Koszorú elhelyezés Kossuth Lajos halálának emléknapján


2018-03-20 23:28:45  | cikk: Babos Petra  | 


Koszorú elhelyezés Kossuth Lajos halálának emléknapján főképe
Az "Elsősorban pápai"-Városbarát Egylet küldöttsége Kossuth Lajos halálának emléknapján, március 20-án koszorúkat helyezett el a város kossuthi emlékjeleihez, így az áruház melletti Kossuth-fejszoborhoz, valamint a Kossuth Lajos utca végén, a Tansütő épülete falán tavaly ősz óta álló, Zsuppán István művésztanár domborművével díszített Kossuth-emléktáblához.

Az emlékhelyeken, az egylet ügyvivője, Kerecsényi Zoltán városi képviselő tartott beszédet.
-Az egylet tavaly zárult Kossuth-Emlékprojektje végén vállalta, hogy 2018-tól, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulós emlékévtől évről-évre, a Kossuth Lajos néhai magyar államférfihoz, hajdani pápai díszpolgárhoz kötődő emléknapokon nemzeti színű szalagos koszorúkkal díszíti ezeket a városi Kossuth-emlékjeleket. A 170 éve, 1848 tavaszán kirobbant forradalom vívmányainak törvényesítésében kiemelkedő szerepet játszott Kossuth Lajos. Számos, ma már alapvető emberi jognak számító, de az ő korában egyáltalán nem érvényesülő jogért lépett fel, így például a jobbágyfölszabadításért, a vallásszabadságért, a zsidóság egyenjogúsításáért, a szólásszabadságért. Föllépett a hazai ipar védelméért, megteremtette a modern, magyar nyelvű politikai újságírás és a mai értelemben vett nyilvánosság alapjait. Az 1848 tavaszát követő hónapokban mindent elkövetett az elért eredmények megóvásáért. Lángoló hangvételű szónoklataival mozgósította a lakosságot a szülőföld megvédelmezésére. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként nagyrészt ő irányította az új haderő szervezését és a legfontosabb ügyek intézését. Óriási népszerűségét jól jellemzi, hogy amikor 1849 januárjának elején az osztrák csapatok elől menekülő országgyűléssel megérkezett Debrecenbe, a városkapu őre Kossuth neve mellé a foglalkozását jelölő helyre ezt írta a nyilvántartásba: „A magyarok Mózese”. A Habsburg-ház trónfosztása után ideiglenes államfőként az ország kormányzóelnökévé választották. Azonban heroikus erőfeszítései sem tudták megakadályozni a szabadságharc leverését. 1849 augusztusának közepétől kezdődött meg négy és fél évtizedes számkivetettsége. Külföldön is folyamatosan a haza ügyével foglalkozott, kapcsolatokat épített, próbálta előkészíteni egy újabb szabadságküzdelem kedvező föltételeit. A kiegyezést ellenezte, de megakadályozni nem tudta. Száműzetésében olyan gondolatokat, politikai megoldásokat fogalmazott meg, amelyeket kortársai közül már sokan nem igazán tudtak felfogni, hiszen megelőzte velük korát. A legfontosabb ezek közül az a véleménye volt, amely szerint Magyarországnak a Béccsel történő kiegyezés helyett közép-európai szomszédjaival kellene szövetségi rendszert - ún. Dunai Szövetséget - kialakítania. Kossuth Lajos a szabad Magyarország ügye iránt elkötelezett politika szimbólumává vált, s ezt a jelképes erőt a magyarság emlékezetében napjainkban is őrzi. Magyarországon neki van a legtöbb szobra, szinte minden magyar településen közterületek viselik a nevét, kultusza mindmáig élő - emelte ki Kerecsényi Zoltán.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!