról szólt előadásában

Dr. Ács Anna szólt az Üstökös című élclapról is, melynek Jókai Mór volt a szerkesztője, írója, s ebben jelent meg Kakas Márton szatirikus alakja, akit már korábban megalkotott, s akivel a társadalmi, politikai visszázsságokat tudta kigúnyolni. Felidézte, amikor Jókait a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, székfoglalójában is a magyar néphumorról beszélt, történelmi és filozófiai oldaláról megközelítve a témát. A kutató elmondta, nemcsak írásainak, mindennapi életének is fontos része volt a humor, jó adomamesélő volt, de nemcsak az összegyűjtött adomák továbbadására volt képes, hanem saját magáról is képes volt adomákat mesélni, sőt országgyűlési képviselőként is megcsillantotta humorát, kellemes perceket szerezve képviselőtársainak.

-Míg néhány évtizeddel ezelőtt Jókai a legnépszerűbb és legismertebb írónak számított, ma már nem szerepel az első húsz között sem - ezt már dr. Fábri Anna közölte Jókai öröksége című előadásában.
-A legfőbb oknak azt tartják, hogy a mai olvasó számára nagyon megterhelő Jókai nyelvezete. És bár iskolai tananyag, sajnos a magyartanárok sincsenek meggyőződve arról, hogy kell Jókait tanítani. Valóban Jókai írásaiban sok az idegen kifejezés, a latin szó és bonyolult a mondatszerkesztés, de ennek ellenkező példái is vannak, ráadásul ezek akkor is benne voltak, amikor mi olvastuk a műveit. Az is tény, hogy az a szókincs, amivel Jókai rendelkezett elsajátíthatatlan a mai olvasó számára. Mégis néhány évtizeddel ezelőtt faltuk a Jókai regényeket, és bár mi sem értettük a latin kifejezéseket és még lábjegyzetek sem voltak a könyvben, megértettük, megfejtettük, beletettük azt a munkát, ami kell az olvasáshoz is. Tehát az az elképzelés, hogy az olvasás csak pihentet és szórakoztat, elhomályosítja az irodalmi műveknek azt a hatalmas ajándékát, hogy kitágítja az ember látókörét, belepillant más világokba, más életekbe, hogy át tud élni olyan érzelmi helyzeteket, melyeket a valóságban talán soha nem él meg. Mindez nagyon vonzó volt, de manapság ezt az élményt sokak számára pótolja a film, a mozgókép.
Nem szabad lemondani Jókai tanításáról - jelentette ki dr. Fábri Anna irodalomtörténész

Az irodalomtörténész többek között arról szólt, nem szabadna lemondani a Jókai művek tanításáról, de sokkal okosabban kellene meghatározni, hogy melyik életkorban kerüljenek a diákok elé.
-Az is fontos lenne, hogy a tanárok szeressék azt, amit tanítanak, hiszen akik nem szeretik Jókait, nem is tudják megtanítani. A másik lényeges dolog, hogy nem esztétikai elemzéseket kell a gyermekek elé tárni, hanem a művekben megjelenő élet rögzítésének momentumait, hiszen Jókai egy elmúlt kort mutat meg az olvasó számára.
A konferencián szó esett a Jókai-emlékévben Pápa város értéktárába kerülő, Jókai Mórhoz kötődő és vele kapcsolatos értékekről. Mátyus Aliz író, szociológus, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke elmondta, kilenc értéket nyújtottak be a bizottság elé, ezek közül ötről már döntöttek, a továbbiakról később egyeztetnek a bizottság tagjai.
Mátyus Alíz a Jókaihoz köthető helyi értékeket ismertette

A városnapi konferencián adták át a Jókai-emlékév alkalmából kiírt irodalmi-képzőművészeti pályázatok díjait. A pályázatot Pápa Város Önkormányzata, a Pápai Református Gyűjtemények, a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma, a Pápai Jókai Kör, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság, a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ, valamint a Jókai Mór Városi Könyvtár hirdette meg a Jókai emlékév keretében. Az elismeréseket Unger Tamás alpolgármester és Mezei Zsolt, a Pápai Református Gyűjtemények könyvtárvezetője adta át. A rendezvény végén Mészáros Dorottya díjazott művét hallgatták meg a jelenlévők és megtekintették azt a mini tárlatot, melyen Molnár Lajos A Bán futárja című képe - a képzőművészeti pályázat különdíjas alkotása -, valamint Fülöp Krisztina Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Az aranyember és a Szegény gazdagok című regényeinek részleteiből készített képeit mutatták be. Unger Tamás alpolgármester zárszavában úgy fogalmazott, a Jókai emlékévben a város méltóképpen kíván megemlékezni az egykori pápai diákról, a város díszpolgáráról, a városnapi konferencia előadásai pedig nagyszerűen illeszkedtek ehhez a törekvéshez, mellyel Pápa városa felelősséget vállalt a Jókai kultusz megőrzésére.
Molnár Lajos az irodalmi és a képzőművészeti pályázaton is díjazott lett

Pápa Város Napján délután a Fő téri Esterházy szobornál mécsesgyújtással emlékeztek a nagy városépítő elődre, majd a Fő utcai Nagyboldogasszony bencés templomban tartott misét dr. Mail József apát, plébános gróf Esterházy Károly püspök tiszteletére. Szentbeszédében ismertette a püspök életét és munkásságát, megemlítve mindazokat, akik hatással voltak életére, szellemiségére. Mint mondta, kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után, szinte rendkívüli volt mindenben, s ez csak pozitívumokban nyilvánult meg az utókor számára.
-Nemcsak Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének élén állt, ahol mindenben eleget tett főpásztori kötelezettségeinek, hanem az általa épített templomok, plébániák, középületek száma akkora, hogy ezt sem előtte, sem utána nem tudta senki túlszárnyalni. Mindent megtanult, amit a 18. század Európájában meg lehetett tanulni.
Dr. Mail József apát, plébános a Nagyboldogasszony templomban celebrálta a városnapi misét

Hangsúlyozta, nem hagyható figyelmen kívül Esterházy hazája iránt érzett és tanúsított elkötelezett szeretete, hiszen egész életműve, minden tette arról tanúskodik, hogy céljai között ott volt a szándék és küzdelem népe felemelkedésére. Az apát az 1814-ben, a pesti növendék papság magyar iskolája által megjelentetett, A munkálatok című kiadványból idézett: Nagy volt, mint ember, nagyobb, mint kormányzó, legnagyobb, mint főpásztor. Méltó, kit az utódok a hallhatatlanság el nem múló füzérével díszítsenek.

Képek:

A Jókai emlékév alkalmából meghirdetett irodalmi-képzőművészeti pályázat eredményei:

Irodalmi pályázat 14-20 évesek kategóriája
1. helyezés: Varga Zsanett Evelin

Irodalmi pályázat 20 év felettiek kategóriája
4. helyezés: Mészáros Dorottya és Ásványi László
3. helyezés: Molnár Lajos
2. helyezés: Rozgonyiné Csepregi Annamária
1. helyezés: Németh István Péter

Képzőművészeti pályázat
különdíj: Molnár Lajos
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!