Az ázsiai kereszténység őshazája, Cebu - Lányi Béla hazatért missziójából


2010-04-23 20:12:02  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Az ázsiai kereszténység őshazája, Cebu - Lányi Béla hazatért missziójából főképe
Lányi Béla, Az Isten Irgalma Társaság testvére tartott tegnap élménybeszámolót a Szent Anna Templomban.  A szerzetes Budapesten született, építészmérnök diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. A társaságba Ausztriában lépett be, nem sokkal utána teológiát kezdett el tanulni. 1994-ben a Római Általános Rendfőnök Fehéroroszországba küldte, az egykori szocializmus, a Szovjetunió által elnyomott országba. A hívek nagyon örültek, mert az egyház visszakapta azokat az épületeit, amelyeket elvettek tőlük, ugyanis a Szovjetunióban nem volt szabad vallásgyakorlás. Lányi Béla 2001-ben érkezett vissza Magyarországra és egészen 2007-ig dolgozott itt. Ezt követően 2006-ban járt először városunkban, rá egy évre pedig elkezdődött következő missziója, Cebuban.

- Tavaly június óta élek a Fülöp-szigeteken, Cebu városában. A szigetország Délkelet-Ázsia része. Tengerekkel együtt mintegy 1900-szor 1100 kilométeres területet foglal el, amiből azonban csak mintegy 3,5 magyarországnyi a szárazföld. A népesség 88 millió, gyorsan növekszik. A lakosság fele 25 év alatti- mondta a szerzetes. Küldetése hogy tanítson, ezért júniusban visszautazik.

- Azért mentem Cebuba, hogy a szerzetesrend által fenntartott egyetemen tanítsak. Az építészkaron építészeti szaktárgyakat, kereskedő szakos hallgatóinknak pedig katolikus hittant. Az egyetem célja, hogy jó szakismereteket és egyben korszerű világnézeti orientációt nyújtson a hallgatóknak. Ez Ázsia (európai értelemben véve) legrégibb iskolája, 1595-ben alapították. Majdnem húszezer hallgatónk van - mondta Lányi Béla.

A katolikus szerzetes élménybeszámolójában elmondta azt is, hogy milyen szokások szerint élnek Cebuban az emberek, mit esznek, milyen hagyományaik vannak, és hogyan gyakorolják a vallást abban a városban, ahol közel ötszáz éves a katolicizmus.

- A mai nap egy évforduló is, hiszen 1521. április 21-én Cebuban szúrta le Magellán a kereszténységet, a hódítást és hatalmat jelképező keresztet, midőn világ körüli útján a Fülöp-szigetekre ért. Ez a mozdulat mind Magellán, mind a Fülöp-szigetek szempontjából sorsdöntőnek bizonyult. A hódító hajós néhány héttel a sziget felfedezése után a bennszülöttekkel vívott harcban esett el, a szigetcsoport, pedig spanyol gyarmattá vált, annak minden következményével. Akkor vette fel a kereszténységet népével együtt a helyi király, Raja Humabon és felesége, Juanna királyné. A több mint 350 éves uralom és ezen belül a spanyol misszionáriusok kitartó munkájának eredményeként a Fülöp-szigetekből Ázsia legkeresztényebb országa lett, a lakosság 84 százaléka katolikus vallású.

A szerzetes elmondta azt is, hogy Cebuban nincs fehér kenyér, sült kalácsot esznek mindenhez. Mint fogalmazott, reggel, délben és este az emberek halat esznek rizzsel az egészséges életet vallva. Szerinte annak ellenére, hogy nagyon távoli és érdekes világ, hihetetlenül kiegyensúlyozott. Utazási irodák úgy hirdetik, hogy paradicsomi szépségű távol keleti sziget. A vallás gyakorlása Cebuban nagyon fontos az emberek számára, hiszen ott vert először gyökeret a kereszténység. Hétfőn és szerdán 14 mise van, a szerdai napot Szűz Máriának ajánlották fel, és bár az ottani templom háromszor akkora, mint a Szent Anna Plébániatemplom, kivétel nélkül minden istentisztelet rendkívül látogatott. Nagyon fontos az imádság, éppen ezért a rózsaszín ruhás Örökimádó Nővérek Rendjének tagjai a nap huszonnégy órájában felváltva, kettesével folyamatosan imádkoznak a misszióért.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!