A barokk esszenciája


2017-05-17 22:12:16  | cikk: ha  | 


A barokk esszenciája főképe

Ritkán van része a pápai közönségnek olyan zenei élményben, mint amelyet a Győri Filharmonikus Zenekar nyújtott a filharmónia bérlet záróalkalmán. A művészek a barokk esszenciáját mutatták meg a hallgatóságnak. A zenekart Rácz Márton vezényelte, csembalón közreműködött Spányi Miklós. A koncert helyszíne a református templom volt.

Rácz Márton számos hazai és külföldi karmesterverseny díjazottja, a fiatal magyar karmester-generáció egyik legszínesebb egyéniségeként tartják számon. Ezt a pápai közönség is megtapasztalhatta, hisz Rácz Márton valóban együtt él és lélegzik a művel és a zenekarral. Világhírű magyar szólisták és külföld sztárok partnere is volt. Mint mondta, szívesen jött Pápára: nemrégiben járt városunkban turistaként, s nagyon jó benyomást tett rá a hely, örül, hogy most visszatérhetett. Nincs kis koncert és nagy hangverseny, mondta, csak a közönség számít. - Csodálatos műsorral érkeztünk Pápára: a Bach-család, vagyis Johann Sebastian és fiai, Carl Philipp Emanuel és Johann Christian kompozíciói a nagy barokkból a klasszika felé vezető utat mutatják be tánctételekből álló szvitek és egy igényes versenymű tükrében. Valódi csemegeként társul hozzájuk a jeles Lully-tanítvány hegedűs és zeneszerző, Jean-Féry Rebel a világ teremtését ábrázoló „Az elemek” című balettzenéje. A tér meghatározza a játékélményt, mi ide most kisebb zenekarral jöttünk, hogy elférjünk, de ez nem befolyásolja a hangzást, hisz remek akusztikája van a templomnak - tette hozzá a karnagy.


A hangversenyen közreműködött Spányi Miklós, aki négy hangszer szólistájaként (csembaló, orgona, klavikord és fortepiano) és különböző együttesek continuo-játékosaként fellépett Európa legtöbb országában. Az 1984-es Nantes-i és az 1987-es párizsi nemzetközi csembalóversenyek első helyezettje volt. Számos lemezt készített különböző cégek számára. Jelenleg a budapesti Zeneakadémián, az amszterdami konzervatóriumban és a mannheimi Zeneművészeti Főiskolán is tanít. Elmesélte, hogy gyermekként találkozott a csembalóval, s a hangszer első hallásra elbűvölte. - A csembaló körülbelül 1790-ig uralkodó típusa volt a billentyűs hamgszereknek, viszonylag nagy hangerőt tudott produkálni. A csembalót a zongora elődjeként emlegetik, ez funkcióját tekintve igaz, de megszólaltatást tekintve nem, hisz a csembaló pengeti a húrokat és nem üti, mint a zongora. A csembaló aztán eltűnt a színről, a zeneirodalomból is, de a xx. század első évtizedeiben visszatér, reneszánszát éli. Ma már kuriózum, pedig hangja szépen szól a zenekarban is - mondta Spányi Miklós.

A műsorban szerepelt J. S. Bach: III. Zenekari szvit című műve, J-F. Rebeltől a Les Éléments, valamint C.Ph. E. Bach: g-moll csembalóversenye és J. Chr. Bach: Amadis de Gaule – Overture and Suite című zeneműve.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!